Keleti pályaudvar alaprajz és freskók története: Lotz Károly és Than Mór alkotóközössége

Kevesen tudják, de Budapest legforgalmasabb pályaudvara eredetileg a Blahán épült volna fel, egyidőben volt előtte még egy medence is (bár nem a strandolást szolgálta), ide érkeztek meg II. 1884. augusztus 16-án gördült ki az első személyvonat a frissen átadott Keleti pályaudvar, vagyis akkor még Központi Pályaudvar épületéből, végállomása pedig Miskolc volt. A nagy ívű vélemények a nyitás után sem fogyatkoztak, persze ez nem véletlen, hiszen a magyar államvasút épületét jobb volt dicsérni, mint az Osztrák Államvasút Társaság által építtetett nagykörúti pályaudvart. a magyar államvasutak indóháza vonzóbb, derültebb, szebb. Az állam fényüzőleg építette.

A Keleti pályaudvar - Látogatás a tetőtől a peronokig sétáján nemcsak a pályaudvar történetét ismerhettük meg, de felmehettünk a főhomlokzat szobraihoz is (ide a pályaudvarral egyidős falépcső vezetett), benéztünk a mozdonyvezetők pihenőszobájába és megcsodáltuk Lotz Károly és Than Mór freskóit is. Ma már egészen meglepőnek tűnhet, hogy a Keleti cölöpökön áll, hiszen közel s távol nem találunk sem folyót, sem mocsarat, ám a 19. században egészen máshogy festett ez a környék, mint ma. Az építés megkezdésekor derült ki, hogy a terület nagyon vizenyős, ezért az egyszerű alapozás itt nem fog működni. Velencei mintára vörösfenyő (egyes források szerint cédrusfa) cölöpökön áll az építmény, ugyanis ez a típus a talajban lévő víz hatására kőkeménnyé válik, így a mai napig biztos alapot nyújtanak. Ez persze hosszan tartó, körülményes munka volt, ugyanis a lápos környezeten túl nehezítette a munkát az is, hogy a pályaudvarnak kijelölt hely hulladékkal volt feltöltve.

  1. Ha van egy kis időnk a vonatunk indulása előtt, érdemes jobban szemügyre venni a pályaudvart, ugyanis jó pár allegorikus alakot és szimbólumot fedezhetünk fel. A Baross téren állva rögtön megpillanthatjuk a 43 méter magasan lévő csúcsstobrot (ezt mi egészen közelről, a pályaudvar tetejéről is megcsodálhattuk), ami a tűz és a víz isteneit jelképező férfialakokkal és a közöttük álló nővel idézi meg a gőz születését.
  2. A szoborcsoporton túl van négy másik allegorikus alak is a főhomlokzaton, melyek a csarnok üvegfala előtt állnak és a vasúti közlekedés fejlődésére, jelentőségére utalnak. Ma már nem az eredeti verziókat látjuk, azok ugyanis az 1930-as években eltűntek, 2003-ban pótolták őket.
  3. Az első alak egy bányatisztet ábrázol, utalva ezzel az ország legrégebbi bányatisztképző iskolájára Selmecbányán, a második egy kezében orsót és guzsalyt tartó női alak, aki az ipart jelképezi, mellette áll a gabonakévét és sarlót tartó nő, vagyis a mezőgazdaság megformálója, míg a negyedik alak egy pénzeszacskót fogó kereskedő.

Lotz Károly freskói nem ismeretlenek a fővárosiaknak, ugyanis olyan épületeket díszítenek, mint az Operaház, a Szent István-bazilika vagy az Egyetemi Könyvtár, de a Blaha Lujza téri villamosmegállóval szemben, a József körúti árkádok alatt és a Bródy Sándor utca legelején, az Ádám-palota homlokzatán is találunk Lotz-freskókat. Ezek után nem is annyira meglepő, hogy ő volt az egyik alkotó, akit az államvasutak felkért a pályaudvar indulási csarnokának díszítésére, míg a másik Than Mór volt, aki több munkán is együtt dolgozott Lotzcal. Az eredetileg pénztárként funkcionáló csarnok középső nagy falfestményét (A vasút és a forgalom) Than Mór készítette, a többi allegorikus freskó Lotz műve, ezek a Bányászat, a Haladás, a Hídépítés, a Posta, a Jólét, a Mezőgazdaság, a Kereskedelem és a Kohászat.

A II. világháborúban az épület egyes részeit, köztük az indulási csarnokot is több bombatalálat érte. A háborús kár helyreállítását követően változott meg a csarnok funkciója, ettől az időponttól vált kizárólag a pályaudvar Thököly úti főbejáratává. Az épülettömb tető- és födémszerkezete az 1900-as évek utolsó harmadára teljesen elhasználódott, annak állapotromlását a folyamatosan végzett kisebb javításokkal sem lehetett megállítani. A felújítási munka megkezdődött a műemlékvédelmi követelményeknek megfelelően, figyelembe véve, hogy a falazaton 9 db freskó található; nyolcat Lotz Károly, a kilencediket Than Mór készítette.

A tervezést és a kivitelezést több cégi csoport végezte: az épület belső felújításait a Reco Konzult Restaurátor és Tanácsadó Kft. koordinálta fővállalkozóként, a freskók restaurálását pedig 10 restaurátor végezte Csúcs László festő-restaurátor irányításával. A beruházó a MÁV Zrt., a tervezés és engedélyezés az Első Magyar-Kanadai Építész és Mérnökiroda Kft. végezte Hajnal Zsolt vezetésével, míg a restaurátori munka részleteit a Szabó Péter restaurátor vezetésével a Reco Konzult kapta meg. A rekonstrukció során a csarnok födémszerkezetét, tetőszerkezetét, vakolatait, díszítőfestéseit, nyílászáróit, a világítást és a belső tér bejárati részét is korszerűsítették, hogy visszaállítsák az eredeti pompát, miközben megőrizték a műemléki jellegét.

A felújítás után a Keleti pályaudvar indulási csarnokának központi terében a Lotz- és Than-falképek a fő attrakciók maradtak. A terem akkori és ma is az ország egyik legnagyobb ilyen jellegű világi tere, amelyben a Lotz-terem a Párisi Nagyáruházban látott példát idézi; a két freskó-gyűjtemény így kapcsolódik Budapest gazdag művészeti örökségéhez. A világítás rekonstrukciója és a korabeli talaj mintázatának visszaállítása révén a látogató egy olyan enteriőrt kap, amely tükrözi a 19. századi pályaudvar reprezentatív funkcióját és művészi értékét.

LotzKároly-ThanMór_freskók_keleti_pályaudvar.jpg

Lotz Károly és Than Mór freskóinak egyediségét növeli, hogy a kilencedik freskó, A vasút allegóriája, Than Mór munkája, míg a többi freskó Lotz Károly alkotása a falképeken a vasúti közlekedés fejlődését és társadalmi-gazdasági hatásait jeleníti meg.

A felújítás során a főbejárat előtti előtető födémét is felújították, a tetőszigetelések esték és világítás felújítása történt, a belső falazatok kiszárítása, és a vakolat felületének jelentős részének cseréje megtörtént. A padlóburkolatot vakvezető-sávval látták el, és a pályaudvar akadálymentesítését is megoldották, hogy minden utas számára hozzáférhető legyen. A modern elemek között megtalálhatóak a digitális menetrendi kijelzők és az egyéb utastájékoztató eszközök is, miközben a díszítő festések megőrzése emléket állít a vasút történetének.

Az épület történetében számos világnézetet, kultúrát és technikát ötvöztek egyetlen monumentális térben. A kilenc freskó közül nyolc Lotz Károly műve, amely a “Háború és Béke”, “A bányászat”, “A kohászat”, “Kereskedelem”, “A hídépítés”, “A posta”, “A földművelés”, “A jólét” című alkotásokat tartalmazza; a kilencedik pedig Than Móré, “A vasút allegóriája”.

Az alaprajz és a funkciók összhangja

Az indulási csarnok középső falfestménye, a vasút és a forgalom, eredetileg Than Mór alkotása, amely a teret funkcionálisan és esztétikailag egyaránt összefogja. A 670 m2 alapterületű és 18 m belmagasságú csarnok a 19. századi mérnöki megoldások és díszítő festmények összhangját mutatja, ahogyan a perontól induló oldalfolyosókon keresztül lehetett megközelíteni az I., II. és III. osztályú várótermeket...

Az épület több évszázados története során a felújítások során megőrizték a főhomlokzat és a belső terek eredeti karakterét, miközben korszerűsítették a technikai elemeket: a világítást, a menetrendi vitrinek rendszereit és a felhasználói kényelmet szolgáló elemeket. A cikkben ismertetett részletek rámutatnak arra, hogy a keleti csarnok miként lett a magyar vasúti kultúra ikonikus térképe, amely ma is a város és az ország egyik legfontosabb közlekedési és kulturális központja.

Lotz Károly és Than Mór érdemei a Keleti pályaudvaron

  • Lotz Károly freskói: Bányászat, a Kohászat, a Kereskedelem, a Hídépítés, a Posta, a Földművelés, a Jólét és a Vasút allegóriája mentén jelenítik meg a vasúti fejlődést és társadalmi értékeket.
  • Than Mór freskója: A vasút allegóriája, amely a középső falfestményt teszi a tér központi elemévé.
  • A freskók restaurálása 2003-ban és a megőrzésük érdekében végzett felújítások során a 9 művészeti alkotást felújították és visszaállították az eredeti állapotukra.

tags: #keleti #lotz #csarnok #alaprajz

Népszerű bejegyzések: