Ki írta a Bérház című művet: Nagy Lajos és a korabeli budapesti bérházkép
A Rákóczi út és környéke a századforduló Pestjének egyik tipikus, mégis összetett arca. Sokat látott, lepusztult, forgalmas főútvonal, ahol a gyalogos közlekedés nem mindig élmény, inkább büntetés. Ilyen a 69-es számú bérház kapcsán is felbukkanó történethez kapcsolódik a középpontban álló két név, Spiegel Frigyes és Weinréb Fülöp. 1895-ben nyitottak közös irodát az Erzsébet körút 33-ban, s ők építették Pest legelső és egyúttal legmerészebb szecessziós bérházait.
Gyakori, hogy ketten jegyeztek egy építészirodát: egyikük a művész, a másik az adminisztrátor. Spiegel volt a művész, belsőépítész és bútortervező is, aki később first filmek díszleteit is tervezte. Weinréb pedig az épületszerkezetek szükséges, de nem feltétlen kreatív megalkotásában volt erős. Így született klasszikus eklektikus bérkaszárny, amely a századelőn mindenekelőtt funkcionális és esztétikus volt.

Az Izabella utcai Lindenbaum-ház felújítása óta tudjuk, hogy ez a kor színes homlokzatokat hozott Pest városképébe. Kosztolányi háza, Üllői út 21 és a Nyugati tér környékének egyes épületei is ezt a stílust viselték. A bécsi szecesszió elemeit idéző dekorációk, modern, liberális részletek oldották fel a historizmus szigorúságát.
A két építész közül Spiegel volt a művész, akinek tevékenysége - az építészeti tervezésen túl a bútor- és belsőépítészet felé is elkalandozott. Sőt, a később Sir Alexander Korda first filmjeinek díszleteit is tervezte. A magyar kortárs irodalomban Móricz Zsigmond megfogalmazásai szerint Budapestet íróként a bérházak közegében tárja fel, és ennek egyik legmarkánsabb nyomait a Bérház című alkotásban láthatjuk.
A Bérház-narratíva része mind a bérlakások belső szerkezete, mind a társadalmi státuszok viszonyrendszerének ábrázolása. Móricz Zsigmond regényében a ferencvárosi bérház belső világa és a ház frontja közötti feszültség köré épül fel: a házban élő különböző rétegek egymástól elkülönülve élnek, miközben közös térben közlekednek. A mű a regénydíszlet és az itt lakók sorsa között finom összecsengést teremt, amely a század eleji Budapest írói látásmódját is tükrözi.
A korszak építészei között olyan személyek emelkednek ki, mint Lechner Ödön és Málnai Béla, akik a modern magyar építészet megteremtésében kulcsszerepet játszottak. Málnai Béla a Lechner-iskola hatását továbbgondolva hozta létre saját építészirodáját, amely a budapesti bérházak számára új megoldásokat keresett, például cour d’honneur-t vagy átfogó üveg- és fém erkélyeket. A Tátra utca és környéki épületek például a korszak más-más színezetét hordozzák, de mind egyfajta magyar építészetre való törekvést tükröznek.
A Bérház mint irodalmi és történeti keret
A Bérház regény a társadalmi rétegek közötti feszültséget és kölcsönös függést mutatja fel. A regény talán legfontosabb erőssége, hogy a lakóközösségek három különböző társadalmi közeget mutat be egyazon épületen belül: a bérház fronti nagylakásokat lakó minisztériumi tisztviselő és gyáros nagypolgárok, a középen ülő, viszonylag jobb helyzetű bérlők, illetve a hátsó udvar dolgozó és elszegényedett lakói. Móricz részletesen írt az egyes lakók sorsáról, a lakások berendezéséről, a közönséges és magasabb státuszú lakók közötti különbségekről.
Az írói szemléletét Nagy Lajos alakja testesíti meg, aki a regényben a társadalom egyfajta tükörképe. Nagy Lajos egy olyan szemléletet képvisel, amely a társadalmi viszonyokat nem pusztán leírja, hanem meg is méri és értékeli. Stílusa puritán, a mondatok rövidek, lényegre törők; a történet elemeinek egymásra való hatását a környezet és a társadalmi viszonyok alakítják. A beszédmód és a történet felépítése egyaránt a valóság közvetlen megfigyelésére törekszik, nem pedig a romantizált érzelmi csillogásra.
tags: #ki #irta #a #berhaz #cimu #muvet
Népszerű bejegyzések:
- Hogyan határozzák meg a beépítési engedélykötelességet napjainkban?
- Lakcímkijelentés és kijelentkezés szakmai megközelítésben
- Mi jelent a lakóövezet, üdülőövezet, külterület és zártkert besorolás?
- Kivett vízállások és az osztatlan közös tulajdon szerepe a tulajdonosi jogok alakításában
- Rokk Szilárd: tevékenységek a budapesti környezetben
