Az önálló zálogjog jelzálogjogi és dologi jogi vonatkozásai – felflelítés a keretbiztosítéki jelzálogjog körében
Bodzási Balázs Javaslat az önálló zálogjog újraszabályozására című cikkében vitába száll az új Polgári Törvénykönyv Javaslatában megfogalmazott azzal az állásponttal, hogy nem kell szabályozni az önálló zálogjogot; állást foglal amellett, hogy az önálló zálogjogra szükség van, és javaslatot tesz az új szabályozás tartalmára.
Tisztában vagyunk azzal, hogy egy létező jogintézmény megszüntetése komoly döntés, különösen annak tudatában, hogy a lakásfinanszírozás és refinanszírozás rendszere jelenleg e jogintézményre épül.
A fennmaradása mellett lehet dönteni még akkor is, ha szükségessége kérdéses, de jelenléte nem kifejezetten káros, vagy a szabályozás jobbításával a problémák megoldhatók.
Az ellenérvek megvizsgálása eredményeként azonban arra a meggyőződésre jutottunk, hogy az önálló zálogjog jogrendszerünkben több problémát okoz, mint amennyinek a megoldásához esetleg hozzájárulhat, ezért nem javasoljuk annak kodifikálását.
Bodzási cikke három fő kérdést vizsgál: Mi az önálló zálogjog természete, mi az önálló zálogjog szerepe, hogyan kellene szabályozni az új Ptk. 2. 2. 1.
Bodzási elsősorban a Javaslatnak azzal a megállapításával száll vitába, hogy az önálló zálogjog fiduciárius ügylet; álláspontja szerint ebben az esetben nincs szó sem tulajdonátruházásról, sem a jogviszonyok megkettőződéséről, sem pedig arról, hogy a jogszerző dologi jogilag többet kapna, mint amennyi őt megilleti, és az önálló zálogjog jogosultját elszámolási kötelezettség is terheli.
Úgy gondoljuk, ezek az érvek nem megalapozottak; az önálló zálogjog esetében valóban nem a szerződéses úton korlátozott tulajdonjog szolgál biztosítékul, azonban az önálló zálogjog jogosultja egy nem-járulékos kielégítési jogot biztosító, abszolút hatályú, megterhelhető és átruházható vagyoni értékű dologi jogot szerez.
A dologi jogosultság és a kötelem tartalma között diszkrepancia áll fenn, a dologi jogi többletjogosítvány visszavétele kötelmi úton, a biztosítéki szerződés által történik.
Talán éppen ezért volt Nizsalovszkynak az a véleménye, hogy az önálló zálogjog és a követelés együttes fennállása hibrid jogi helyzetet eredményez.
A zálogkötelezettet terhelő elszámolási kötelezettség is csupán részlegesen érvényesülhet, hiszen az önálló zálogjog alapján a zálogjogosult csak a zálogtárgy értékesítésével elért bevétel és a kielégítési jog összege közötti különbözettel köteles elszámolni, az önálló zálogjog által biztosított kielégítési jog azonban nem függ a ténylegesen fennálló biztosított követeléstől.
A fiduciárius ügyletek sajátossága, hogy hamis látszat alakul ki a vagyoni jogok tekintetében; az önálló zálogjog esetében tehát a fiduciárius ügyletek minden lényegi sajátossága érvényesül.
Azért is különös, hogy Bodzási kétségbe vonja az önálló zálogjog fiduciárius jellegét, mert tanulmánya nagyrészt a német jogon alapul, és a német jogirodalom az önálló zálogjogot fiduciárius hitelbiztosítékok körében tárgyalja.
Az önálló zálogjog fiduciárius jellegét nem érinti az sem, ha szerződéses úton vagy kiegészítő szabályozással meg lehet teremteni a kellő adósvédelmet; szükségessége adósvédelmi szabályok beemelésével mégis felmerül.
Azok a hatékony védelmi mechanizmusok, amelyekre Bodzási visszatérően utal, mind a dologi jogon kívüli, sőt azzal szembenálló eszközök; a biztosítéki szerződés korrigáló szerepe pedig a fiduciárius helyzet fennállásának következménye.
2.2. Bodzási szerint az önálló zálogjognak létezik egy absztrakt és egy a szerződéses járulékosság alapján álló koncepciója; az absztrakt koncepció Szladitsól kezdve Nizsalovszkyn keresztül a mai szerzőkig következetesen érvényesül.
Az absztraktság fogalma jogi nyelvünkben kétféle értelemben jelenik meg: egyrészt hogy a kötelmi és dologi jog ügyletek létrejöttének feltétele-e az érvényes jogcímen alapuló jogviszony, másrészt hogy a jogviszony tartalma független-e más jogviszonytól.
A kezesség és a garancia összehasonlítása jól szemlélteti a háromoldalú megkötések közti különbségeket, és megmutatja, hol találkozik az absztrakt és a járulékos természet kérdése a gyakorlatban.
2.3. A tanulmányon végighúzódik egy ellentmondás: egyfelől a zálogjog járulékossága korlátozó tényező, másfelől szükség van a nem-járulékos önálló zálogjogra; a járulékosság hiányát pedig a szerződéses viszonyokban és adóvédelmi mechanizmusokban látja a szerző.
A járulékosság az adósvédelem alapvető eszköze; Bodzási szerint valójában az önálló zálogjog is járulékos hitelbiztosíték, csupán szerződési jellegűen és nem törvényileg elvárt járulékosság.
A valóságos helyzetértékeléshez és adekvát megoldáshoz a dologi jog és a kötelmi jog viszonyát szét kell választani, nem pedig összemosni; az alapvető kérdés nem az, hogy a járulékosság törvényi vagy szerződéses, hanem hogy a járulékosság a dologi jog tartalma-e vagy csak kötelmi jogi megregulázásról van szó.
2.4. Bodzási szerint az önálló zálogjog sajátossága, hogy a zálogkötelezettet csupán tűrési kötelezettség terheli; ezt a nézetet kritikával kell kezelni, mert a Javaslat szerint a zálogkötelezett kötelezettsége tűrési kötelezettség, de a dologi jogból származó többlet jogokat és kötelezettségeket is figyelembe kell venni.
A Javaslat szerint a zálogkötelezettre és a zálogtárgyra vonatkozó felelősség a hagyományos értelmezés szerint korlátozott; de a valóságban a zálogkötelezettnek és a dologi kötelezettnek is kizárólag a zálogtárgyra terjed a kielégítési kötelezettségük.
Ugyanakkor a hitelviszony alapján a hitelező követeletéhez az adós egész vagyonával szemben lehet fellépni, míg a zálogjog csak a terhelt vagyonból biztosít kielégítést; a fiduciárius biztosítékok tiltottak, ha alkalmazásuk célja a pénzkövetelés biztosítása, ám pénzügyi biztosítékként akár tulajdon-átruházás, akár engedményezés továbbra is alkalmazható.
2.5. Bodzási az önálló zálogjog további sajátosságának tartja, hogy ezáltal a zálogkötelezett a felelősségét a zálogtárgyra korlátozza; a zálogjog pedig a kötelezettek kötelezettségeit és jogait a zálogtárgyra korlátozottan határozza meg, és az adós vagyonának egészére kiterjedő felelősséget nem érinti.
A felperes és a IV.r. alperes megállapodtak keretbiztosítéki jelzálogjog alapításáról a felperes ingatlanán a IV.r. alperes által nyújtott kölcsön biztosítása érdekében; a keretbiztosítéki jelzálogjog bejegyzése az ingatlan-nyilvántartásban külön határozható meg.
A keretbiztosítéki jelzálogjog lényege, hogy meghatározott jogviszonyból vagy jogcímen létrejövő jövőbeli követelések biztosítására szolgál; a jogviszonyból eredő követelések megszűnése esetén az újonnan keletkező követelések is a keret erejéig biztosítottak lehetnek.
Az azonban nem jelenti azt, hogy ha a jogosult a kötelezettel szemben a keretbiztosítéki jelzálogjoggal biztosított követelése keletkezett, akkor a jogosult követelésének ezt a részét ne engedményezhetné harmadik személy részére, ha a jogviszony fennáll.
Megteheti ezt úgy, hogy csak a követelést engedményezi, és ilyen esetben az engedményezett követelés nem lesz jelzálogjoggal biztosított.
Megteheti ezt úgy is, hogy a követelést az azt biztosító keretbiztosítéki jelzálogjoggal együtt engedményezi, és az új jogosult tekintetében a keret megoszlik.
Az új jogosult tekintetében a keretbiztosítéki jelzálogjog olyan, mint a biztosított követelés részének őrzője; az új jogosult a keret erejéig csak a fedezetként meghatározott összegig élhet a kielégítési joggal.
A budapesti illetékes bíróság ítélete szerint a keretbiztosítéki jelzálogjog a jogviszonyból eredő követeléseket biztosítja, és a jogutódlás során a keret megoszthatósága a felek megállapodásától függ.

Jelzálogjogok rendszere a megújult Ptk. tükrében
A jelzálogjog a zálogjog azon sajátos esete, amikor a zálogtárgy tulajdonosa a zálogjog megalapítását követően a dolog birtokában marad, és jogosult a dolog rendeltetésszerű használatára, hasznosítására, köteles azonban annak épségét megőrizni.
Keretbiztosítéki jelzálogjog pedig nem más, mint tartós vagy rendszeres jogviszonyokra szabott biztosítéknyújtási lehetőség, amely a zálogjogosultnak a zálogkötelezettel szemben fennálló mindenkori követeléseit biztosítja.
Ez a megkülönböztetés kulcsfontosságú, mert a keret meghatározásával a felek abban állapodnak meg, hogy melyik az a legmagasabb összeg, amelynek erejéig a zálogjogos hitelező végrehajtás útján kielégítéshez juthat, míg a jelzálognál a követelés és a zálogjog gyakran együtt szállhat át.
A gyakorlati átmenet az új jogi kereteken keresztül
A megújult jogrendszer egységes biztosítéki szerződést tesz lehetővé, amely egyszerűbb és költséghatékonyabb; a zálogjog egyszerűsödése és a közokirati forma felszámolása hozzájárul a gyakorlat gyorsabb alkalmazhatóságához.
A keretbiztosítéki jelzálogjog bejegyzéséhez tartozó követelmények teljesítésével a jogosult elérheti a szükséges fedezetet; a betartott feltételek alapján a jelzálogjog hatályosan jön létre.
A gyakorlatban előfordulhat, hogy a felek között a keretkiterjesztés érdekében módosították a tartós kötelezettségeket; a bejegyzési követelmények és a jogviszony módosításai összhangban állnak a jogszabályi előírásokkal.

Fogyasztók védelme és a különböző zálogfajták
A fogyasztói zálogszerződés fogalmának és a fogyasztót védő törvényi fordulatoknak kiemelt szerepe van a zálogjogi szabályozásban; ha a zálogkötelezett természetes személy, és a zálogtárgy nem a tevékenysége köré tartozik, a biztosított követelést összegszerűen kell meghatározni.
A régi Ptk. szabályaihoz képest az elidegenítési és terhelési tilalom is szabadabban kiköthetővé vált; a tilalom jogi minősítése a hatályos jog szerint attól függ, hogy a joga érinti-e az ingatlanra vonatkozó jogokat.
Fontos különbség még a tilalomba ütköző eladás vagy megterhelés jogi minősítése: relatíve semmissé, ha rosszhiszeműen vagy ingyenesen történik.
Anka Márton Tibor kiemelte, hogy a vagyont terhelő zálogjog hiánya jelentősen befolyásolja a gyakorlati biztosítékokra épülő hitelezési feltételeket; az új szabályozás ezt a rést célozza áttekinteni és értékelni.
Fabók Zoltán a megújult hitelbiztosítéki szabályozást és a fizetésképtelenségi jogot helyezte középpontba; hangsúlyozta, hogy az 5:102 és 5:104 közötti lebegő zálogjog kérdései megoldásra várnak.

A gyakorlatban a keretbiztosítéki jelzálogjog létrejötte és annak tulajdonjogi vonatkozásai kizárólag a bejegyzés és a tartós kötelezettségek pontos meghatározása esetén érvényesek; a végrehajtási mechanizmusok az ingatlan-nyilvántartásban tükröződnek.
Gyakorlati példák és jogi következtetések
A peres ügyekben a keretbiztosítéki jelzálogjog és a hagyományos zálogjog viszonyát a jogszabályi feltételek összhangja határozza meg; a jogászi értelmezés szerint a jelzálogjogot a megkötött szerződések és az Inytv. 18. § és 19. § szerinti bejegyzési követelmények alapján kell megítélni.
A Bíróság hangsúlyozza, hogy a keretbiztosítéki jelzálogjog bejegyzése ezen önálló jogviszony alapján történik, a követelések összege és a biztosítékként szolgáló jogviszony megjelölése kulcsfontosságú.
A polgári jogi és a végrehajtási jogi eljárások szoros összefüggésben állnak: a keretbiztosítéki jelzálogjoggal biztosított követelések esetében a kielégítés a meghatározott kereten belül történik, és a felek közötti jogviszony kapcsolatai szigorúan be van jegyezve.
A felperes a bejegyzés megváltoztatására irányuló kérelmeket jogszabályi alapokra hivatkozva terjesztette elő; a bíróságok és hatóságok tekintetében a jogviszonyok és jogi jogcímek pontos meghatározása szükséges a perbeli helyzetek tisztázásához.
Összefoglaló megállapítások
A megújult zálogjogi rendszerben az egységes biztosítéki szerződés lehetővé teszi a kevesebb és egyszerűbb szerződéses kereteket, mely a gyakorlatban gyorsabb és költséghatékonyabb kielégítést eredményezhet.
A jelzálogjogi és keretbiztosítéki jogviszonyok lényegi sajátosságai közé tartozik a tartós jogviszonyból eredő követelések biztosítása és a jogi státuszok különválasztása; a dologi jog és a kötelmi jog viszonya ezen kérdéseknél külön értelmezendő.
tags: #keretbiztositeki #jelzalogjog #felszolit
