Kerítés építésének távolság- és jogi követelményei a ház falától

Kerítés telepítése sok szempontból jó lépés. A kerítés hozzájárul a biztonságunkhoz, mivel megakadályozhatja az illetéktelen behatolók bejutását. De mik a kerítés építésének a jogi keretei. Kinek, hová és milyen kerítést kell vagy szabad építenie. A jogi kereteket az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII.20) kormány rendelet (OTÉK) rendelkezik. Ezek olyan általános szabályok, amiket a helyi előírások még kiegészíthetnek. Alapjában véve kerítést építeni nem kötelező, de ha megépítjük bizonyos szabályoknak meg kell felelni.

Az általános országos érvényű rendelet nem kötelez kerítés építésére, de a helyi szabályozás előírhatja. Kerítés építése nem engedélyköteles: alapjában véve nem kell engedélyt kérnünk a kerítés építésére, kivéve ha az műemlékvédelmi környezetben épül. A kerítésnek teljes terjedelmében az építtető telkén kell állnia. A telek határait jobb, ha biztosan ismerjük, ezért akár kérjünk fel szakembert annak meghatározására. Telken belül csak áttört kerítés építhető: ez elsősorban sorházak esetében fontos. A kerítés magassága maximum 2,5 méter: tömör átláthatatlan kerítés magassága maximum 2,5 méter. A kerítés legyen biztonságos: kerítést telepíteni nem kötelező, de ha telepítünk, gondoskodnunk kell arról, hogy ne okozzanak sérülést. Front- és oldalsó kerítés esetében is fontos, hogy ne okozhassunk sérülést a gondozatlan kerítés miatt.

Általában jobb oldalra kell építenünk: általában a telek tulajdonosának frontkerítést kell építeni, valamint az utcáról nézve a jobb oldalra, illetve a hátsó kerítés szintén jobb oldalra eső felére telepítés. Végső soron a helyi előírásokat kell alaposan megnéznünk. A kerítés ugyanis teljes mértékben az építtető tulajdona. Ez azt jelenti, hogy amíg a saját telkünkön áll, és megfelel a helyi előírásoknak, szomszédunk, nem fejlesztheti, vagy bonthatja el, még akkor sem ha balesetveszélyesnek véli. Ugyanis a tulajdonosnak felelőssége biztosítani, hogy nem okoz sérüléseket.

Kérdése van? Az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. (3) A kerítésnek teljes egészében a saját telken kell állnia. (5) A telek homlokvonalán álló kerítésen a közterület használatát veszélyeztető megoldást (pl. oldalterületen) köteles megépíteni és fenntartani. Jogelődött példát a helyi rendeletek részletezhetik. A településképi védelem és a kerítés megoldásai a település önkormányzatától függnek, ezért érdemes tájékozódni az adott helyen érvényes előírásokról.

Fakivágás és ültetés távolságai a kerítés körül

A faültetés és bokrok ültetése szorosan összefügg a kerítéssel és a közterületek védelmével. A kerítéshez közelebb ültetett növények hosszú távon hatással lehetnek mind a szerkezetre, mind a gyalogos közlekedésre. A faültetés komoly döntés, mert figyelembe kell venni a fa végső magasságát, fényigényét, árnyékolását, talajviszonyokat és a kert adottságait. Az ültetési távolságokat érdemes a helyi rendeletek alapján meghatározni, mert a szabályok területenként eltérőek lehetnek.

Ha nincs helyi szabályozás, az általános szabály szerint a széles lombozattal rendelkező fák a szomszédos épülettől számított 8 méter távolságban ültethetők, míg az akác, a fűz és a fenyő 7 méterre. A 4 métert elérő, de ennél magasabbra nem növő fa esetében a szomszédos ingatlantól számított 4 méteres ültetési távolság megfelelő. A 3 méter magasságig növő fák esetében 3 méter a tényleges távolság. A bokrok, sövények és díszfák, melyek 2 méternél nem nőnek magasabbra, 2 méteres ültetési távolságot igényelnek, amelyet a szomszédos telekhatártól számolunk. A cserjék, vagy bokros növények, melyek növekedése nem haladja meg az 1 métert, 80 cm-től 1,5 méterig terjedő ültetési távolságot igényelnek.

Ha magas növésű fákat tervezünk, előre jelezzük ezt a szomszédnak. Ellenkező esetben a szomszéd a helyi önkormányzat közjegyzőjéhez fordulhat birtokháborításért, és személyre szabott ültetési távolságot rendelhet el. Ha a fa átlóg a szomszéd oldalára, a növény ágát vagy gyökerét nem vághatjuk meg önhatalmúlag, kivéve ha veszélyes vagy használatunkat akadályozza, és ezt a szomszéd figyelmeztetése után sem oldják meg. A telkünkre hulló gyümölcsöt akkor szedhetjük, ha a gyümölcsfa tulajdonosa elmulasztja ezt. Ebben az esetben a szomszéd átjöhet a kertbe, és begyűjtheti a gyümölcsöt, de csak akkor, ha mi beengedjük.

Kötelezettségek és közterületi kerítések

A közterületen ültetett fa vagy örökzöld növény a kerítéstől számított 3 méter távolságban ültethető, a cserje pedig 2 méterre kerül. Ha utcán fronton sövényt ültetünk, figyelmet kell fordítani arra, hogy a járókelők zavartalanul tudjanak elhaladni. A ház előtti járda karbantartásáról az ingatlan tulajdonosa, kezelője vagy használója felel, és gondoskodniuk kell a járda, közút és a járda közötti terület rendben tartásáról, hóeltakarításáról, síkosságmentesítésről. A járdát reggel 8 óráig kell feltakarítani, és szükség esetén naponta többször is meg kell ismételni a munkát. Autóbuszmegálló esetén ezt a feladatot a közlekedésért felelős szervezet végzi, a kerékpárút takarítása pedig a tulajdonos feladata lehet, ha a járda egy részét jelölték ki erre a célra.

A kerítéshez kapcsolódó további részletekhez tartozik, hogy a telek jobb oldali kerítését és a hátsó kerítés jobb felét a tulajdonos köteles megépíteni és fenntartani, ha az utcáról nézve közterület felőli oldalt érint. Helyi rendeletek pedig eltérhetnek ettől, ezért mindig érdemes tájékozódni az adott település érvényes szabályairól. A legjobb megoldás azonban az együttműködés a szomszédokkal, és közösen végzett feladatok a kerítésekkel kapcsolatban.

Infografika: Kerítésépítés általános és helyi szabályai

Gyakorlati tippek a kerítés és a fa ültetésének megtervezéséhez

  • Mindig ellenőrizze a helyi önkormányzattól a konkrét településre vonatkozó előírásokat, mert az OTÉK csak alapelveket ad.
  • Ha fát vagy sövényt ültet, tájékozódjon a pontos ültetési távolságokról, és értesítse előre a szomszédokat a tervezett növényekről.
  • Ha átnyúlnak ágak vagy gyökerek az ingatlan határán, a megoldás nyomán a felek közreműködése szükséges; szükség esetén közjegyző által meghatározott ültetési távolság vagy a növény eltávolítása lehet a kimenet.
  • Útfelület és járda esetében a közterület határait és a tulajdonos kötelezettségeit tartsa szem előtt, különösen télen a hóeltakarítást és a járda síkosságmentesítését.

Összefoglalva, a kerítés és a növények közötti távolságok, az otthon és közterületek védelme, valamint a helyi rendeletek betartása kulcsfontosságú a jogszerű és harmonikus együttéléshez. A legjobb megoldás a szomszédokkal való előzetes egyeztetés és közös kerítéspártolat.

tags: #kerites #haz #faltol

Népszerű bejegyzések: