Kétszintes piac fogalma: érintett piac, kereslet és kínálat dinamikája
A piac az a hely, ahol a vevő és eladó találkoznak, és üzletet kötnek. Ez lehet egy konkrét hely, pl. a budapesti Bosnyák téri piac, valamelyik nagyáruház, vagy a sarki közért, de lehet az internet is, hiszen ma már számos dolgot adhatunk-vehetünk az interneten keresztül. A piac fogalmához számottevően hozzátartozik a kereslet és a kínálat kölcsönhatása, amely a piaci ár és az egyensúly kialakulását eredményezi.
A kereslet alapelvei
A kereslet a vevők vásárlási szándéka egy árura vonatkozóan. Az az árumennyiség, melyet az emberek hajlandók és képesek megvenni adott termékből különböző árak mellett. Például: ha zenekar CD-t ad ki, felmerül a kérdés, hány darabot érdemes forgalmazni, és a táblázatból is látható, hogy a kereslet törvénye szerint sokkal több CD-t vesznek a rajongók alacsonyabb árak mellett. A keresleti görbe balról jobbra ível, vagyis negatív meredekségű.
A kínálat alapelvei
A kínálat a termelők, kereskedők eladási szándékát fejezi ki egy termékből vagy szolgáltatásból. Az a mennyiség, amelyet az eladók hajlandók és képesek eladni különböző árak mellett. A kínálati tábla és függvény megmutatja, hogy a különböző árak mellett mennyit hajlandók eladni. A gyártók a profitszerzés érdekében kínálják termékeiket, és a kínálati görbe sem feltétlenül egyenes.
Piaci ár és piaci egyensúly
Természetesen, bármely termék árát a piaci kereslet és kínálat határozza meg együtt. A piaci ár olyan ár, amelyen a fogyasztók hajlandók és képesek a termékeket megvásárolni. Például az 500 Ft és 2500 Ft is piaci ár lehet ugyanannál a terméknél, ha a különböző mennyiségek mellett az árak aránya más. Az az ár, amely mellett a felkínált mennyiség pontosan megegyezik a vásárolttal, az egyensúlyi ár (piactisztító ár). Ekkor nincs hiány vagy túlkínálat a piacon.
Az integráció és a közös piac
A közös piac a kereskedelmi integráció magasabb szintje, ahol az áruk, szolgáltatások, munkaerő és tőke szabadon áramolhat. Az Európai Unió példája ezt jól illusztrálja: a közös piac létrejötte és a belső piac megteremtése a vámok és kereskedelmi akadályok mellévesésével valósul meg. Az integráció története összetett, és magában foglalja ESZAK, EGK és később az EU kialakulását. A belső piac eléréséhez nem csak a vámok felszámolása szükséges, hanem a határokon átnyúló jogharmonizáció és a közös szabályozás is.
Az érintett piac fogalma
Az érintett piac fogalma a közösségi versenypolitika keretében értelmezett: az érintett termékpiac az összes olyan terméket és/vagy szolgáltatást magában foglalja, amelyet a fogyasztó a jellemzőik alapján egymással felcserélhetőnek tart. Az érintett földrajzi piac pedig azt a területet jelenti, ahol az érintett vállalkozások termékek vagy szolgáltatások kínálásával foglalkoznak, és amelynek versenyfeltételei homogének vagy érezhetően eltérőek lehetnek a szomszédos területekhez képest. A piacot tehát a termékpiac és földrajzi piac kombinációjában határozzák meg.
A piac résztvevői
Az eladók szempontjából a piac résztvevői között megkülönböztethetünk fogyasztói, termelői, viszonteladói és állami piacot. A fogyasztói piacon a végső fogyasztást szolgáló termékek jelennek meg, a vásárlási döntést gyakran egy személy hozza meg. A termelői piacot gazdálkodó szervezetek alkotják, akik nyersanyagokat, félkész termékeket, gépeket vásárolnak. A viszonteladói piacot egyének és szervezetek képviselik, akik összekapcsolják a termékek fogyasztóit az előállítókkal, mérlegelve a fogyasztók igényeit és a kínálatot. Az állami piacok résztvevői pedig a lakosság közösségi szükségleteinek kielégítésére és kormányzati feladatok ellátására vásárolnak nagy tételben.
A kereslet és a kínálat sajátosságai a turizmus és a vendéglátás területén
A kereslet sokféle formában nyilvánul meg: üdülés, hobby, üzleti turizmus, étel-ital, szórakozás és szállás iránti igények. Változékonyságát a jövedelmi viszonyok, divat, fogyasztói szokások és motivációk gyors változása határozza meg. Szélsőséges példaként a turizmus a gazdasági és politikai események hatásaitól függ, ezért a kereslet érzékeny lehet a gazdasági helyzetre és eseményekre, mint háború vagy sztrájk. A kínálat sokféleséget mutat, és gyakran szolgáltatásokból áll össze, amelyek előzetes ígéretet és célokat hordoznak. A szolgáltatások értékesítése gyakran helyhez kötött és nehezen tárolható, mint például egy szállodai szoba vagy egy belépőjegy. A kínálat rugalmatlansága és infrastruktúra igényei hosszabb időt vesznek igénybe a piacra való igazításban.
A piac meghatározásának gyakorlati vonatkozásai
A piac meghatározása során figyelembe veszik a keresleti és kínálati helyettesíthetőséget és a potenciális versenyt. A keresleti helyettesíthetőség azt vizsgálja, hogy a fogyasztók miként reagálnak egy relatív árnövekedésre, és vajon áttérnének-e más termékre. A kínálati helyettesíthetőség pedig azt mutatja, hogy a szállítók mennyire tudják rövid távon átállítani termelésüket, ha az árak megváltoznak. Ezeket a szempontokat gyakorlati példákon keresztül szemléltetik, például a papírminőségek vagy üdítőital-aromák piacán.
Az érintett piac meghatározása nem csak elméleti gyakorlat, hanem fontos eszköz a versenybiztonság és a vállalati döntéshozatal számára. A piac meghatározása alapján kiszámíthatók piaci részesedések és értékelhetők az erőfölények, ami létfontosságú a vállalatok stratégiai döntései és esetleges összeolvadások megítélése során.
Piac animáció
- A piac az árucserék összessége, ahol a kereslet és a kínálat találkozik.
- A piaci egyensúly az a pont, ahol a felkínált és a megvásárolt mennyiség megegyezik.
- Az érintett piac meghatározása termék- és földrajzi dimenziók kombinációja.
- A kereslet és kínálat helyettesíthetősége alakítja a piacméretet és a versenyerőt.
Opcionálisan: tábla a piacfogalmakról
| Kifejezés | Jelentés |
|---|---|
| Kereslet | A vevők vásárlási szándéka egy árura vonatkozóan. |
| Kínálat | A termelők/eladók eladási szándéka egy termékből. |
| Piaci ár | Az a ár, amelyen a vásárlók és eladók kölcsönhatásba lépnek, és amelyen realizálódik az egyensúly. |
| Érintett piac | Az a termék- és földrajzi kombináció, amelyet vizsgálnak a versenypolitikában. |
Az Ecopédia példáin keresztül még személyesebb a megértés: a közös piac kifejezést gyakran használják különböző szövegkörnyezetekben, de az érintett piac meghatározása mindig a termékek és földrajzi területek kombinációján alapul. A kifejezések azonban gyakorlati következményekkel járnak a marketingstratégiák és az alkalmazkodó döntések szemszögéből.
tags: #ketszintes #piac #fogalma