Keller Tamás: Magyarország a világ értéktérképén

A rendezvényen elhangzott előadások két fő témakört jártak körül: egyrészt bemutatták a mai fiatalok társadalomképének és politikához való viszonyának empirikus kutatási adatokkal megragadható jellemzőit, másrészt pedig - a derűlátásra okot korántsem adó sokkoló adatok után - a résztvevők megismerkedhettek az Egyesült Államok, Kanada és az uniós országok pedagógusainak példaértékű erőfeszítéseivel. A szakmai rendezvény azt is reprezentálni kívánta, hogy jó gyakorlatokra itthon is van példa. A társadalmi szerepekre való felkészítés, úgy véljük, nem lehet sikeres, ha a pedagógus nincs tisztában azzal, milyen alapokra épít, ha nem tudja, mit gondolnak a fiatalok a körülöttük lévő világról. Diákjaink elméje - ahogy Nahalka István egyik írásában fogalmazott - nem tiszta lap, amire bármit írhatunk. Mire középiskolásként találkozunk velük, hosszú szocializációs utat bejártak már, a maguk kognitív szintjén bizonyos fogalmi készlettel rendelkeznek, amelynek segítségével elgondolható vagy épp értelmezhetetlen számukra a világ, ahol élnek. Valamilyen képük van arról, hogy hogyan működnek a dolgok a társadalomban. Persze ez a kép nem szükségszerűen pontos, mégis bizton állítható társadalmi, közösségi magatartásuk egyik kiindulópontja. Fontos tehát feltennünk a kérdést, milyen értékrendet, közéleti kultúrát látnak magunk körül diákjaink a felnőtt társadalomban? Milyen közösségi mentalitáskultúra a miénk? Ebben a gondolatmenetben ezután néhány gondolat erejéig azt vizsgálom majd meg, hogy a társadalomról való spontán szerzett tudáshoz milyen hatékonysággal képes hozzátenni az iskola, majd végül a szocializációs folyamat végeredményét állítom a középpontba.

Értékrendek, kultúra és a társadalom közéleti kultúrája

A felnőttek és fiatalok értékvilágát összehasonlító kutatási eredmények azt mutatják, hogy a felnövekvő generációk világképének formálódására alapvetően a társadalmi közeg közéleti politikai kultúrája hat. Gert Hofstede példája szerint a japán fiatalok jobban hasonlítanak a japán idősekre, mint az amerikai fiatalokra, és attól, hogy Coca Colát isznak vagy anime-rajongók, az észjárásuk és a kultúra legmélyén található értékrendjük meglepően hasonló az előttük járó generációéhoz. A felnőttektől kapott társadalmi tudás jelentőségét tehát nem szabad alábecsülni. Az 1981 óta több adatfelvételi hullámban zajló Word Values Survey kutatások Ronald Inglehart koncepcióján nyugszanak, és egyik fontos eleme a „túlélő” és az „önkifejező” értékek vizsgálata. Míg a világ nagy részén a fő cél a „túlélés”, azaz az anyagi biztonság megteremtése, addig a legfejlettebb országokban - ahol a jólét már adott - előtérbe kerülnek az „önkifejező” értékek. Ennek megfelelően válik fontossá az életminőség, az emberi kapcsolatok, az intellektuális jól-lét és a közösségben való részvétel.

Ezzel szemben a túlélő értékrendű társadalmakban a kemény munka mellett kevesebb idő jut az emberi kapcsolatok ápolására. Európa több országa esetében gyengébb a társadalmi tőke, az emberek kevésbé vesznek részt szervezetekben, és általában kevésbé hisznek a közös cselekvés értelmében. Skandináv országokban például többen bíznak a demokratikus intézményekben, magasabb a politikusok népszerűségi indexe, gyakrabban végeznek önkéntes munkát és társas tagságokban is aktívabbak. Nyugat-Európában az 1945 utáni választásokon való részvétel mégis mintegy 10%-kal magasabb, mint a posztkommunista országok hasonló mutatói.

A két szélső modell vázlatos ismertetése után az Inglehart-féle keretek között Magyarországon (nagy statisztikai átlagban) a túlélő értékek dominálnak. A magyar lakosság a materiális javak biztosítására koncentrál, és csak kis hányadának fontosak az önkifejező, posztmateriális értékek, a közügyekben való részvétel és a beleszólás igénye. A világ értéktérképén a keresztény Európa peremén, az ortodox országok közelében helyezkedünk el, és gondolkodásunk zártsága úgy tűnik, közelít bizonyos afrikai kultúrákéhoz. A gazdasági fejlettség és a tengelyeken elfoglalt helyzet összefüggései vitatottak, de általánosságban igaz, hogy Magyarország a vízszintes tengelyen a megkérdezettek civil tudatosságában, önkéntes tevékenységeikben és az állampolgári aktivitásban alacsonyabb értékeket mutat, mint a nyugati kultúrák.

Az állampolgárság és az aktív állampolgárság fogalmának megvilágítása

A magyar társadalom politikai kultúrájának elemzése során a magyarországi helyzetet jellemzik az olyan mutatók, mint a DEREX index vagy Byrony Hoskins „aktív állampolgárság indikátor”. Az 2006-os adatok szerint Magyarországot a nagyon alacsony állampolgársági értékek közé sorolták, és a politikai dimenzióban is alacsony helyezést ért el a 19 vizsgált ország között. A civil társadalmi dimenzióban és a közösségi élet vonatkozásában is a középmezőben vagy alacsony szinten maradtunk, míg az értékdimenzióban sem az élmezőnyben szerepeltünk. A 2008-as adatok szerint minden dimenzióban rosszabbul teljesítettünk, mint Lengyelország és Szlovákia, sőt Romániához képest is csak az ismeretek területén voltunk jobb helyzetben. A 2012-es elemzés pedig ezt a törésvonalat még élesenebben mutatta: a lakosság nem konvencionális politikai eszközhasználatában is megfigyelhető a törésvonal. A skandináv országokban a civil aktivitás és önkéntes munka aránya jóval magasabb (10-15% körül, Dániában 13%-os növekedéssel), míg a friss demokráciákban ez az arány átlagosan 10% körül mozog. Petíciók aláírásában is a Skandináv államok vezetnek, őket követik Anglia és Franciaország, ahol a lakosság 60%-a részt venne ilyen megmozdulásokban. Magyarországon az Európai Bizottság 2010-es adatai szerint mindössze 11% vállal önkéntes munkát, ami az uniós országok között az utolsó előtti helyek közé sorolja.

Az iskola a társadalmi beavatkozás stratégiai pontja a modernitás sokszínű világában, és sajnos gyakran ott van az utolsó helyen a felnövekvő generációk egységes üzeneteinek küldésében a világról. A pedagógusoknak döntő szerepe lehet abban, hogy az egyén megtalálja helyét a világban, és beilleszkedjen a társadalom szövetébe, hiszen a társadalomismeret-oktatás a társadalomról olyan tudás átadását jelenti, amely alapján egyéni életstratégiák dolgozhatók ki. Ugyanakkor a közösségi célokat szolgálja a felkészítés a társadalmi szerepekre és a helyi társadalom cselekvőképességének megalapozása, valamint a tágabb politikai közösség kohéziójának és működőképességének biztosítása. Fontos, hogy az iskolai rejtett tanterv hogyan hat: közelíti-e vagy távolítja-e a diákokat a hivatalosan deklarált nevelési eszményektől. A 2008-as Iskola és társadalom kutatásban a rejtett tanterv hatásai problémásak voltak: a megkérdezett diákok 67%-a úgy vélte, hogy semmilyen beleszólása nincs az életét meghatározó közösségi együttélési szabályok alakításába, 21% pedig úgy látta, hogy a tanulók csak a házirend végrehajtói. Egy ilyen mikrotársadalmi tapasztalat kevéssé alkalmas a kompetens állampolgárok nevelésére.

Az iskola szerepe és a közéleti nevelés hatékonysága

Az Iskola és társadalom kutatás több oldalról vizsgálta, hogy az iskola milyen hatékonysággal funkcionál tájékozódási pontként. Megállapították, hogy az iskolai beszélgetésekben relatíve ritkán bukkannak fel társadalmi kérdések, és csak a diákok 11-12%-a válaszolta, hogy az órák során szóba kerülnek ezek a témák. Az órákon kívüli beszélgetésekről a diákok mindössze 3,3%-a számolt be. Milyen órákról vihettek haza társadalmi tudást? A társadalomismeret-órák funkciója alig tölt be olyan szerepet, mint amit elvárnánk; ugyanannyian jelölték meg hasznos társadalmi tájékozódási lehetőségként, mint az etika- és a matematikaórákat. Még a biológia- és földrajzórák is előnyösebb helyet kaptak a diákok rangsorában, mint a társadalomismeret, amelyet kifejezetten külön tantárgyként rendszeresíteni lehetne. Az otthoni beszélgetések struktúrájának vizsgálata azt mutatta, hogy csak a családok harmadában-negyedében beszélnek társadalmi, közéleti kérésekről. A családok többsége tehát az iskolától várja a fiatalok közéleti témákba való bevezetését.

Az Ifjúság 2008 kutatás a fiatalok politikai rendszerhez való viszonyát is vizsgálta: a középiskolás korosztály 38%-a volt elkötelezett híve a demokratikus politikai berendezkedésnek, míg 10%-a úgy vélte, bizonyos körülmények között egy diktatúra jobb, mint a demokrácia. 29%-uk úgy vélte, „a hozzám hasonló emberek számára az egyik politikai rendszer olyan mint a másik”, és 22%-uk nem tudta megítélni, hogy a diktatúra vagy a demokrácia-e a megfelelőbb rendszer. Ezek a számok rávilágítanak arra, hogy bizonyos fiatalok fogalmi készlete és tárgyi tudása nem elegendő a politikai rendszerek közötti különbségek értelmezéséhez, illetve hogy egyesek közömbösek vagy véleményük kevéssé formált. A Kádár-korszak szociális biztonságát a diákok sokan az egyetlen vonzó vonásként értelmezik, és a törekvés az állampolgárság értelmezésében a szabálykövetés dominanciáját mutatja. Az állampolgárság megújult uniós fogalma azonban nem csupán jogi státusz, hanem cselekvés- és mentalitáskultúra, amely a közösségi részvételi igényt és a demokráciában való közreműködés fontosságát is hangsúlyozza.

Hazai és nemzetközi kontextus

Magyarországon a részvételi demokrácia eszméje jelenleg inkább egy elitista politikafelfogás marad, és a politikai kultúra jellegzetes jegye az elitellenesség és a közösségi részvételi kedv alacsony volta. A kisebbségek védelme a középiskolások 45%-a számára nem vagy csak kevéssé fontos érték a nagyobb közéleti keretek között. Ennek fényében a fiatalok és a kisebbségi csoportok viszonyát vizsgáló korábbi kutatások már 1998-ban jelezték, hogy a korosztály szociális érzékenysége helyett inkább szociális indulat jellemzi, és a periférián élő csoportokra adott válaszok gyakran irritáló jellegűek, ami politikai tőkét kovácsolhat. A szociális és politikai tudatosság, valamint a közéleti attitűdök alakulása tehát komplex és sokrétű jelenség Magyarországon, amelyet a hazai és nemzetközi kutatások együtt vizsgálva érdemes megérteni.

Ajánlott szemlélet a pedagógiában

A magyar és európai viszonyokat figyelembe véve a pedagógusok feladata, hogy a diákokat tájékozott állampolgárokká neveljék, akik képesek értelmezni a társadalmi folyamatokat és aktívan részt venni a közösségi életben. A társadalomismeret-oktatás olyan tudást adjon, amely alapján sikeres életstratégiák alakíthatók ki, és amely hozzájárul a közösségi kohézióhoz. Ugyanakkor fontos, hogy az iskola közeget adjon a vitákra és a társadalmi kérdések megvitatására, és ne korlátozza a diákokat a kizárólagos passzivitásra. A rejtett tanterv formálásának jelentősége abban rejlik, hogy milyen üzeneteket közvetít az iskola a diákok felé a társadalmi részvételről és a közös cselekvésről.

Infografika: Magyarország értéktérképének elhelyezkedése Inglehart modellben

A világ élmezőnyében Magyarország: sokat kereshet most, aki ide hozza a pénzét

tags: #keller #tamas #magyarorszag #a #vilag #ertekterkepen

Népszerű bejegyzések: