Kanyarulatváltozás kataszteri térkép: történet, adatok és források

Magyarországon az 1849. évi császári pátens rendelte a kataszteri felmérést, amelynek elsődleges célja az volt, hogy a földadó megállapításához pontos adatokat szolgáltasson.

Ugyanakkor a térképezés az állam területének minél jobb megismerését és a tudományokat is szolgálta.

A kataszteri térkép tehát a vizsgált időszakban a földadó megállapításához végzett felmérések eredményeképpen készített, nagy méretarányú (1:2880) térkép.

Az 1850-ben indult ideiglenes felmérés során csak a községek és dűlők határát mérték fel, az egyes telkek méretét bevallás alapján állapították meg.

1856-ban kezdődött a részletes, telkenként történő felmérés, amely az ország nagy méretarányú (1:2880) térképezését jelenti.

A térképek a hozzájuk kapcsolódó iratokkal együtt információkat közölnek a földrészletek (parcellák, birtokrészletek, telkek) területéről, művelési ágáról és birtoklásáról.

A felmérés során készült térképeket alaptérképként használták különböző műszaki és egyéb munkálatokhoz, pl.

A felmérés hatalmas vállalkozás volt, melyhez kezdetben a Habsburg Birodalomból vezényelték át a már nagy tapasztalattal rendelkező osztrák, cseh és galíciai földmérőket és felmérési felügyelőket, hisz a birodalomban már a 19. század elején elkezdődtek a kataszteri munkálatok.

A kiegyezést követően megnövekedett a magyarországi mérnökök száma.

1869-ben pl. 375 személyt alkalmaztak a kataszteri felmérés szervezetében.

A mérnökök száma azonban nem volt elegendő ahhoz, hogy a részletes felmérést befejezzék, főként azért, mert egyéb feladatokat is elláttak, pl. részt vettek a földadó-szabályozásban, az államhatár rendezésében, helyszínelést végeztek, a mérnöki nyilvántartásokban vezették a változásokat, az ingatlan-nyilvántartás számára adatokat szolgáltattak.

1856-ban a Magyar Királyság nyugati határán, a Dunántúlon kezdték a felméréseket, majd Horvátországban folytatták.

Ezt követően az 1860-as évek közepén az északkelet-magyarországi megyék következtek, majd a felvidéki és az alföldi megyék.

Az utóbbiak térképezése az 1880-as évek végén fejeződött be.

Felvételi előrajz: Kál 6. szelvénye, 1886 MNL OL S 79 No. 447/20.

Birtokvázlat: Kál 6. szelvénye, 1886 MNL OL S 78 Heves m. Kál 1886 Kataszteri térkép: Kál 6. szelvénye, 1886 MNL OL S 78 119. téka Kál 5.

A térkép nagy méretarányban ábrázolja a földbirtokok határait, ezeken belül a művelési ágakat, továbbá az épületeket, valamint általában mindazon tereprészeket és tereptárgyakat, amelyeket a méretarány lehetővé tett: pl. 1856. 1865. 1869. 1904.

A telekkönyvek is kezdetben német nyelven készültek, később magyar és német nyelvű, majd csak magyar nyelvű formanyomtatványokat használtak.

A kéziratos kataszteri térkép elkészítését megelőzte a felvételi előrajz megrajzolása, amelynek méretaránya szintén 1:2880.

A felvételi előrajzon ugyanakkor nem találhatók helyrajzi számok, a telkek területében a birtokos nevét és házszámát tüntették fel.

A kéziratos kataszteri térképet nyomtatott formában megjelentették, a kéziratos térképtől eltérően a nyomtatott példányok nem színesek.

Számos magyarországi közgyűjteményben találhatók kataszteri dokumentumok, azonban ezek többnyire a mai Magyarország területére vonatkoznak.

A trianoni békeszerződés értelmében ugyanis a két világháború között át kellett adni az utódállamoknak a területüket ábrázoló kataszteri anyagot.

A megyei levéltárakba, illetve Budapest Főváros Levéltárába kerültek a helyi földmérési felügyelőségekben, pénzügyigazgatóságokban, földhivatalokban stb.

Ez azt jelenti, hogy egyik gyűjtemény sem teljes.

Ahhoz, hogy egy település kataszteri anyagát összegyűjtsük, több helyen kell kutatást végezni.

Így előfordulhat, hogy egyes településekről semmit nem, vagy csak néhány dokumentumtípust találunk meg.

Az Országos Levéltár gyűjteményébe több részletben kerültek ezek a források.

A Magyar Nemzeti Múzeum Néprajzi Osztálya kezdeményezte a térképek közgyűjteménybe kerülését, és a két világháború között nagy mennyiségű térképet vett át a Földmérési Térképtártól.

A térképeket helyhiány miatt az MNM Levéltárának raktárában helyezték el, ami történetesen a Bécsi kapu téri levéltárépületben volt.

1934-ben az MNM Levéltárát az Országos Levéltárhoz csatolták, és hamarosan megkezdték a térképek levéltári nyilvántartásba vételét.

Ezt követően az 1950-es években vettünk át térképeket és iratokat a FÖMI jogelődeitől, Országos Földmérési Intézettől, a Geodéziai és Kartográfiai Intézettől, valamint az Állami Földmérési és Térképészeti Hivatal Központi Adattárából.

A gyűjteményt mindig is kiemelt kutatói érdeklődés övezte, mivel a korszakból ezek a térképek a legnagyobb méretarányú térképek, amelyek az ország nagy részéről rendelkezésre állnak és egységes, tudományos szempontok alapján készültek.

Az MNL és a BFL nyilvántartásai az Elevéltár oldal keresőfelületén és a Magyar Levéltári Portálon kereshetők.

Az MNL OL gyűjteménye (2014. évi állapot) digitális felvételekkel együtt kutatható a Hungaricana Közgyűjteményi Portálon.

Az adatbázis a Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára (MNL OL) S 79 állagának iratait, elsősorban kataszteri telekkönyveket, továbbá más kataszteri iratokat tartalmaz.

Mikor keletkeztek a kataszteri iratok? 1850 és 1918 között a földadó megállapítása céljából.

Magyarországon az 1849. október 20-án kiadott császári pátens írta elő a földmód bevezetését és az állandó kataszter létesítését, ez azt jelentette, hogy a felmérés alapján kimunkálandó adóalapot nagy időtartamra állandónak tervezték.

Azonban ez nem volt gyorsan megvalósítható, ezért 1850. március 4-én „földadó-ideiglen” készítését rendelték el, vagyis ideiglenes földadót vezettek be.

Az állandó kataszter részletes, telkenkénti felmérése 1856-ban kezdődött (előmunkálatai 1853-ban), 1916-ig az ország közel 80%-át térképezték fel.

Kik készítették ezeket az iratokat? A kataszter ügyeit a Pénzügyminisztérium alá rendelt szervek intézték.

Az ideiglenes földadó megállapítása kezdetben a kerületi és tartományi adóbizottságok feladata volt, amelyet 1858, illetve 1856 folyamán átvettek a pénzügyigazgatási osztályok, illetve pénzügyigazgatóságok.

A felmérést végző mérnöki személyzetet az adóbizottságokhoz, illetve a pénzügyigazgatóságokhoz rendelték.

Az Állandó kataszter szervezete 1854-1865 között a kerületi pénzügyigazgatósági osztályok, 1866 folyamán az országos pénzügyigazgatóság, 1867-től a magyar Pénzügyminisztérium hatáskörébe tartozott.

1894-től Országos kataszteri felmérésre változott a megnevezése.

A felmérésnél alkalmazott műszaki személyzet munkáját segítették a községi választmány, az adóhivatalok és a közigazgatási alkalmazottak, egyes iratokon ezért találhatók helyi lakosok vagy más hivatali tisztviselők.

A kataszteri felmérés eredményeképpen többféle térkép és irat keletkezett, a két legfontosabb végtermék a kataszteri térkép és a kataszteri telekkönyv.

Az adatbázisban az ideiglenes és az állandó földadó megállapítását szolgáló műszaki felmérések során létrejött iratok: telekkönyvek, házszámjegyzékek, tulajdonosok névjegyzéke, lakóházak jegyzéke, határleírások, felvételi előrajzok stb. találhatók.

A különféle jegyzékek és a felvételi előrajzok a telekkönyvek használatát, értelmezését segítik.

A kataszteri telekkönyv a földadó megállapítása céljából végzett kataszteri felmérés során, 1850 és 1918 között keletkezett telekkönyv.

Két fajtája van: az ideiglenes földadóhoz és az állandó földadóhoz (állandó kataszterhez) kapcsolódó telekkönyv.

1850-től az ideiglenes földadó meghatározásához dűlőnként mérték fel a településeket, térképet rajzoltak, telekkönyveket állítottak össze.

A telekkönyvek korabeli megnevezése: Vallomány- vagy telekkönyv (Fassions- oder Lagerbuch), ami arra utal, hogy a telkek nagyságát a telekkönyvben a tulajdonos bevallása alapján rögzítették.

A részletes, telkenkénti felmérés során szerkesztett telekkönyvekben a mérnökök pontos mérések alapján adták meg a telkek nagyságát.

A telekkönyvek korabeli megnevezése: birtokrészleti jegyzőkönyv (Parzellen-Protokoll), majd 1904 után a „kataszteri telekkönyv” elnevezés is megjelent.

Az ingatlanok (pl. helyrajzi szám, művelési ág, terület) és a tulajdonosok (pl. név, lakhely, házszám) adatait tartalmazza.

Az ingatlanok földrajzi helyét a térképeken rögzítették.

Az adattartalomról részletesebben: Török Enikő: Föld- és háztulajdonosok kataszteri nyilvántartásai. Catastrum, 7. (2020) 1:17-32.

A felmérés során többféle nagy méretarányú (1:2880, 1:1440, 1:720) térképet rajzoltak: felvételi előrajzot, birtokvázlatot és a kataszteri térképet.

Felvételi előrajzok találhatók ebben az adatbázisban, birtokvázlatok és kataszteri térképek az S 78 állagban, illetve más közgyűjteményekben (pl. megyei levéltárak, Lechner Tudásközpont).

Melyik településekről van forrás az adatbázisban? Jellemzően a mai Magyarország településeiről, de nem mindegyikről.

A földmérési szervezet azokat az iratokat adta levéltárba, amelyeket kivont a forgalomból.

Elvétve találhatók a gyűjteményben a mai országhatáron kívüli területekre (pl. egykori Máramaros megyei településekre) vonatkozó források is.

Hogyan digitalizálták az anyagot? A digitalizált állomány folyamatosan bővül.

Az eddigi szkenneléseket részben az MNL végezte saját munkafeladatként, nagyrészt azonban külső partnerek bevonásával, projektek keretében (OTKA K 105886, 2013-2015; NKFIA K 132723, 2019-2023) történt a felvételezés.

Jogszabály változás szerint a Lechner Tudásközpont térképtáraiban elérhető kataszteri és topográfiai térképek analóg példányai oktatási, kutatási vagy hatósági célra, valamint közfeladat ellátásához díjmentesen igényelhetők a Lechner Nonprofit Kft.

A Magyarország versenyképességének javítása érdekében egyes törvények módosításáról szóló 2025. évi LXVII. törvény 2025. június 26-i hatállyal módosította a földmérési és térképészeti tevékenységről szóló 2012. évi XLVI. törvényt (a továbbiakban: Fttv.), úgy, hogy az Fttv. 6. § (6a) bekezdésében foglaltak szerint „a földmérési és térinformatikai államigazgatási szerv kérelem alapján a 3. A korábbi cikkünkben részletesen bemutattuk a Lechner Tudásközpont által őrzött kataszteri és topográfiai térképeket. Ezek analóg példányai a jogszabály változás szerint díjmentesen elérhetők oktatási, kutatási, hatósági célra, valamint közfeladat ellátásához.

Mapire rendszer: történelmi térképek böngészése az Osztrák-Mromán állam területén

Térképtárunkban található papír térképszelvények a felmérés idején alkalmazott szabályzatnak megfelelő vetületben és méretarányban készültek.

A kért és a készlet erejéig rendelkezésünkre álló térképeket nem áll módunkban postázni, ezért azok szállításáról az igénylőnek kell gondoskodnia.

2025. A Mapire rendszer lehetővé teszi, hogy a Habsburg Birodalom illetve az Osztrák-Magyar Monarchia történelmi térképein navigáljunk a legmodernebb technológiák segítségével.

Fő célja egységesen készített, a teljes Birodalomra kiterjedő katonai felmérések, kataszteri térképek közreadása, emellett azonban más, érdeklődésre számtartó régi térképeket.

Az oldal jelenlegi verziója tartalmazza az első felmérés (1764-1784), a második katonai felmérés (1806-1869) teljes anyagát, melyek méretaránya 1:28.800.

Izgalmas felfedezés lehet például saját lakhelyünk egykori környékének vizsgálata, a régi utcanevek, mára már elfeledett gyárak, közterek megtekintése.

A gyűjteményt a nap 24 órájában elérhetjük ide kattintva a Mapire oldaláról.

A gyűjtemény a 19. század folyamán jelentős mértékben adományokból és vásárlások révén gyarapodott.

Csak a legfontosabbakat említve: Gróf Illésházy István adománya (1835); a neves könyv- és térképgyűjtő Jankovich Miklós több száz darabból álló térképanyagának megvásárlása (1836); az ismert nyelvészprofesszor, Horvát István kb.

A 20. század elején a könyvtár akkori vezetői felismerték a nagy méretarányú topográfiai térképek értékét a különböző történeti kutatásokban és lépéseket tettek az ilyen jellegű magyar térképanyag beszerzésére.

E lépések eredményeként az 1920-as évek közepétől nagy mennyiségben kerültek a könyvtár térképállományába a nagy méretarányú (kéziratos, ill. Az 1940-es évek első felében jelentős számú, a használatból már kikopott iskolai térkép és atlasz került a gyűjteménybe egyházi és világi iskolákból.

III. 1945 utáni ún. Tájékoztatásképp megemlítjük, hogy a könyvtár Régi és Ritka Nyomtatványok Tárában található Apponyi-gyűjtemény számos értékes térképet tartalmaz, így például Magyarország legkorábbi ismert nyomtatott térképét, az Ingolstadtban 1528-ban kiadott Lázár-térképet és későbbi változatainak egy részét is.

Az ún. Régi Magyar Könyvtár tartalmazza Johannes Honterus „Chorographia Transylvaniae. Sybembürgen” című fametszetes térképét, amely minden bizonnyal az első Magyarországon nyomtatott térkép.

Emellett számos, nagy értékű, a kartográfiatörténet fontos művének példányait is őrzi a Régi Nyomtatványok Tára.

tags: #kanyarulatvaltozas #kataszteri #terkep

Népszerű bejegyzések: