Kisajátítás Szalay MVM: közérdekű célú állami beavatkozás szabályai és gyakorlata
A jelenlegi szabályok szerint az Alaptörvény szerint tulajdont kisajátítani csak kivételesen és közérdekből, törvényben meghatározott esetekben és módon, teljes, feltétlen és azonnali kártalanítás mellett lehet. A Kstv. rendelkezései szerint a kisajátítás részleteit egy külön törvény, a 2007. évi CXXIII. törvény (Kstv.) szabályozza. A Kstv. jelenlegi szabályai szerint egy épület kisajátítása esetén a kisajátítást kérő állam vagy önkormányzat köteles lakó részére megfelelő cserelakást biztosítani, ha a lakó a kártalanítás helyett inkább erre tart igényt. A lakó nem kérhet cserelakást, ha tulajdonában ugyanabban a városban beköltözhető lakás van. Szerteágazó kivételek vannak, és a módosítás a kivételekre is hatással van.
A kormány által előterjesztett módosítás szerint a kisajátítást kérő nem köteles cserelakás felajánlására. A módosítás lényege, hogy ha az állam vagy önkormányzat nyilatkozik, hogy nem tud felajánlani lakást és valószínűsíti, hogy a cserelakás miatt elhúzódna a folyamat, akkor nem köteles cserelakást biztosítani. Ilyen esetben marad a kártalanítási összeg, amelyet vita esetén a bíróság határoz meg, általában szakértő véleménye alapján. A kormány indoklása szerint a módosítás a közérdekű beruházások védelme érdekében van szükség.
Az Utcajogász Egyesület szerint a módosítás kedvezőtlenül hat a lakókra, hiszen szűkül a választási lehetőségük otthonuk elvesztése esetén. A kisajátítási eljárás így is gyors és költséges lehet a lakók számára, akiknek szembesülniük kell az állammal. Ugyanakkor a lakók számára erősebb védelmet nyújtott a cserelakás lehetősége a lakásárak inflálódásával szemben. A tapasztalat szerint voltak olyan ügyletek, ahol a kisajátítást kérő összeg csak annyi volt, hogy a lakók kölcsönt vegyenek fel.
Fontos megjegyezni, hogy sok mindentől függ a bíróságok gyakorlata. A magyar jogtörténetben az Einstand kifejezés a köznyelvben rögzült, de a jogi terminológia alapján a „regulatory taking” tekinthető pontosabbnak. Ennek lényege, hogy az állam a közérdekre hivatkozva megváltoztatja a gazdasági szabályozókat úgy, hogy a nyereséget az államhoz vonja, anélkül hogy a tulajdonjogot átruházná. A feldolgozott példák között szerepelnek az állami beavatkozások a MVM, a Syma Csarnok és más beruházások esetében.
A jogrendben a kisajátítás személyi és területi korlátok között történik. A Kstv. 2. § és 4. § (1) bekezdése meghatározza, hogy közérdekű célhoz kötődő kisajátítás csak akkor indítható, ha a cél megvalósítása más módon nem megoldható. A közérdekű cél lehet például vízilépcső, közlekedésfejlesztés, energetikai projektek és más infrastrukturális fejlesztések. A lakásépítés vagy lakosság lakással látásának biztosítása nem alapozza meg önmagában a kisajátítást. A Kstv. részletesen szabályozza a területrendezésbe való integrálhatóságot és a közérdekű célok megvalósításának módját.
A közérdekű célok megvalósításához szükséges bizonyítékok között van az építési engedély, a nyomvonal, valamint a helyi szabályozások összhangja. A Kstv. 3. § (1) bekezdése szerint a kisajátítás célja a még meg nem valósult beruházások megvalósítása lehet; a terület- és településrendezés közérdekű céljánál a megvalósítás konkrétan a területi tervben vagy a területfelhasználási engedélyben kell, hogy szerepeljen. A megalapozottság érdekében a hatóság megvizsgálja, hogy a megvalósítás kizárólag az adott ingatlanon történhet-e meg, és hogy a közérdekű cél eléréséhez szükséges-e a jelenlegi ingatlan elvonása.
A kisajátítási eljárás megindításának végső feltétele, hogy a közösségi előnyök meghaladják a kárként felmerülő hatásokat. A kérelmet a Kormányhivatal honlapján található formanyomtatványon lehet benyújtani. A haszonélvezeti, jelzálog vagy egyéb jogokkal kapcsolatban is meg kell határozni a kártalanítás szabályait és a végrehajtási kérdéseket. A Kstv. 24. § és 24/A. § részletezi a hiánypótlást, a határidőket, és a kisajátítást érintő költségeket. A hiánypótlást egyetlen egyszer lehet kérni, és a mulasztásért bírságot szabhatnak ki.
Végül a kártalanítás összege és formája a döntésben kerül rögzítésre: készpénzben, átutalással vagy csereingatlan felajánlásával is történhet. A kártalanítás adó- és illetékmentes. Abban az esetben, ha más jogok is fennállnak az ingatlanon, a kártalanítást végrehajtói letéti számlára vagy egyéb módon kell teljesíteni. A területek záradékos nyilvántartása és kettős záradékolású tervek részletei a 178/2008. (VII. 3.) Korm. rendeletben találhatók.
tags: #kisajatitas #szalay #mvm