A zártkerti ingatlan művelés alóli kivonása és a kivett zártkert bejegyzése az Inytv. alapján

A zártkerti ingatlanok művelés alóli kivonásának lehetőségéről szóló új szabályozás 2024-2025-ös jogszabálymódosításokkal került pontosításra, és az önkormányzatok rendeleti szinten adhatnak ki döntéseket.

Az ingatlan-nyilvántartásról szóló 2021. évi C. törvény végrehajtásáról szóló 179/2023. (V. 15.) Korm. rendelet (Inytv. vhr.) értelmében a zártkerti ingatlanok kivonására önkormányzati rendelet alapján is lehetőség nyílik.

Mit jelent a kivonás és ki kezdeményezheti?

A tulajdonos kérheti zártkerti ingatlanának művelés alól kivett jogi jellel történő bejegyzését az ingatlan-nyilvántartásba, ha az önkormányzat rendeletben ezt lehetővé teszi.

A kivonás a zártkert meghatározott részére is kérhető; ebben az esetben kötelező a telek megosztása, hogy a nyilvántartás pontos maradjon.

Az adatok bejegyzése iránti kérelem a 72/E. § (1) szerinti kérelmet nyújtja be a földhivatalhoz, és a kérelemben hivatkozni kell az önkormányzati rendeletre, illetve csatolni a megadott dokumentumokat.

Hogyan kérhető a kivonás és mik a szükséges adatok?

A tulajdonos a földhivatalhoz nyújt be kérelmet, amelyben jelzi a zártkerti ingatlan művelés alóli kivonását, és ezt az önkormányzati rendeletet is meg kell adni a kérelemben.

A kivonás bejegyzésének eljárása egységes: a kivont területet alrészletekre bontás nélkül kell nyilvántartásba venni, és az épület feltüntetésével együtt is beadatható.

Épület feltüntetése és megnevezése a földhivatali nyilvántartásban

Ha az ingatlanon épület áll a kérelem benyújtásának időpontjában, akkor az ingatlan zártkerti művelés alól kivett területeként az épület fő rendeltetésének megjelölésével kell nyilvántartani.

Az elnevezést az ingatlan-nyilvántartás tartalma dönti el: „zárkerti művelés alól kivett terület” vagy „zárkerti művelés alól kivett terület, [épület rendeltetése]” például „gazdasági épület”.

Vázrajz és vázrajz-követelmények

Az adatváltozás bejegyzéséhez a földhivatal érvényes záradékkal ellátott változási vázrajzot kérhet, ha a változás érinti az állami ingatlan-nyilvántartási térképi adatbázist.

Nincs szükség vázrajzra, ha a kivonás nem érinti a térképi adatbázis tartalmát, és bizonyos földhivatali nézetek ezt nem írják elő, de több hatóság ezt kéri a gyakorlati eljárások során.

A kivett terület bejegyzése nem feltétlenül igényel telekalakítást, de ha az ingatlan egészét kivonják, akkor általában záradékolt vázrajzra van szükség.

Bejegyzés és a kivett terület megnevezése

Az Inytv. alapján a kivett terület bejegyzése nem feltétlenül jelent művelési ág változást, ezért sem a földmérői munka, sem a térképi adatok módosítása nem szükségszerű minden esetben.

A kivett terület nyilvántartási megnevezése a törvények alapján történik, és a leírt megnevezés a térképen és a tulajdoni lapon is megjelenik.

Beépíthetőség és a kivonás összefüggése

Az egész zártkerti ingatlan kivonása önmagában nem garantál beépíthetőséget: a beépíthetőséghez szükséges a TÉKA szerinti övezeti besorolás és a közműellátottság, valamint egyéb feltételek teljesítése.

A kivett zártkert beépíthetősége attól függ, hogy a helyi szabályozás és a településfejlesztési koncepció hogyan értelmezi a területet, és milyen követelményeket támaszt a beépítésre vonatkozóan.

Változások elméleti háttere

A zártkert átminősítése 2025-től nem minősül termőföld más célú hasznosításának, ezért például a földvédelmi járulékot nem kell fizetni az ilyen kivonás után.

A 72/E. § és a 17/A. § a kivonás részleteit rögzíti: a kérelem adatváltozásként benyújtandó, és a kivett terület alrészletek nélkül kerül nyilvántartásba.

Hol dől el, hogy ki tehet döntést Budapesten?

Budapesten a kerületi önkormányzat képviselő testülete, illetve a fővárosi önkormányzat közgyűlése hatáskörrel rendelkezik a település azon részét illetően, ahol a zártkerti ingatlan művelési ágának kivonását kérelmezni lehet.

Összefoglaló a gyakorlati lépésekről

A tulajdonos először az önkormányzati rendelet megismerését kéri, majd a földhivatalhoz benyújtandó kérelmét a rendelet hivatkozásával és a szükséges dokumentumokkal együtt adja be.

A kivonás támogatása érdekében szükséges lehet telek megosztása, illetve épület feltüntetése is a nyilvántartásban.

A vázrajz készítését és a földmérői feladatokat a jogszabály meghatározza, és a kivonás bejegyzése 60 napos határidővel történhet, ha minden feltétel teljesül és a földhivatal záradékolja a dokumentumokat.

Infografika: Zártkerti kivonás folyamatábrája

Gyakran ismételt kérdések

  1. Melyik településen hoztak már rendeletet a kivonásra?
  2. Hogyan kérheti a tulajdonos a kivonást az önkormányzat rendelete alapján?
  3. Lehet-e a zártkerti ingatlan tetszőleges részét kivonni?
  4. Kell-e vázrajz, ha az ingatlan egészét vonják ki?
  5. Beépíthető-e a kivont zártkert az adott övezetben?

Egyszerűbb lesz a zártkerti ingatlanok művelés alóli kivonása Kecskeméten

tags: #kivett #foldterulet #foldhivatal

Népszerű bejegyzések: