Karnaki templom alaprajza Egyiptomban: lenyűgöző léptékek és évszázadok története
A Karnaki templomkomplexum az ókori Egyiptom egyik leghíresebb épületegyüttese, a világ egyik legnagyobb vallási kultuszhelyszíne. Egyiptom látnivalói közül csak a gízai piramisok vonzanak több látogatót. Több mint száz hektáron terül el és három nagy, elkerített templomkörzetet, valamint több kisebb templomot foglal magába. A három templomkörzetből Ámon-Ré főistené a legnagyobb, ettől délre Mut temploma áll, mellyel kosfejű szfinxekkel szegélyezett felvonulási út köti össze, északra pedig Théba ősi istenének, Montu hadistennek a templomát találjuk.
Építését a Középbirodalom egyik fáraója, I. Szenuszert kezdte meg az i. e. 20. században, majd mintegy kétezer évig újabb és újabb elemekkel bővült. Az építkezés így legalább 30 fáraó uralkodásához köthető egészen a görög-római korig. Az ókorban Ipet szutnak hívták, és Egyiptom újbirodalmi fővárosa, Théba mellett állt. Mai nevét al-Karnak faluról kapta, amely mellette található. A templom területe kétszerese a faluéinak, ezért általában a templomot, nem pedig a falut értik Karnak alatt. A templomegyüttes a Nílus jobb partján áll, kb. 2,5 km-nyire északra a luxori templomtól. A karnaki templomhoz hasonlatos lenyűgöző templomegyüttest sohasem építettek az ókori Egyiptomban.

A három fő templomkörzet és jellegzetességek
A centralis terület központi részét Ámon-nak szentelték a hozzátartozó melléktemplomokkal együtt. Ettől délre található Mut kisebb templomkörzete, illetve északra Montu templomkörzete, mely a legkisebb a három központi körzet közül. Ennek a hatalmas templomkörzetnek egyedi jellemzője, hogy egymásra merőleges tengelyek mentén épült: kelet-nyugati tengelyen 6 pülónt, észak-déli tengelyen 4 pülónt építettek. A központi templomkörzet annyira bonyolult, olyan sok templomot, kápolnát és egyéb építményt tartalmaz, hogy annak megértése nem egyszerű feladat.
A templomok belső beosztása és a tengelyek kiépítése lehetővé tette, hogy a látogató a keleti-nyugati irányban haladva a templomfrontokatól az egyes pülónokon át a belső udvarokig juthasson. A bejárat a Nílus felé néz, és a II. Ramszesz által építtetett rakpart kötötte össze a Nílussal. A rakparttól a templom első pülónjáig egy felvonulási út vezetett, melyek Amon istent jelképező kosfejű szfinxek szegélyezték. A belső térben a belső díszítések a napi szertartásokat és mitológiai jeleneteket ábrázolják, míg a külső falak inkább a központi ünnepek jelentős eseményeit elevenítik meg.
A Nagy Hypostyle Csarnok a Karnaki templomok egyik legismertebb része: 134 papiruszoszlop alkotja az erdő-szerű belső teret, ahol a kövek több tíztonnás keresztrudakban támasznak meg mennyezetet 15-20 méteres magasságban. A belső oszlopok magassága 12 darab körülbelül 21 méter, a fennmaradó 122 oszlop pedig kb. 15 méter magas. A díszítések az istenek és fáraók alakjaival, templomi ünnepekkel és mitológiai eseményekkel foglalkoznak. A csarnokot III. Amonhotep kezdte, díszítését pedig I. Széthi és II. Ramszesz fejezték be, akik közül II. Ramszesz mélydomborművei rosszabb minőségben készültek.
A templom második pülónja a legnagyobb változásokat hozta: itt kezdődött el a pülónépítés hatalmas sorozata, beleértve a 134 papiruszoszlópadot, amelyek a tavalyi kor érintésével az erdőhöz hasonló teret alkotnak. A második pülónon belépve található a nagyoszlopcsarnok, amely a Nílus-vizekhez hasonló fényáradatot nyújt. A kedua pülón belül megfigyelhető két koronás szobra a fáraó tiszteletének szimbóluma. A templom harmonikus tájolása és a belső tereinek gazdag díszítése visszavezet a Napkör megértéséhez és az isteni birodalom megközelítéséhez.
A harmadik pülón építését III. Amonhotep kezdte, és a templom mögötti területen rengeteg újrahasznosított kőtömbre bukkantak. A pülón mögött, az eredeti bejárat előtt I. Thotmesz és III. Thotmesz emeltetett négy obeliszket, melyek közül az északi mai napig is a helyén áll, míg a délit régebbi időkből származó módon hever. A tizedik pülón túl a Szent-tó nyugati oldalán kifejezetten a papok részére szolgáló helyek maradványai láthatók. A Napisten és a khtonikus Szokarisz kultuszának kapcsolata is megjelenik a különböző termekben és díszítésben.

Mut és a többi templom: részletek és legendák
A Mut temploma a körzet közepén ma már nagyrészt elpusztult, de a hozzá tartozó szent-tó (iseru) és a környező maradványok még felfedezhetők. A templom központi tere az opetitikus elrendezésben helyezkedik el, és a templom melletti szentekről szólnak a díszítő muralok. A körzet északnyugati sarkán Taharka fáraó kápolnája található, melynek földalatti részei a napisten éjszakai utazását és a szkarabeusz újjászületését írják le. A kelet felé eső területen pedig II. Amonhotep és III. Thotmesz által emelt szentélyek, és egy kis obeliszk is megfigyelhető, amely a régen létező obeliszkek szimbólumát hordozza.
A Montu templom körzetében a Théba-i sólyomisten temploma romos állapotban van, de a kelet-nyugati tájolású templom fontos korokból származó kapukat és pülónokat tartalmaz. A templomhoz kapcsolódik Harpáré méltósága és a Maat szentélye, amely egy kisebb, oszlopos teremmel szembeni udvarból áll. A Montu körzeten keresztül haladva nyugati oldalán egy kis III. Sajnos a mai állapot nem ad teljesen vissza az eredeti elrendezést, de a látvány így is hatalmas. A pülónok és a kapuk között még ma is láthatók a korokból származó díszítések és a későbbi romok részei.

Karnak története röviden: fáraók, istenek és építők
Az Amon-Ré köré szerveződő thébai triász - Amon-Ré, Mut és Konszu - a templom alapvető imádati központját alkotta. A hatalmas komplexum sok évszázadon át bővült: Hatsepszuttól II. Ramszeszig számos fáraó hozott új elemeket és díszítéseket, amelyek ma is a falakon mesélnek. Tutanhamon is nyomot hagyott a komplexumban, bár uralkodása rövid volt. A templomok közül kiemelkedik a Nagy Hypostyl Csarnok és a Szfinxek sikátora, amelyek összekapcsolják Karnakot Luxorral, és a látogatók számára az időutazás érzetét keltik. A hittörténethez kapcsolódóan a pülónok elhelyezkedése és a díszítő metszetek segítenek megérteni a fáraók hatalmát és a papok szerepét a vallási életben.
A leghíresebb építőmesterek között említik Hatsepszutot, aki obeliszkjeit állíttatta, valamint II. Ramszeszt és III. Thotmesz-t a Nagy Hypostyle Csarnok létrejöttéért. Taharka és I. Nektanebész is szerepet játszottak a további bővítésekben. A belső díszítések többsége a napi szertartások és mitológiai jelentések megjelenítésére szolgált, bár a római korig történő átalakítások is nyomot hagytak az eredeti díszítésben. A “khtonikus” szokarisz kultusz és az Amon kapcsolata a templom sok részében visszaköszön.

Gyakorlati tippek a látogatáshoz
Ahhoz, hogy a világ egyik legnagyobb templomkomplexumát legjobban megértsd, érdemes előre tervezni és néhány praktikus tanácsot szem előtt tartani. A Karnakhoz vezető út és a három körzet bejárása időigényes és fizikai megterhelést jelenthet, ezért célszerű legalább 3-4 órát vagy akár fél napot rászánni a felfedezésre. A legjobb látási viszonyok a korai reggel vagy késő délután adódnak, amikor a fények különösen varázslatosak, és a tömeg is kisebb.
Indulás előtt érdemes ellenőrizni a nyitva tartást helyi ünnepek idején. Az alapfelszerelés hozzásegít a kényelemhez: könnyű pamut- vagy lenanyagú ruházat, hosszú ruházat a vállak és térdek védelmére, sapka, napszemüveg, magas faktorszámú naptej, kényelmes cipő és elegendő víz. A látogatás során a Fotózás gyakran a legjobb pillanatokra ad lehetőséget, különösen a Nagy Hypostyl Csarnokban és a Szfinxek sikátorában.

Videó és vizuális útmutató
Virtuális Egyiptom: A legnagyobb egyiptomi templom - Karnak
Meta leírás és kulcsszavak
tags: #karnagi #templom #alaprajza #egyiptom
