A kényszertörlés és a törvényességi felügyeleti eljárás illetéke, szabályai és jogkövetkezményei

A kényszertörlési eljárás bevezetésének eredeti célja az volt, hogy a jogutód nélküli megszüntetés útján a cégnyilvántartásból kivezetésre kerüljenek azok az ún. fantomcégek, amelyek tényleges gazdasági tevékenységet nem folytatnak. A kényszertörlési eljárás alapvető célja a cég cégnyilvántartásból való törléséhez szükséges állami intézkedések megtétele.

Mi vezetett a szabályozás szigorításához?

A 2012-2020 közötti időszakban azonban kiugróan megnőtt a kényszertörlések száma, miközben a végelszámolásoké és a felszámolási eljárásoké csökkent. Ez a folyamat egyértelműen arra utal, hogy a cégek tagjai és vezető tisztségviselői a cég jogutód nélküli megszüntetésének számukra ingyenes, többletköltséggel nem járó módjaként tekintettek a kényszertörlési eljárásra. A kényszertörlési eljárások magas száma ugyanakkor azt is mutatja, hogy a cégek tagjai, vezető tisztségviselői alternatívaként kezelik a kényszertörlést mint a cég jogutód nélküli megszüntetésének egyik formáját.

A jogalkotó válasza az volt, hogy 2021-ben átfogó módosítást vezetett be a kényszertörlési eljárás szabályaiba, hangsúlyosabbá téve, hogy a kényszertörlési eljárás egy szankciós jellegű törlési eljárás. A Javaslat tehát megszünteti a kényszertörlési eljárás „kényelmi jellegét”.

Illetékrendszer és költségek

A Módosítás értelmében a 2021. július 1-ét követően a cégbíróság által lefolytatott kényszertörlési eljárásért 250.000 Ft felügyeleti illetéket kell fizetni. A kényszertörlés során a cégbíróság végzi el a cég törléséhez szükséges feladatokat; a kényszertörlés ugyanakkor nem tekinthető állam által nyújtott szolgáltatásnak, így a Javaslat tételes felügyeleti illeték megfizetéséhez köti az eljárás lefolytatását.

Ha a cég él a kényszertörlés megszüntetésének lehetőségével, az illetéket a cég fizeti meg. Ha a cég képes a törvényes működésének helyreállítására, és erre tekintettel vele szemben megszüntetik a kényszertörlési eljárást, a céget alacsonyabb illeték terheli. A rendelkezés átmeneti szabályt kapcsol az illetékhez: a felügyeleti illetéket a hatálybalépése napján vagy az után induló ügyekben kell alkalmazni.

A vagyonvisszaszerzés-vagyonkutatás költségeinek fedezete céljából a Javaslat a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló törvény módosításával a regisztrációs díj mellett előírja a bejelentett követelés 0,5%-ának megfelelő mértékű, de legalább 5 000 forint és legfeljebb 40 000 forint összegű költség befizetését is, amelyet a felszámoló a vagyonkutatás-vagyonvisszaszerzés költségeinek kiegyenlítésére használhat fel.

A kényszertörlés megszüntetésének lehetőségei és feltételei

Az új szabályozás további lényeges újítása, hogy meghatározott ideig lehetőséget biztosít arra, hogy a kényszertörlés alatt álló cég teljesítse a törvényes működéshez szükséges feltételeket és kérje a kényszertörlési eljárás megszüntetését. A Módosítás alapján a kényszertörlési eljárás megszüntetésére akkor van lehetőség, ha a megszüntetés elrendelésének az oka már nem áll fenn, a cég érvényes adószámmal rendelkezik, valamint a céggel szemben fennálló követelések kielégítésére sor került.

Az eljárás megszüntetésének további feltétele, hogy a cég megfizesse az eljárási felügyeleti illetéket, amely ebben az esetben 50.000 Ft. A törvényes működés helyreállítására nincs mód, ha a cég már törvény erejénél fogva megszűnt.

A Módosítás azt is lehetővé teszi, hogy a cég a kényszertörlési eljárás alatt a szokásos napi működését folytassa. Ennek azonban az a feltétele, hogy a cég (képviselője) úgy nyilatkozzon, hogy a törvényes működés helyreállításával és egyéb feltételek teljesítésével a kényszertörlési eljárás megszüntetését fogja kérni. A cég a kényszertörlési eljárás kezdő időpontjától számított 15 napos jogvesztő határidőn belül kérheti a cégbíróságtól annak engedélyezését, hogy a kényszertörlési eljárás alatt a cég a szokásos napi üzletmenetet meg nem haladó üzletszerű gazdasági tevékenységet végezhessen, arra tekintettel, hogy a Ctv. 117/C. rendelkezése alapján kérelmet kíván előterjeszteni.

A cég kizárólag a törvényben meghatározott időszakban nyújthatja be a fenti kérelmet, amelynek oka részben az, hogy meg kell várnia a hitelezői követelések bejelentésére nyitva álló határidő leteltét. A működés csak a szokásos napi üzletmenetre vonatkozhat.

Korlátozások a továbbműködésre és következmények

Ha a cég a kérelmét az előírt határidőben nem terjeszti elő, illetve az jogerősen visszautasításra vagy elutasításra kerül, a határidő lejártát követő naptól, illetve a jogerős bírósági döntés cég általi kézhezvételét követő naptól a cég üzletszerű gazdasági tevékenységet nem végezhet. Ez a jogkövetkezmény a törvény erejénél fogva áll be, arról a cégbíróságnak külön végzést nem kell hoznia.

A Módosítás más szempontból is korlátok közé szorítja a továbbműködés lehetőségét. A cég döntéshozó szerve, valamint más szervei nem hozhatnak a kényszertörlési eljárás céljával ellentétes döntéseket. A cég nem dönthet átalakulásról, egyesülésről, szétválásról, nem határozhatja el végelszámolását és a jegyzett tőke leszállítását sem.

A kényszertörlési eljárás alatt a céget továbbra is a vezető tisztségviselő képviseli, azonban jognyilatkozatokat csak korlátozottan tehet. A vezető tisztségviselő a kényszertörlési eljárás alatt a hitelezői érdekek figyelembevételével köteles eljárni. A vezető tisztségviselő a kényszertörlési eljárás megindítását követően a cég nevében új kötelezettséget nem vállalhat, a céget terhelő kötelezettséget nem elégítheti ki, a cég vagyontárgyát nem ruházhatja át és nem terhelheti meg.

Amennyiben a cég engedélyt kap működésének folytatására, a szokásos napi üzletmenetet meg nem haladó mértékű ügyletekre a fenti tilalmak és korlátozások nem irányadók. A cégbíróság engedélyének megadása esetén a vezető tisztségviselő a hitelezői érdekek figyelembevételével megtehet minden szükséges intézkedést annak érdekében, hogy a kényszertörlés megszüntetéséhez szükséges feltételek teljesüljenek.

Követelések bejelentése, vitatása és a bizonyítás szerepe

A kényszertörlési eljárás megszüntetésének egyik feltétele, hogy a cég a kényszertörlési eljárásban vele szemben bejelentett esedékes követeléseket kiegyenlítse. Az ún. eltiltással érintett személyek (vagyis a jelenlegi és korábbi vezető tisztségviselők és a jelenlegi és korábbi tagok) a bejelentett követelést vitássá tehetik. Ha az eltiltással érintett személyek a bejelentett követelést teljes egészében vagy részben vitatják, meg kell jelölniük a vitatást megalapozó tényeket és csatolniuk kell az ezt bizonyító okiratokat. Ha a cégbíróság a vitatás tényét elfogadja, a követelést a továbbiakban vitatott követelésként kezeli.

A Ctv. 117/E. § (1) bekezdése fontos rendelkezést mond ki: ha a követelés közokiraton alapul, a követelés jogalapja a kényszertörlési eljárásban nem vitatható. Ha a céggel szembeni követelés - a cégbíróságnak a hiányok pótlására vonatkozó felhívása ellenére - nem került megfelelő módon bejelentésre és emiatt a követelés jogosultja, jogalapja, illetve összegszerűsége nem állapítható meg, vagy az a cégbíróság által hivatalosan ismert vagy köztudomású tényekkel ellentétesen került megjelölésre, a cégbíróság a bejelentett követelést vitatott követelésként veszi figyelembe (kivéve, ha az eltiltással érintett személy e követelést elismeri).

Felelősségi újítások: eltiltás és korlátlan felelősség

Ha a kényszertörlési eljárás nem kerül megszüntetésre, a cégbíróság megvizsgálja, hogy a törvénysértő működés körében a vezető tisztségviselőt, illetve a tagot terheli-e mulasztás. Ennek alapján a Ctv. új 117/F. § (2) bekezdése új felelősségi tényállást kodifikál. Ennek alapján, ha az eltiltással érintett személy nem tudja kétséget kizáróan igazolni azt, hogy az elvárható minden intézkedést megtett a cég törvénysértő működésének, illetve a cég által megvalósított mulasztás megszüntetése érdekében, akkor a cégbíróság az eltiltás mellett a végzésében arról is rendelkezik, hogy az eltiltott személy a kényszertörlési eljárásban bejelentett és ki nem elégített - nem vitatott - hitelezői követelésekért korlátlanul felel. Több személy felelőssége egyetemleges.

A bizonyítási teher az eltiltással érintett személyen van, neki kell bizonyítania, hogy őt nem terheli mulasztás és az általában elvárható módon járt el. A cégbíróság abban az esetben mellőzheti az eltiltást, ha kétséget kizáró módon bizonyításra került, hogy az adott személy az általában elvárható minden intézkedést megtett.

Új peres lehetőség és a felelősségi tényállások elkülönítése

A Módosítás külön per indításának lehetőségét teremti meg arra az esetre, ha a cégbíróság az előzőek alapján az eltiltott személy felelősségét állapítja meg a kényszertörlési eljárásban bejelentett, nem vitatott követelésekért. Ez az új per a Cstv. 33/A. alapján indítható. A követelés jogosultja a pert azon eltiltott vezető tisztségviselővel, illetve taggal szemben indíthatja meg, akinek a felelősségét a cégbíróság végzésében megállapította.

Fontos kiemelni, hogy ez az új felelősségi tényállás elkülönül a már meglévő társasági jogi felelősségáttörési szabályoktól, így a cég volt tagjait a Ctv. 118/A. §-a alapján terhelő felelősség esetétől is. A Módosítás azt is kimondja, hogy a Ctv. 118/A. §-a és 118/B. §-a szerinti pereket csak azokkal a személyekkel szemben lehet megindítani, akikkel szemben a cégbíróság a Ctv. 117/F. § (2) bekezdése szerinti, a hitelezői követelésekért való felelősség jogkövetkezményét nem alkalmazta.

Törvényességi felügyeleti eljárás: cél, indítása és lefolytatása

A cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény (Ctv.) szabályozza a törvényességi eljárást, illetve az ahhoz bizonyos értelemben szorosan kapcsolódó kényszertörlési eljárást. A törvényességi felügyeleti eljárás célja, hogy a cégnyilvántartás közhitelességének biztosítása érdekében a cégbíróság intézkedéseivel a cég törvényes működését kikényszerítse.

A törvényességi felügyeleti eljárásnak meghatározott okok fennállása esetén van helye, amennyiben a cég működése nem felel meg a törvényi előírásoknak. Például törvényességi felügyeleti eljárásnak van helye, ha a társaság cégjegyzékbe bejegyzett vezető tisztségviselője elhunyt, és a cég a törvényes határidőn belül nem gondoskodik új vezető tisztségviselő cégjegyzékbe való bejelentéséről.

Ez az eljárás hivatalból vagy kérelemre indulhat. Ha a cégbíróság hivatalból indítja meg a törvényességi felügyeleti eljárást, akkor a bíróságnak erre az okot adó körülménytől való tudomásszerzéstől számított 30 nap áll rendelkezésére. Kérelemre induló eljárás esetén a kérelemnek az ügy elbírálásához szükséges valamennyi tényt, illetve adatot tartalmaznia kell. Az eljárást az arra okot adó körülményről való tudomásszerzéstől számított 30 napos határidőn belül lehet kérni, de legkésőbb az eljárásra okot adó körülmény bekövetkezésétől számított 1 éven belül.

Ha a cég által megvalósított jogszabálysértő helyzet vagy állapot folyamatosan fennáll, akkor az eljárás megindítása mindaddig kérhető, amíg ez a helyzet vagy állapot fennáll. A cégbíróság kivételesen indokolt esetben az 1 éves határidőt követően is indíthat törvényességi felügyeleti eljárást a törvénysértő cégjegyzékadat kiküszöbölése érdekében.

Büntetőjogi adatok kezelése és kizáró okok

A cégbírósági informatikai rendszer évente elvégzi a cégjegyzékbe bejegyzett, érintett természetes személyeknek a bűnügyi nyilvántartási rendszerből megállapítható kizáró ok fennálltára vonatkozó vizsgálatot. A Ctv. 76/A. §-a alapján a bűnügyi nyilvántartó szerv a Ptk. 3:22. § (4), illetve (5) bekezdése szerinti kizáró okot tartalmazó értesítése alapján a cégbíróság a céggel szemben hivatalból törvényességi felügyeleti eljárást indít.

A bűnügyi nyilvántartó szerv kizárólag az értesítést küldi meg: ebben a kizáró okok fennállta „igen” vagy „nem” válasszal szerepel. A cégbíróság nem jogosult arra, hogy megismerje a büntetett előélet vagy a foglalkozástól való eltiltás kezdetére és végére vonatkozó bűnügyi nyilvántartási adatot, és erre cégjogi szempontból nincs is szükség. A cégjegyzék nem is jeleníthet meg büntetőjogi adatokat, így ezen okból sem támogatható, hogy az érintett személy törlésére bűnügyi nyilvántartási adatok átvezetésével, a cégjegyzékben való feltüntetésével kerüljön sor.

Értesítési és tájékoztatási kötelezettség

A rendelkezés a törvényességi felügyeleti szabályok közé illeszti a cég vezető tisztségviselőjének azon kötelezettségét, hogy tájékoztassa a cég tagjait - korlátolt tagi felelősség mellett működő társaság esetén a többségi befolyással rendelkező tagot - arról, ha céggel szemben törvényességi felügyeleti eljárás van folyamatban. E rendelkezésre azért van szükség, mert a cégek tagjai sok esetben nem értesülnek arról, hogy olyan eljárás van folyamatban, amely akár a cég megszűntnek nyilvánításával és a cég kényszertörlésével is járhat, így megtenni vagy kezdeményezni sem tudják a szükséges tagi intézkedéseket. A cég valós helyzetéről csak akkor értesülnek már, mikor megindult a kényszertörlési eljárás.

Speciális helyzetek: Ptk. módosítás és különleges eljárások

Az új különleges törvényességi eljárás lefolytatása a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény módosításával áll összefüggésben. A Ptk. módosítása nem változtat azon a jogi helyzeten, hogy a közkereseti társaságban vagy a betéti társaságban fennálló társasági részesedés nem része a hagyatéknak, így a tag halála esetén a hagyaték átadása főszabályként független kérdés a társasággal kapcsolatos tagsági kérdésektől.

A Ptk. módosítása megszünteti a társaság törvény erejénél fogva történő megszűnését, mint jogkövetkezményt. Ha a Ptk. előírása alapján a társaság a hat hónapos határidő alatt új tagot vagy új bel-, illetve kültagot nem jelent be a cégbírósághoz, a társasággal szemben törvényességi felügyeleti eljárás fog indulni, amelynek során a cég még helyreállíthatja megfelelő intézkedések meghozatalával a törvényes működését.

Speciális forma, ha a társaság a cégbíróság felhívására úgy nyilatkozik, hogy kifejezetten az elhunyt tag örökösével kíván megállapodni, azonban az örökös személye bizonytalan (pl. hagyatékátadó még nem készült el, vagy örökösödési vita van). Ilyen esetben a jogi eljárás lezárultáig a cégbíróság felfüggeszti a különleges törvényességi felügyeleti eljárást, és a társaságnak a jogi eljárás lezárultát követően kell a törvényes működését helyreállítania.

Az eltiltás intézménye és hatálya

A Javaslat érinti az eltiltás jogintézményét is. A jelenleg hatályos szabályok biztosítják, hogy az a személy kerüljön csak eltiltásra, akinek közrehatását a szabálytalan működésben a cégbíróság megállapítja. Az eltiltás időtartama ugyanakkor a ki nem elégített hitelezői követelésektől függ kizárólag. A Javaslat szerint az eltiltás nem kizárólag a kielégítetlen hitelezői követelések esetén kerül alkalmazásra, noha továbbra is jelentős körülmény, hogy a cég kifizetetlen tartozásokat lehetőség szerint ne hagyjon hátra.

Az eltiltást megalapozó körülmények önmagában az is, hogy az eltiltott személy magatartása felróható volt a cég törvénysértő működésének kialakulásában, illetve fenntartásában. A Javaslat továbbá bővíti az eltiltással érintett személyek körét is: korlátlan tagi felelősséggel működő cég esetében nem csak a korlátlanul felelős tag tiltható el a jövőben, hanem valamennyi tag. Korlátozott tagi felelősséggel működő gazdasági társaság esetén továbbra is a többségi tagja tiltható el.

Az eltiltott személy a hatályos szabályokkal egyezően nem lehet gazdasági társaságban többségi befolyással rendelkező tag, nem válhat gazdasági társaság korlátlanul felelős tagjává, egyéni cég tagjává, valamint nem lehet cég vezető tisztségviselője, cégvezetője, felügyelőbizottsági tagja. A rendelkezés pontosítja az esetet, amikor az eltiltás időszaka alatt újabb eltiltásra kerül sor.

Eljárásjogi sajátosságok

A kényszertörlési eljárás polgári nemperes eljárás, amelyre a Pp. szabályait a nemperes eljárás sajátosságaiból eredő eltérésekkel és a bírósági polgári nemperes eljárásokra vonatkozó általános rendelkezések alkalmazandók. A kényszertörlési eljárásban az iratok kézbesítésére a Ctv. 72. § (6) bekezdését alkalmazni kell. A cégbíróság a kényszertörlési eljárásban keletkezett iratokat elektronikusan tartja nyilván.

Az eljárás során elsődlegesen okirati bizonyításnak van helye. A cégbíróság az általa szükségesnek tartott bizonyítást hivatalból is elrendelheti, az ügyben érintettektől írásbeli nyilatkozatot kérhet, szükség esetén személyes meghallgatást tart. A cég a kényszertörlési eljárás kezdő időpontjától számított tizenöt napos jogvesztő határidőn belül kérheti a cégbíróságtól annak engedélyezését, hogy a kényszertörlési eljárás alatt a cég a szokásos napi üzletmenetet meg nem haladó üzletszerű gazdasági tevékenységet végezhessen, arra tekintettel, hogy kérelmet kíván előterjeszteni a kényszertörlési eljárás megszüntetésére.

Időbeli határidők és lépések röviden

• A kényszertörlési eljárás kezdő időpontjától számított 15 napos jogvesztő határidő a működés engedélyezésére irányuló kérelem benyújtására.
• A kényszertörlés elrendeléséről szóló jogerős végzés közzétételét követő 40 napon belül lehet bejelenteni a céggel szembeni követeléseket.
• Az átmeneti szabályok szerint a veszélyhelyzet alatt felfüggesztett ügyekben nem állapítható meg illeték bizonyos esetekben.

Mikor nincs helye kényszertörlésnek?

• Nincs helye kényszertörlési eljárás elrendelésének a cég fizetésképtelenségét megállapító végzés meghozatalát követően, valamint abban az esetben, ha a büntetőügyben eljáró hatóság a cégbíróságot arról értesíti, hogy a céggel szemben büntetőjogi intézkedés alkalmazására kerülhet sor.
• Ha a cég törvény erejénél fogva már megszűnt (pl. 116. § (1) d) pont alapján), a törvényes működés helyreállítása kizárt és nincs lehetőség kérelmet benyújtani.
• Nincs lehetőség továbbá kérelmet benyújtani, ha törölték a cég adószámát, az adószám törléssel érintett cég megszüntetésére irányuló különleges törvényességi felügyeleti eljárás következményeként indult meg a kényszertörlés, továbbá akkor sem, ha külön jogszabály szankcionálja azt, ha a cég kényszertörlés alá kerül (pl. támogatási jogviszonyokra vonatkozó előírások).

Adatigénylés és informatikai vizsgálat

Cégbejegyzési, változásbejegyzési kérelem esetén az informatikai rendszer a Ctv. 44/B. §-a alapján adatigényléssel fordul a bűnügyi nyilvántartó szervhez, így büntetőjogi okból kizárt személy nem kerül a cégjegyzékbe bejegyzésre. Az éves felülvizsgálat pedig azt biztosítja, hogy ha időközben egy már bejegyzett személy büntetőjogi kizáró ok hatálya alá került, a jogsértés jogerős megállapítását követően a továbbiakban már ne járhasson el.

A cégek működésére számos jogszabályi előírás vonatkozik. Törvényes működésüket az állam különböző szervei ellenőrzik és szükség esetén intézkedéseket tesznek a jogszabályoknak megfelelő működés elérése érdekében. A cégek törvényességi felügyeleti eljárása egyike ezeknek az eljárásoknak.

tags: #kenyszertorles #torvenyessegi #felugyeleti #eljaras #illeteke

Népszerű bejegyzések:

• Szanyi kiadó albérlete: útmutató a legjobb választáshoz
• Arbo Nyaralóház a Körös partján: Szarvastól Békésszentandrásig vezető út a Kárpátok árnyékában
• Kossuth utcai, kétszintes lakás Orosházán, berendezett kerttel
• Hogyan építsünk luxus házat a Sims 4-ben – útmutató
• PTK építési szabályok: jogi keretek és tulajdonjog