Kettő szintű felsorolás készítése: gyakorlati útmutató és tippek
Amennyiben regisztrált felhasználó által kerül kép feltöltésre a honlapra, kerülni kell az az olyan EXIF-eket, amelyekben GPS pozíció adatok is szerepelnek. A tárolás a kényelmi célokat szolgál azért, így a következő hozzászóláskor ezeket a mező adatokat nem kell kitölteni. Ha ellátogatunk a bejelentkezési oldalra, akkor átmeneti sütiket állítunk be annak érdekében, hogy megállapítsuk, hogy a böngésző elfogadja-e a sütiket. A honlapra történő bejelentkezéskor több sütit hozunk létre, amely elmenti a bejelentkezési információt és a szerkesztőfelület megjelenítési opcióit. A bejelentkezési sütik két napig érvényesek, a szerkesztőfelület képernyő opcióit tároló süti egy évig. Amennyiben az "Emlékezz rám" opciót bejelöljük, a bejelentkezés két hétig folytatódik. Amennyiben bejegyzést vagy oldalt szerkesztünk, egy újabb süti tárol el a böngészőnk. Ez a süti nem tartalmaz személyes adatot, egyszerűen csak a bejegyzés azonosító számát tárolja, amelyet szerkesztettünk.
A honlapon elérhető bejegyzések külső forrásból származó beágyazott tartalmakat (pl. videók, képek, cikkek stb.) használhatnak. Ha hozzászólunk, a hozzászólás és annak metaadatai nem meghatározható ideig a rendszerben maradnak. A honlapon regisztrált felhasználók (ha vannak ilyenek) személyes adatai a saját felhasználói profiljukban is tárolásra kerülnek. Minden felhasználó megtekintheti, szerkesztheti vagy törölheti a személyes adatait bármikor (kivéve, hogy nem változtathatja meg a saját felhasználónevét).
A többszintű lista fogalma és felépítése
A többszintű lista egyes szintjeit felfoghatjuk úgy is, mint egy jelzett vagy számozott lista. A többszintű lista három jelzett illetve számozott listából áll, és a szintjeinek száma legfeljebb kilenc lehet. A Listatárban álló minták csak az első három szintet mutatják, a további szinteket rámutatással jeleníthetjük meg. A telepített elrendezések nem módosíthatók, de a felhasználó maga is létrehozhat elrendezést, a telepített elrendezések alapján.
- A listastílus egy többszintű lista elrendezés stílusként deklarálva.
- A listastílus is lehet telepített vagy a felhasználó által létrehozott deklaráció.
- A többszintű lista vezérlő gyűjteményében a program a listastílusokat külön csoportban jeleníti meg.
Ha rámutatunk egy stílus mintájára a gyűjteményben, akkor a program az egérmutató alatt megjeleníti a stílus nevét. A stílusokat típusok szerint rendezve a listastílusokat a felsorolás végén találjuk. Három telepített stílust figyelhetünk meg: „1 / 1.1 / 1.1.1.”, „1 / a / i”, „Cikkely / rész”. Ezek a stílusok a Módosítás művelettel lehetnek egy új felhasználói stílus alapjai. Azért ez a furcsa megoldás, mert a listastílusoknak nincs alapstílus (Stílus alapja) tulajdonsága. A többszintű listás megjelenítést törlő „Nincs” elrendezés tulajdonságait a program a „Nem lista” stílusban tárolja. Ez a „rendszer-stílus” a felhasználó számára nem hozzáférhető.
Hogyan kezdjük a többszintű listát?
Kezdetben vala a lista. Amit többszintű listaként kívánunk megjeleníteni. És akkor kapunk egy „egyszintes” listát. Az egyes lista-elemeket „lefokozás” művelettel kell a hierarchia megfelelő szintjére helyeznünk. A lefokozás művelet ellentéte az „előléptetés”, amellyel a lista-elemet egy szinttel feljebb helyezhetjük a hierarchiában. Vezérlője a Kezdőlap, Bekezdés, Behúzás csökkentése.
Először is, mit nevezünk listának itt a szövegszerkesztő programban? Tartalmilag: a lista logikailag összetartozó elemek csoportja. A továbbiakban, hogy ne keveredjenek a fogalmak, a felsorolás művelettel létrehozott objektumot nevezzük „jelzett listának”, a számozással létrehozottat pedig „számozott listának”. És mi a többszintű lista? A többszintű lista egyes szintjeit felfoghatjuk úgy is, mint egy jelzett vagy számozott listát. Tehát a képen látható többszintes lista három jelzett illetve számozott listából áll. A többszintű lista szintjeinek száma legfeljebb kilenc lehet.
A címek és a hierarchia formázása
A címek hierarchiája a csoportosító logikai elvek rangsorának leképezése. A címhez kapcsolódó sorszámozás lehet hierarchikus és "Számok formázása" alapján állítható, szintenként módosítható. A címek formázásához szintes stílusokat kell használni, például a program telepített stílusai (Címsor 1, Címsor 2…) vagy felhasználó által készített szintek. A lényeg, hogy a stílus szerkezeti szint tulajdonsága megegyezzen a cím logikai szintjének sorszámával.
A főcím formázására használhatjuk a program „Cím” stílusát. A bal alsó sarokban álló Egyebek vezérlővel tudjuk az összes tulajdonságot megjeleníteni. A parancstáblán balra fent, függőlegesen helyezkedik el a Szintválasztó vezérlő (1-9), amelyen kattintással tudjuk beállítani a módosítandó szintet. A felhasználói szintes stílusokkal formázott címek hierarchikus sorszámozása sem bonyolult: belekattintunk az egyik címbe, mindegy hogy a cím melyik logikai szinthez tartozik, és kérjük a stílustár ötödik elrendezését. Ezt követően jelenítsük meg az elrendezés tulajdonságait az Új többszintű lista (elrendezés) definiálása paranccsal, és szintenként adjuk meg a címek formázásához használt stílusokat.
Az első szinten a számozás egyes karakterrel indul. A második szintre lépve két egyes áll a Számok formázása mezőben, pontokkal elválasztva. Megváltoztatható a felhasználó által meghatározott elválasztó karakterek beírásával. Az eredeti elrendezésben a cím a hierarchikus sorszámot követő első tabulátor pozícióban kezdődik; ezt a beállítást a „Számozás után” részben található Tab karakter befolyásolja. Helyezzük a kurzort a mezőbe és módosítsuk a betűket, szóközöket, hogy az azonosító és a cím közti távolság megfeleljen igényeinknek.
Összehasonlítás a deklarációk között
Az elrendezés részletesebb deklaráció, mint a listastílus. Vagyis az elrendezés több megjelenítési tulajdonsága a listastílusból hiányzik. Listastílussal nem tudunk a szintekhez stílust rendelni, elrendezéssel igen. A két deklaráció tárolása is eltérő: az elrendezés a dokumentumban tárolódik, de csak az alkalmazás idejére; ha a létrehozott elrendezés használata megszűnik, akkor a deklaráció elenyészik.
Fontos: a címek hierarchikus sorszámozása formalizmus, mert nem járul hozzá a dokumentum-helyek azonosíthatóságához és nem segíti az olvasót a logikai szerkezet fejbentartásában. A többszintű listák elemeit szintenként grafikus jelöléssel vagy sorszámmal lehet formázni, de a címek esetében a grafikus jelölés nem mindig praktikus. Így a címek sorszámozása marad fő mechanizmus.
Gyakorlati lépések a Többszintű Lista definiálásához
- Válasszuk ki a módisítandó szintet a Szintválasztó vezérlővel (1-9).
- A Számformátum és a Pozíció csoportokban állítsuk be a kiválasztott szint jellemzőit.
- A Számozás után a beállításoknál a Tab karakter és a szóközök elrendezését módosítsuk, hogy a cím megjelenése az elvárt módon történjen.
- Az Új többszintű lista definiálása menüpontban adhatók meg a különböző szintekhez tartozó formázások.
Beágyazott tartalmak használatakor a bejegyzések és hozzászólások konzisztensen jelennek meg, és a jogosultságoknak megfelelően jelennek meg a tartalmak. A dashboardon a stílusok és elrendezések között végig lehet haladni a Testreszabás gomb segítségével, ahol minden szinthez külön formázási beállítás érhető el.
Többszintű számozás létrehozása Wordben (ami tényleg működik)
1. A Tailorált listák és a funkcionális elrendezések közötti különbség világos megértése biztosítja a dokumentumok olvashatóságát. 2. A címek hierarchiája és a logikai elvek rangsora segít a dokumentum szerkezetének bemutatásában. 3. A hosszabb dokumentumoknál a többszintű lista alkalmazása megkönnyíti a navigációt, ha a szintek és a formázások tudatosan kerülnek használatra.
Gyakorlati tippek Excel és szövegszerkesztés kontextusában
A mintázott példák között említésre kerülnek a három telepített stílus és az elrendezések közti különbségek, továbbá a számformátum és a pozíció elrendezése. Többszintű lista használata esetén a TAB billentyűval lehet a bekezdéseket alacsonyabb szintekre helyezni, a Ctrl+M és Ctrl+Shift+M gyorsparancsokkal pedig a behúzások módosíthatók. Az Excel-ben többszintű felsorolást csak korlátozottan lehet alkalmazni, mivel az oszlopok és cellák elrendezése különböző logikát követ.
tags: #ketszintes #felsorolas #keszitese