Kistársasházak működése Magyarországon: Tht. kontra Ptk. lehetőségek

A társasházakról szóló törvény (Tht.) értelmében az olyan társasházak, melyekben legfeljebb 6 lakás van (ún. kistársasházak), alapvetően a Ptk. közös tulajdonra vonatkozó szabályai szerint működnek. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy az ilyen társasházakban nem beszélhetünk közgyűlésről, mint legfőbb döntéshozó szervről, és nincs a közös ügyek intézésre hivatalosan eljárni jogosult közös képviselő/intézőbizottság, illetve a társasház pénzügyi működését ellenőrizni hivatott számvizsgáló bizottság, végül nincs a társasház működési szabályait, szervezetét összefoglaló ún. Szervezeti és működési Szabályzat (SZMSZ), és az annak részét képező Házirend.

Az ilyen ún. kistársasházakban a döntéshozatal alapvetően egyszerű szótöbbséggel történik, ami azt jelenti, hogy a mindennapi működéshez tartozó kérdésekben, a birtoklás, használat, hasznok szedésének kérdésében és az ún. rendes gazdálkodás körét meg nem haladó kiadások tárgyában legalább az összes tulajdoni hányad 51 %-ának kell egyetértenie. (A tisztánlátás kedvéért: a rendes gazdálkodás körét meghaladó kiadásokhoz az állagvédelmet meghaladó, a fenntartás körébe nem tartozó olyan munkálattal összefüggő kiadások tartoznak, amelyek az alapító okirat szerint közös tulajdonban lévő épület, épületrész bővítésével, átalakításával vagy közös tulajdonba kerülő új épület, épületrész, illetőleg épületberendezés létesítésével járnak.) A döntéshozatal során a tulajdonostársakat tulajdoni hányaduk arányában illeti meg szavazati jog.

Infografika: Kistársasházak felépítése és döntéshozatali arányok

A Tht. és a Ptk. közti áttérés: mikor, hogyan és miért?

Ha az ún. kistársasházban bármely oknál fogva nem hozható szótöbbségi határozat, úgy a birtoklás, használat, hasznosítás kérdésében bármelyik tulajdonostárs kérelmére a bíróság jogosult dönteni. Fontos azonban kiemelni, hogy az alábbi esetekben egyhangú döntés szükséges az ún. kistársasházakban is: a rendes gazdálkodás körét meghaladó kiadások vállalása, valamint az egész ingatlan feletti tulajdonjog-átruházás, az ingatlan megterhelése, illetve az egész ingatlanra kiterjedő kötelezettségvállalás.

Manapság gyakran előfordul, hogy még kis lakásszámú társasházakban sem sikerül a tulajdonostársaknak egymás érdekeit figyelembe véve, hatékonyan együttműködni, vagy szabályozottság hiányában káosz alakul ki a közös tulajdon fenntartásával, illetve az üzemeltetéssel kapcsolatos költségviselés tárgyában. Ilyen esetben joggal merül fel az igény, hogy a Ptk. fentiek szerinti, meglehetősen „sommásan” szabályozott közös tulajdoni működése helyett a tulajdonostársak inkább a Tht. szerinti, sokkal részletesebben szabályozott működést válasszák és arra térjenek át.

Ezen áttérés többféleképpen történhet. A legtisztább eset az, amikor a tulajdonostársak egy egyszerű többséggel meghozott határozatban elhatározzák az áttérést, majd megválasztják a Tht. szerinti tisztségviselőket (közös képviselő) és elfogadják a Társasház SZMSZ-ét. Ugyanakkor a bírói gyakorlat szerint az áttérésről való döntésnek a Tht-ban nincs alakszerű követelménye, így arra akár ráutaló magatartással is sor kerülhet. Ez azt jelenti, hogy ha a társasház elkezd társasházszerűen működni, vagyis közös képviselőt választ, aki közgyűlést hív össze, ahol aztán sor kerül az SZMSZ megalkotására és elfogadására, majd közös költség viseléséről döntenek, a Társasház annak ellenére a Tht. alá fog tartozni, hogy ilyen tárgyú kifejezett döntés nem született a tulajdonostársak részéről.

Az áttérés gyakorlati következménye az lesz, hogy onnantól kezdve a társasházat érintő kérdések a közös képviselő közreműködésével, formalizált szabályok szerint összehívott közgyűlés által és a Tht. szerinti szavazati arányok mentén dönthetők el. További fontos következmény, hogy ha valamely tulajdonostárs az ilyen módon meghozott közgyűlési határozatot sérelmesnek tartja, akkor azt a Tht. szabályai szerint jogosult a bíróság előtt megtámadni.

A Fővárosi Törvényszék példája szerint a fenti elv érvényesül, még akkor is, ha a kis létszámú társasház tulajdonosai korábban az Alapító Okiratban kifejezésre is adták, hogy a Társasház működésére a Ptk. szabályait tekintik irányadónak. A Törvényszék álláspontja szerint a fenti jogszabályhelyek (Ptk. 5:78. § és Tht. 13. § (3) bekezdése) az áttérésről való döntést a szerződésmódosítástól eltérően szabályozzák, így már egyszerű szótöbbséges határozattal is lehetőség van az áttérésről való döntésre. Az áttérés következménye, hogy a közös ügyekben a többi tulajdonostárs hozzájárulása nélkül már nem szükséges egy külön SZMSZ vagy közgyűlési eljárás.

Áttérés menete a Tht. és Ptk. között: döntések, közös képviselő, SZMSZ

Mi történik a kistársasházakban, ha mégis a Tht. szabályai alatt maradnak?

A kistársasházak többsége egyszerű, szótöbbségi döntéseket alkalmaz a mindennapi ügyekben, és a közgyűlést gyakran elnöki jelleggel vagy írásban intézik. A költségvetés, a közös költségek megosztása, a karbantartási döntések és a kisebb beruházások általában így kerülnek rendezésre. Ezzel szemben a Ptk. szerinti működés esetén a legnagyobb költségek és felújítások meghatározását, valamint a közös tulajdon feletti döntéseket írásban vagy ráutaló magatartással lehet csak megtenni, és a döntési arányokat a Ptk. szabályai határozzák meg (általában szótöbbség a mindennapi ügyekben, egyhangú döntés a jelentős kiadásoknál).

A Ptk. szerinti működés adminisztrációs terheket csökkenthet, hiszen nincs kötelező SZMSZ vagy közös képviselő bejegyzési kötelezettség a földhivatal felé. Ugyanakkor a kisebb közösségek esetében előfordulhat, hogy a banki hitel felvétele vagy közbeszerzési eljárások során a Tht. általános, részletesebb előírásait keresik, így a Ptk.-s megoldás kevésbé elfogadott lehet bizonyos külső intézményeknél.

Hogyan lehet Ptk. alapján működő társasházzá átalakulni?

A legfeljebb hat lakásos társasházak közössége dönthet úgy, hogy a továbbiakban nem kíván a Tht. szerint működni, hanem egyszerűbb, rugalmasabb formában - a Ptk. közös tulajdonra vonatkozó szabályai szerint - szeretné fenntartani az ingatlant. Ez a váltás „kijelentkezésként” értelmezhető a Tht. hatálya alól, és jogszerűen csak az alapító okirat módosításával valósítható meg. A kijelentkezés lépései: teljes egyhangúság szükséges az alapító okirat módosításához; a közgyűlés dönt az áttérésről és az Alapító Okirat módosításáról; az okiratba foglalás és az ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzés következik. Ha a társasházban valamelyik tulajdonostárs nem ért egyet, a módosítás csak akkor jegyezhető be, ha a bíróság nem függeszti fel a végrehajtást, vagy a per jogerősen lezárul. A gyakorlatban tehát a kijelentkezés jogi és nyilvántartási aktus is egyben, amelyhez minden tulajdonostárs közreműködésére van szükség.

Összefoglalva: a legfeljebb 6 lakásos társasházak számára a KISTÁRSASHÁZ lehetőséget ad a rugalmasságra, alacsonyabb adminisztrációs terhek mellett is jogszerűen fenntartani az ingatlant. A döntés mindig érdemes írásba foglalni, és szükség esetén jogi tanácsot igénybe venni, különösen a kijelentkezés bejegyzése előtt.

Rövid táblázat: összevetés a Tht. és a Ptk. szerint működés között

SzempontTht. (klasszikus) működésPtk. szerint működés
Közgyűléskötelező, formális eljárásokkalgyakran írásos úton vagy ráutaló magatartással
Közös képviselőkötelező bejegyeztetés a földhivatalbaNincs kötelező bejegyzés
SZMSZKötelezőNem kötelező, hiánya esetén írásbeli megállapodások érvényesek
Kialakult döntési aránytöbbségi döntés, egyes nagyobb kiadásokhoz egyhangútöbbségi a mindennapokra, egyhangú nagy kiadásokhoz
Bejegyzés az ingatlan-nyilvántartásbaKözös képviselő bevitele szükségesNincs kötelező bejegyzés

tags: #kis #meretu #tarsashaz

Népszerű bejegyzések: