Kbt. 115. § szerinti építési eljárás: a könnyített, meghívásos nemzeti rend teljes körű gyakorlati útmutatója

A közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény (továbbiakban: Kbt.) kiemelt célja a verseny fokozása a közbeszerzési eljárások során. 2017. január 1-jétől hatályos módosításának eredményeként kizárólag építési beruházások esetében adott a nyilvánosan meg nem hirdetett, közvetlen felhívással induló beszerzések lefolytatásának lehetősége, mely eljárás 300 millió forintos értékhatár alatt alkalmazható. Az indokolás értelmében az európai uniós finanszírozásban részesülő közbeszerzések esetén nem alkalmazható a Kbt. 115. §-ában foglalt, építési beruházás beszerzésére nyilvános meghirdetés nélkül induló eljárás.

2017. január 1-je óta nemzeti eljárásrendben - meghatározott értékhatárig - csak az építési beruházás tárgyú eljárások (árubeszerzés és szolgáltatás megrendelése esetén megszüntette a jogalkotó a korábbiakban fennálló lehetőséget) esetén van arra mód, hogy az ajánlatkérő az ajánlati felhívás általa előzetesen meghatározott ajánlattevőknek történő közvetlen megküldésével indítsa a közbeszerzési eljárást.

Az eljárás jogalapja és keretei

A közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 115. § (1)-(2) bekezdése értelmében, ha az építési beruházás becsült értéke nem éri el a háromszázmillió forintot, az ajánlatkérő a közbeszerzési eljárást lefolytathatja úgy is, hogy az eljárást megindító felhívás közzététele helyett legalább öt gazdasági szereplőnek egyidejűleg, közvetlenül írásban ajánlattételi felhívást küld. A nyílt eljárás szabályainak alkalmazása esetén a (2)-(4) és (6)-(7) bekezdésben foglaltak, a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás szabályainak alkalmazása esetén az (5)-(7) bekezdésben foglaltak szerint kell eljárni.

Az ajánlatkérő szabadon választhat, hogy a nyílt eljárás szabályait vagy a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás szabályait alkalmazza. Tekintettel arra, hogy jelen esetben az eljárás mindkét esetben - tehát akár a nyílt, akár a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás szabályainak alkalmazása esetén - az ajánlattételre kiválasztott gazdasági szereplők közvetlen felhívásával indul, a két eljárástípus alkalmazása közötti választást lényegében az határozza meg, hogy az ajánlatkérő kíván-e tárgyalni a közbeszerzési eljárás során. Mind a nyílt, mind a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás választása esetében természetesen azoknak a nemzeti eljárási rendben alkalmazandó szabályainak alapulvételével kell eljárnia az ajánlatkérőnek, azaz a Kbt. 114. §-ában, illetve - választása szerint - a 114/A. §-ában meghatározott szabályokat is figyelembe kell vennie az eljárás során.

Könnyített rend és felelősségi többlet

A könnyített rend szerint megindított eljáráshoz az eljárás lefolytatása tekintetében is több egyszerűbb, rugalmasabb szabály tartozik. Így ebben az eljárási típusban az ajánlatkérő nem köteles az ajánlattevőkre vonatkozó alkalmassági követelményt előírni. A nyílt eljárás szabályainak alkalmazása esetén az ajánlattételi határidő minimális időtartamára vonatkozó előírást nem kell alkalmazni, azaz a törvény nem határozza meg, hogy az ajánlatkérő minimálisan hány nap időtartamú ajánlattételi határidőt köteles meghatározni.

Ezen eljárástípus alkalmazása során az ajánlatkérő maga határozza meg az ajánlattételre felhívott gazdasági szereplők körét, mely által az ajánlatkérő nagyobb felelősséggel tartozik a verseny biztosításáért, mint a hirdetményes eljárások esetében. Az ajánlatkérő akkor alkalmazhatja az e paragrafus szerinti eljárást, ha a tisztességes verseny biztosításához e törvény által megkövetelt, megfelelő számú teljesítésre képes gazdasági szereplőről van tudomása.

Ki hívható fel és ki tehet ajánlatot?

Az eljárás megindításra vonatkozó szabályokból adódóan az eljárásban kizárólag az ajánlattételre felhívott gazdasági szereplők tehetnek ajánlatot. A közbeszerzési eljárásban csak olyan gazdasági szereplők tehetnek ajánlatot, amelyeknek az ajánlatkérő a közvetlen ajánlattételi felhívást megküldte, más gazdasági szereplő önállóan nem nyújthat be ajánlatot az ajánlatkérőnek. Az azonban lehetséges, hogy az ajánlattételre felhívott gazdasági szereplő közös ajánlatot nyújtson be olyan gazdasági szereplővel, amelynek az ajánlatkérő nem küldött ajánlattételi felhívást.

Az ajánlatkérő a versenyt a tárgyi közbeszerzési eljárásban oly módon köteles biztosítani, hogy legalább öt, általa kiválasztott gazdasági szereplőnek közvetlenül megküldi az ajánlattételi felhívást, azaz legalább öt gazdasági szereplőt felhív az eljárásban való részvételre és ajánlat benyújtására. Az ajánlatkérő által felhívott gazdasági szereplők száma ötnél több is lehet, de kevesebb nem.

Átláthatóság és közzététel az EKR-ben

Az eljárás átláthatóságának és nyilvánosságának jobb biztosítása érdekében a Kbt. 115. § (6) bekezdése azt is előírja, hogy - noha hirdetmény közzététele az eljárás megindításához nem tartozik - az ajánlatkérő az eljárás megindításával egyidejűleg köteles az EKR-ben nyilvánosan közzétenni az eljárást megindító felhívást, a közbeszerzési dokumentumokat, majd - az ajánlatok bontását követően haladéktalanul - az ajánlattételre felhívott gazdasági szereplők nevét és címét, valamint az ajánlatok bontásáról készült jegyzőkönyvet. Az eljárás dokumentumainak közzététele révén a Kbt. ebben az eljárástípusban a korábbiakhoz képest nagyobb nyilvánosságot biztosít.

Tekintettel arra, hogy a közbeszerzési eljárás jelen esetben nem hirdetménnyel, hanem közvetlen ajánlattételi felhívás megküldésével indul, az ajánlatkérőnek természetesen nem kell hirdetményt közzétennie az ajánlattételi határidő, az ajánlattételi felhívás vagy a közbeszerzési dokumentumok módosításáról, illetve az ajánlattételi felhívás visszavonásáról sem.

Piackutatás, függetlenség és esélyegyenlőség

Nem elegendő az ötös létszám követelményének csupán formálisan eleget tenni. A Közbeszerzési Hatóság keretében működő Tanács felhívja az ajánlatkérők figyelmét, hogy a gazdasági szereplők kiválasztása során arra is figyelemmel kell lenniük, hogy egymástól gazdaságilag, cég jogilag független gazdasági szereplőket hívjanak fel ajánlattételre. Ennek keretében javasolt figyelembe venni például a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény (Tpvt.) 15. §-ában a nem független vállalkozásokra vonatkozó rendelkezéseket, javasolt figyelembe venni továbbá a gazdasági szereplők közti személyi összefonódásra utaló információkat is (például házastársak, közös háztartásban élők).

Az esélyegyenlőséget és a verseny tisztaságát sértheti, ha az ajánlatkérő például a saját tulajdonában álló gazdasági szereplőt hív fel ajánlattételre, ami - az alapelvi jogsérelem mellett - akár az összeférhetetlenségi szabályokba ütköző helyzetet is eredményezhet. Az ajánlatkérőnek törekednie kell továbbá arra, hogy az eljárásban való részvételre felhívott gazdasági szereplők kiválasztása során a kis- és közepes vállalkozások részvételét biztosítsa.

Előzetes vizsgálat és dokumentálás

A Kbt. nem részletezi, hogy erről az ajánlatkérő - adott esetben korábbi szerződéses kapcsolatból eredő tapasztalatok híján - hogyan győződjön meg, az eddigi gyakorlat szerint minimálisan elvárható a gazdasági szereplő nyilvános cégadatainak, tevékenységi köreinek, szakmai névjegyzékeken való szereplésének a vizsgálata és összevetése a közbeszerzés tárgyával, de a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény szerinti beszámoló adatai is informatívak lehetnek (árbevétel szintje, állományi létszám), továbbá bekérhető referencialista, ellenőrizhető a szereplők honlapja is. Lényeges, hogy a Kbt. 46. § (1) bekezdése értelmében az ajánlatkérő a gazdasági szereplőknek a közbeszerzési eljárás előkészítése során elvégzett előzetes vizsgálatát is köteles írásban dokumentálni.

Az ajánlatkérő az eljárásban nem írhat elő alkalmassági követelményt, így fokozott felelősség terheli a tekintetben, hogy a potenciális ajánlattevők körét előzetesen ellenőrizze. Az ellenőrzésnek ki kell terjednie arra, hogy - az ajánlattételi felhívás megküldését megelőzően - az ajánlattételre felhívandó gazdasági szereplő teljesítésre képessége illetőleg szakmai megbízhatósága megállapítható legyen.

Mit jelent a „teljesítésre képes” gazdasági szereplő?

Ha például egy gazdasági szereplő nem szerepel az építőipari kivitelezési tevékenységet végzők névjegyzékében, az nem képes üzletszerű gazdasági tevékenységként építőipari kivitelezési tevékenység folytatására, és konkrétan a közbeszerzési eljárás eredményeképpen megkötendő vállalkozási szerződés teljesítésére. Ezért e szervezet nem minősül teljesítésre képes gazdasági szereplőnek, számára nem küldhető meg az eljárást megindító felhívás, tekintve, hogy a gazdasági szereplő nem teljesíti a jogszabályi rendelkezés mindkét feltételét.

A teljesítésre való képesség megállapíthatósága szempontjából az a körülmény, hogy például kapacitáshiányra hivatkozva a felkért gazdasági szereplők közül csak egyetlen gazdasági szereplő tesz ajánlatot, még nem jelenti azt, hogy a többi felkért gazdasági szereplő a felhívás megküldését megelőzően ne lett volna képes a teljesítésre. Amennyiben az ajánlatkérőnek a gazdasági szereplők teljesítésre való képességének vizsgálata során megtett eljárási cselekményei eredményeként megfelelően került ellenőrzésre és dokumentálásra a felkért gazdasági szereplők teljesítésre való képessége, úgy ennek jogszerűsége nem vitatható arra hivatkozással, hogy egy felkért gazdasági szereplő valamely okból nem tett ajánlatot.

Rotáció, korrupciómegelőzés és a verseny élénkítése

A Közbeszerzési Hatóság keretében működő Tanács útmutatója az ajánlattételre felhívott gazdasági szereplők Kbt. 115. § szerinti kiválasztásáról hangsúlyozza a függetlenséget és a kör rotációját. A miniszteri indokolás szerint kiemelt jelentősége van annak, hogy az ajánlatkérő eljárása során a tisztességes versenyt és a vállalkozások szélesebb körének a közbeszerzésekhez való hozzáférését biztosítsa. Lényeges, hogy a gazdasági szereplők személyének változtatása kifejezetten a korrupció kialakulását hivatott megelőzni, hiszen azzal, hogy az ajánlatkérő lehetőség szerint változtatni köteles a Kbt. 115. § szerinti eljárásai tekintetében a gazdasági szereplők személyét, kiküszöböli, hogy mindig azonos gazdasági szereplőket hívjon fel ajánlattételre, azaz, hogy mindig azonos gazdasági szereplők közül kikerülő ajánlattevők valamelyikével (adott esetben mindig ugyanazzal az ajánlattevővel) kössön szerződést.

A fentiekből kiindulva tehát, a tisztességes, széles körű versenyt és a verseny élénkítését szolgálja az a rendelkezés, amely szerint az ajánlatkérő az ajánlattételre felhívni kívánt gazdasági szereplők személyét az azonos vagy hasonló tárgyú közbeszerzési eljárásaiban lehetőség szerint változtatni köteles. Rögzíteni szükséges, hogy a Kbt. 115. § (2) bekezdése egyértelműen a különböző eljárásokban felhívott ajánlattevők körének változtatását vetíti elő, és nem az azonos időpontban vagy egymást követően megindított eljárásokról rendelkezik.

Gyakorlati ajánlások a rotációhoz

• Ha a közbeszerzés tárgyára tekintettel lehetséges, úgy el kell kerülni, hogy a különböző közbeszerzési eljárásokban - azaz eljárásonként külön-külön vizsgálva - az ajánlattételi felhívással érintett gazdasági szereplők köre teljesen megegyező legyen.
• Az ajánlatkérő részéről elfogadható az ajánlattevők személyének változtatása körében az is, ha a különböző közbeszerzési eljárások során az öt - vagy döntése szerint több - ajánlattevő közül az ajánlattevők személyét csak részben változtatja meg, feltéve, hogy az az adott piaci viszonyok között indokolható.
• A Közbeszerzési Hatóság javasolja az ajánlatkérők - különösen a helyi önkormányzatok - számára, hogy piackutatás keretében mérjék fel, hogy a helyi és regionális kis- és közepes vállalkozások milyen építőipari kivitelezési tevékenységet nyújtanak, és a potenciális gazdasági szereplők közül rotálásos módszerrel válasszák ki az egyes közbeszerzési eljárásokban való részvételre felhívott gazdasági szereplőket.

Az ajánlatkérő abban az esetben mentesül ezen kötelezettség alól, amennyiben annak alkalmazására nincs objektív lehetősége. Ezt azonban az ajánlatkérő indokolni köteles.

Eljárási rugalmasság és moratórium

Ugyancsak sajátos előírás, hogy az ajánlattételre előírt minimális határidők nem alkalmazandóak ebben az eljárási típusban. Előzetes vitarendezés esetén a Kbt. 80. § (5) bekezdése szerinti szerződéskötési moratórium - a Kbt. 131. §-ával összefüggésben - irányadó lehet, amelyre az ajánlatkérőnek az időzítésnél tekintettel kell lennie.

Kapcsolódás a nemzeti értékhatárokhoz és a KKV-k szerepéhez

Lényeges változásnak tekinthető a nemzeti közbeszerzési értékhatárok emelkedése, és az úgynevezett „négy ajánlattevős” közbeszerzési eljárások megszűnése. A korábban legalább négy ajánlattevő közvetlen felhívásával induló közbeszerzési eljárás a régi formájában megszűnt, és kizárólag építési beruházások esetében - kivéve az európai uniós alapokból finanszírozott és Magyarország határain átnyúló beszerzéseket - maradt meg a korábbiaknál szigorúbb formában. Ennek értelmében a Kbt. 115. §- a szerinti közbeszerzési eljárás lefolytatására ezentúl 300 millió forintos becsült érték alatt és öt ajánlattevő közvetlen felhívásával van lehetőség.

A több gazdasági szereplő kötelező felhívásának eredményeként növekedhet a KKV-k részvétele a közbeszerzési eljárásokban, tekintettel arra, hogy az ajánlattételre felhívott gazdasági szereplők kiválasztásakor diszkriminációmentesen, az egyenlő bánásmód elvének megfelelően és lehetőség szerint a mikro-, kis- vagy középvállalkozások részvételét biztosítva kell eljárni. Az ajánlatkérőnek törekednie kell továbbá arra, hogy az eljárásban való részvételre felhívott gazdasági szereplők kiválasztása során a kis- és közepes vállalkozások részvételét biztosítsa.

Gyakorlati ellenőrzőlista az ajánlatkérőknek

• Az eljárás megkezdéséről a Közbeszerzési Értesítőben hirdetményt feladni nem szükséges.
• Az ajánlatkérő az ajánlattételre felhívni kívánt gazdasági szereplők személyét eljárásaiban lehetőség szerint változtatja.
• A gazdasági szereplők teljesítésre való képességének előzetes vizsgálata és írásos dokumentálása kötelező.
• Legalább öt, egymástól független, ténylegesen versenyezni képes szereplő felhívása szükséges.
• Az EKR-ben az eljárást megindító felhívás és dokumentumok, majd a bontást követően a felhívottak és a bontási jegyzőkönyv nyilvános közzététele kötelező.

Táblázat: a Kbt. 115. § kulcspontjai

Kitekintés: kapcsolódó magyarázatok és források

A Wolters Kluwer Hungary gondozásában, dr. Dezső Attila szerkesztésében megjelenő, Nagykommentár a közbeszerzési törvényhez című könyv a korábbi kommentár jelentősen átdolgozott és kibővített változata. A könyv célja, hogy részletesen és teljeskörűen feldolgozza a közbeszerzési törvény szabályozását és fogalomrendszerét a Kbt. és a kapcsolódó jogszabályok közötti összefüggésekre is kitérve, valamint kimerítő jelleggel bemutassa az elmúlt időszak joggyakorlatát, nagy hangsúlyt fektetve nemcsak a hazai döntőbizottsági és bírósági, hanem az uniós jogalkalmazói gyakorlatra is.

Az alábbiakban a műnek a Kbt. 115. §-a szerinti, a kis értékű építési beruházásokra vonatkozó részéből olvashatnak egy részletet. Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra.

Speciális helyzetek és döntőbizottsági gyakorlat

Ha a felhívott gazdasági szereplők között akár csak kettő nem független egymástól (például közös a tulajdonosi körük, átfedés van a vezető tisztségviselőik között, vagy más közös érdek miatt nem várható közöttük tiszta verseny), azzal ajánlatkérő megsérti a verseny tisztaságának biztosítására és a legalább öt, egymással ténylegesen versenyezni képes gazdasági szereplő felhívására vonatkozó kötelezettségét. Az eljárás megfelelően gondos előkészítése érdekében megfontolandó továbbá, hogy az ajánlatkérő az ajánlattételre felhívni kívánt gazdasági szereplők függetlenségén (például tulajdonosi körén), valamint tevékenységi körén, teljesítési képességén kívül a piaci magatartásukról (többek között közbeszerzési eljárásokban való részvételükről, alvállalkozói kapcsolataikról) is tájékozódjon az eljárás megindítása előtt, és ezáltal megbizonyosodjon arról, hogy ezeknek a szereplőknek az ajánlattételre való felhívásától várható-e tisztességes verseny az adott eljárásban.

Amennyiben az öt gazdasági szerepelő közül akár csak egy tekintetében nem állapítható meg valamely követelmény, úgy a Kbt. 115. § szerinti eljárásfajta nem alkalmazható. A Kbt. 113. § (1) bekezdése szerinti, úgynevezett összefoglaló tájékoztatással meghirdetésre kerülő közbeszerzési eljárás során az ajánlatkérőnek kötelező megnevezni legalább három gazdasági szereplőt, akiknek az eljárást megindító felhívást saját választása szerint fogja megküldeni.

Összefüggések más eljárásrenddel

Az ajánlatkérő az e bekezdés szerinti értékhatárt el nem érő értékű beszerzését is megvalósíthatja a 112. § (1) bekezdés a) pontja szerint hirdetménnyel, vagy a 112. § (1) bekezdés b) pontja szerinti szabályoknak megfelelően hirdetménnyel meghirdetett közbeszerzési eljárás útján. A Kbt. egy további újítása alapján jogszerűen jár el az ajánlatkérő akkor is, ha olyan közbeszerzését folytatja le az uniós eljárásrend szabályai szerint, amelynek megvalósítására egyébként a Kbt. a nemzeti eljárásrend alkalmazását rendeli.

Értékhatárok változásai 2017-től - háttér

A 2017. év kezdete jelentős változásokat hozott a közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény (a továbbiakban: Kbt.) és a kapcsolódó végrehajtási rendeletek vonatkozásában, mely változások nagy hatással vannak a piac szereplőire, köztük a mikro,- kis- és középvállalkozásokra is. Lényeges változásnak tekinthető a nemzeti közbeszerzési értékhatárok emelkedése, és az úgynevezett „négy ajánlattevős” közbeszerzési eljárások megszűnése.

Az uniós közbeszerzési értékhatárokat időszakonként az Európai Bizottság állapítja meg, és teszi közzé az Európai Unió Hivatalos Lapjában euróban megadva, azonban idén ezen értékhatárokat illetően nem történt változás. A nemzeti közbeszerzési értékhatárokról természetesen nem az Európai Bizottság dönt, hanem Magyarország Kormánya.

Értékhatárok és gyakorlati hatásuk

• Árubeszerzés és szolgáltatás: 8 millió forintról 15 millió forintra emelkedett a nemzeti közbeszerzési értékhatár.
• Építési beruházás: 15 millió forintról 25 millió forintra emelkedett a nemzeti közbeszerzési értékhatár.
• Szolgáltatási koncesszió: 25 millió forintról 30 millió forintra emelkedett a nemzeti közbeszerzési értékhatár.

Ezen eljárástípus alkalmazhatósága körében az értékhatár 100 millió forintról 300 millió forintra emelkedése szintén pozitívnak mondható, hiszen a magasabb értékű beszerzések nyomán magasabb értékű szerződések odaítélésére van lehetőség úgy, hogy emellett nem kell nyílt eljárásban versenyezni a nagyobb cégekkel, tekintettel arra, hogy KKV-kat kell elsősorban meghívni.

Gyakorlati példák és tipikus hibák elkerülése

A gazdasági szereplők kiválasztása során az ajánlatkérőnek figyelembe kell vennie továbbá az esélyegyenlőség követelményét, amely a jelen eljárástípus alkalmazása esetén azt jelenti, hogy az ajánlatkérőnek törekednie kell arra, hogy az egyes eljárások során ne minden esetben ugyanazokat a gazdasági szereplőket hívja fel ajánlattételre. Az ajánlatkérő ugyanis - ahogy fentebb jeleztük - csak akkor alkalmazhatja a Kbt. 115. §-a szerinti eljárást, ha a tisztességes verseny biztosításához a Kbt. által megkövetelt feltételek teljesülnek.

Az ajánlatkérő az e bekezdés szerinti értékhatárt el nem érő értékű beszerzését is megvalósíthatja a 112. § (1) bekezdés a) pontja szerint hirdetménnyel, vagy a 112. § (1) bekezdés b) pontja szerinti szabályoknak megfelelően hirdetménnyel meghirdetett közbeszerzési eljárás útján. A Kbt. előírja, hogy az ajánlatkérő köteles az EKR-ben - az eljárás megindításával egyidejűleg - nyilvánosan közzétenni az eljárást megindító felhívást, a közbeszerzési dokumentumokat, majd - az ajánlatok bontását követően haladéktalanul - az ajánlattételre felhívott gazdasági szereplők nevét és címét, valamint az ajánlatok bontásáról készült jegyzőkönyvet [Kbt. 115. § (7) bekezdés].

Megvalósítás lépésről lépésre

1. Piac és szereplők feltérképezése: előzetes piaci konzultáció vagy helyzet- és piacfelmérés eredményeképpen a potenciális, független és teljesítésre képes cégek azonosítása.
2. Dokumentálás: a vizsgálat eredményeinek írásba foglalása a Kbt. 46. § (1) bekezdése alapján.
3. Meghívás: legalább öt gazdasági szereplő egyidejű, közvetlen írásbeli felhívása.
4. EKR-közzététel: az eljárás megindító felhívás és dokumentumok közzététele, majd bontás után a felhívottak és a bontási jegyzőkönyv publikálása.
5. Ajánlatok kezelése: csak a felhívottak (illetve velük közösen ajánlatot tevők) ajánlatai fogadhatók be.
6. Rotáció és esélyegyenlőség: a következő eljárásokban a felhívott kör lehetőség szerinti módosítása, KKV-k bevonása.

A Közbeszerzési Hatóság keretében működő Tanács felhívja az ajánlatkérők figyelmét, hogy annak vizsgálata is szükséges lehet, hogy van-e törvényes lehetőség a Kbt. 115. § szerinti eljárásfajta választására akkor, ha a tisztességes verseny biztosításához a törvény által megkövetelt, megfelelő számú teljesítésre képes gazdasági szereplőről nincs is tudomása az ajánlatkérőnek. Ebben az esetben javasolt hirdetménnyel induló eljárásfajta választása.

tags: #kbt #115 #epitesi #efop

Népszerű bejegyzések:

• Építésügyi Hatósági Főosztály tájékoztatói
• Hőszigetelés és vakolatfelújítás régi épületekben – praktikus útmutató
• Hogyan hat a közös tulajdonú teremgarázs bejáratára az elővásárlási jog?
• Kisgyár utca: eladó lakás Halászteleken – korábbi panelár alatt megvásárolható új tégla
• Beköltözhető önkormányzati lakások