Az építési engedélyezési eljárás és az egyszerű bejelentés tudnivalói
Az építési tevékenység megkezdéséhez bizonyos esetekben az építésügyi hatóság engedélye vagy tudomásulvétele szükséges.
Az építmény fajtájától függően az építésügyi hatóság lehet általános vagy sajátos építményfajta szerinti építésügyi hatóság.
Általános építmény például a lakóépület, az iskola, a kereskedelmi épület, az ipari vagy a mezőgazdasági épület.
Sajátos építményfajta szerinti építmény például az út, a híd, a vasút, a villamos vezeték és tartószerkezetei, a hírközlési építmény, a vízvezeték, a gázvezeték vagy az energiatermelő berendezések tartószerkezetei (napelempark, szélerőmű).
A hatóság az eljárásait az építésügyi és örökségvédelmi hatósági eljárások elektronikus lefolytatását támogató dokumentációs rendszerben, az „ÉTDR” alkalmazásban folytatja le.
Általános építésügyi hatáskörrel rendelkezik az építésügyi, az örökségvédelmi és a légiközlekedési hatóság.
Az általános építményekre vonatkozó építésügyi hatósági eljárásokat az általános építésügyi hatóság folytatja le, kivéve az örökségvédelmi és a légiközlekedési hatóság hatáskörébe tartozó építmények építésügyi hatósági eljárásait.
Az örökségvédelmi hatóság jár el, ha az építési tevékenység a nemzeti emléknek minősülő műemlék építménnyel, annak telkével, vagy a nemzeti emléknek minősülő műemlék ingatlannal kapcsolatos.
A légiközlekedési hatóság jár el a repülőtér területén lévő, jogszabályban meghatározott általános építmény (terminál, utasforgalmi épület, cargo épület, hangár vagy irányítótorony) építésügyi hatósági eljárásában.
Az építésügyi és örökségvédelmi hatósági feladatokat a fővárosi és vármegyei kormányhivatalok látják el a kormányhivatal illetékességi területén.
Légiközlekedési hatóságként a légiközlekedésért felelős miniszter jár el.
Műemlékvédelem esetében a „Műemlékvédelem”, a régészeti örökségvédelemmel kapcsolatban a „Régészet”, valamint a világörökséggel kapcsolatban a „Világörökség” hasznos linken találhatók információk.
Az általános építésügyi hatóságok az eljárásaikat az építésügyi és örökségvédelmi hatósági eljárások elektronikus lefolytatását támogató dokumentációs rendszerben, az ÉTDR-ben folytatják le.
Az építésügyi hatóság az eljárásait kérelemre (egyszerű bejelentési, építési engedélyezési, összevont telepítési, fennmaradási engedélyezési és tudomásulvételi, bontás engedélyezési, használatbavételi, hatósági bizonyítvány kiállítása iránti eljárás), vagy hivatalból (az építőipari kivitelezési tevékenység ellenőrzésének eljárása, szabálytalanság esetén intézkedés megtétele, bírságolás) folytatja le.
Részletesebb tájékoztatás az oldal jobb szélén lévő „Hasznos linkek” között a „Lakossági tájékoztatók” hasznos linken található.
Itt többek között megtudható, hogy a „Vázrajz feltöltés” alkalmazásba szükséges feltölteni a változási vázrajzot, vagy az „E-építési napló” alkalmazásban tudja az építtető megnyitni az elektronikus építési naplót - és még számos gyakorlati információ olvasható.
Az építésügyi hatósági eljárásokhoz kapcsolódó jogszabályok listáját a „Kiemelt kapcsolódó jogszabályok” rész tartalmazza, továbbá a „Hasznos linkek” részben az „Építésügyi jogszabályok keresése” linken az építésüggyel kapcsolatos jogszabályok listáját érheti el, további jogszabályok a „Nemzeti Jogszabálytár” hasznos linken kereshetők és díjmentesen elérhetők, olvashatók, kereshetők.
Tájékoztató az egyszerű bejelentésről
Milyen esetben és hogyan kell egyszerű bejelentést tenni?
Az építésügyi hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről szóló 281/2024. (IX. 30.) Korm. rendelet (továbbiakban R.) 16. §-ában felsorolt építési tevékenységek végzésére egyszerű bejelentést kell tenni az építésügyi hatóságnál.
Az egyszerű bejelentést és mellékleteit személyesen a területileg illetékes építésügyi hatóságnál vagy bármely kormányablaknál elektronikus adathordozón lehet benyújtani, vagy elektronikus úton az építésügyi és örökségvédelmi hatósági eljárások elektronikus lefolytatását támogató dokumentációs rendszer (a továbbiakban ÉTDR) felületén (www.etdr.gov.hu) nyújthatja be a központi azonosítással rendelkező kérelmező.
I. Új lakóépület építésének egyszerű bejelentési eljárása
Mit kell az egyszerű bejelentéshez mellékelni?
Mellékelni kell elektronikus adathordozón vagy az ÉTDR-en keresztül:
- az R. 1. melléklet 1-3. pontjában meghatározott tartalmú építészeti-műszaki dokumentációt,
- a településképi szakmai konzultációról készített jegyzőkönyvet, ha azt a települési önkormányzat rendeletében kötelezővé tette,
- a településtervek tartalmáról, elkészítésének és elfogadásának rendjéről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 419/2021. (VII. 15.) Korm. rendeletben meghatározott esetekben a tervezett építési tevékenységet tudomásulvételre javasoló településképi véleményt, vagy az állami főépítész, területi építészeti tervtanács településképi vélemény elleni kifogás tárgyában hozott véleményét, valamint
- a településrendezési és építési követelmények alapszabályzatáról szóló kormányrendelet és a helyi építési szabályzat beépítési szabályaira vonatkozó előírásaitól történő egyedi eltérés esetén az eltérést engedélyező, az építészeti és településrendezési tervtanácsokról szóló kormányrendeletben meghatározott tervtanácsi véleményt vagy az építési tevékenységgel érintett telek fekvése szerint illetékes állami főépítész véleményét.
Mennyi az eljárás illetéke?
Az eljárás nem illetékköteles az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 28. § (1) bekezdése alapján.
Mikor kezdhető meg az építési tevékenység?
Az építésügyi hatóság az egyszerű bejelentést hallgatással tudomásul veszi, ha az előírt határidőben - a bejelentés beérkezését követő első munkanaptól számított 15 napon belül - az építési tevékenység megkezdését vagy folytatását nem tiltja meg.
Ebben az esetben az építési tevékenység a bejelentés beérkezését követő első munkanaptól számított 20 nap elteltével megkezdhető.
Az építőipari kivitelezési tevékenységet kivitelezési dokumentáció alapján, elektronikus építési napló vezetése mellett lehet végezni.
Fontos tudni, hogy ha az egyszerű bejelentési eljárásban ellenérdekű ügyfél vesz részt, az építésügyi hatóság végzéssel az egyszerű bejelentés építési engedélyezési eljárásra utalásáról dönt.
Ebben az esetben az építési tevékenységet csak a végleges építési engedély birtokában lehet megkezdeni.
Mikor tagadható meg az egyszerű bejelentés tudomásulvétele?
Az építésügyi hatóság a bejelentés beérkezését követő első munkanaptól számított 15 napon belül az egyszerű bejelentés tudomásulvételét megtagadja és az építési tevékenység megkezdését, végzését megtiltja, ha:
- az egyszerű bejelentéshez a szükséges mellékleteket nem vagy hiányosan csatolták,
- a tervező vagy a vállalkozás nem rendelkezik jogosultsággal a tervezett építési tevékenységre vonatkozó építészeti-műszaki dokumentáció elkészítésére, vele szemben összeférhetetlenség áll fenn,
- a tervezett építési tevékenységgel kapcsolatban az R. 18. § (3) bekezdésben előírt feltételek nem teljesülnek,
- a településképi vélemény elleni kifogás tárgyában hozott véleményében a tervezett építési tevékenység építészeti-műszaki dokumentációját az állami főépítész vagy az építészeti tervtanács tudomásulvételre nem javasolta, vagy
- az építési tevékenységet az egyszerű bejelentés tudomásulvétele nélkül kezdték meg.
Ki értesül az egyszerű bejelentés tudomásulvételéről?
Az építésügyi hatóság az egyszerű bejelentés tudomásulvételéről haladéktalanul értesíti:
- az ügyfeleket,
- az ingatlan fekvése szerinti települési önkormányzat polgármesterét,
- az állami főépítészt vagy a területi építészeti tervtanácsot, ha a tervezett építési tevékenységhez véleményt adott,
- a bányafelügyeletet, ha a tudomásul vett építési tevékenység során 500 m3-t meghaladó ásványi nyersanyagot termelnek ki,
- az örökségvédelmi hatóságot, ha az építési tevékenységgel érintett telek nyilvántartott vagy védetté nyilvánított régészeti lelőhelyen, műemléki környezetben, műemléki jelentőségű területen vagy műemléki történeti tájon fekszik,
- a világörökségi gondnokságot, ha az építési tevékenységgel érintett telek világörökségi területen fekszik, valamint
- a természetvédelmi hatóságot, ha az építési tevékenységgel érintett telek országos jelentőségű védett természeti területen, Natura 2000 területen, az ökológiai hálózat területén, barlang védőövezetén belül vagy helyi jelentőségű védett természeti területen fekszik.
Mi az egyszerű bejelentés hatálya?
Az építési tevékenység az egyszerű bejelentés jogszerű hallgatással történő tudomásulvételének időpontjától számított négy éven belül kezdhető meg.
Ha az építési tevékenységet négy éven belül - az elektronikus építési napló megnyitásával igazoltan - megkezdték, akkor az építési tevékenység a munkaterület első átadásának időpontjától számított hat évig folytatható.
Az egyszerű bejelentés alapján felépített lakóépületre használatbavételi eljárás lefolytatását kell kérni, amellyel kapcsolatos tájékoztatás a használatbavételi eljárásról szóló lakossági tájékoztatóban olvasható.
Hogyan lehet eltérni az egyszerű bejelentéstől?
A hallgatással tudomásul vett építési tevékenységtől eltérni - ha az eltérés bejelentéshez nem kötött és az épület külső megjelenését az építőanyag használatában, színezésében, a nyílászárók elhelyezésében megváltoztatja - a tervező hozzájárulásával lehet, amely eltérést az elektronikus építési naplóban kell dokumentálni.
Az egyszerű bejelentéshez kötött, az R. 16. § (1) bekezdés e) pontja szerinti eltérés esetén új egyszerű bejelentést kell tenni.
Milyen jogorvoslati lehetőség van az egyszerű bejelentés eljárásában hozott döntések ellen?
Az egyszerű bejelentés hallgatással történő tudomásulvétele esetén nincs jogorvoslati lehetőség.
Az egyszerű bejelentés tudomásulvételét megtagadó és az építési tevékenység megkezdését, végzését megtiltó határozat a közléssel végleges és végrehajtható, ellene közigazgatási úton fellebbezésnek helye nincs, jogszabálysértésre hivatkozva annak felülvizsgálatát lehet kérni, a határozat ellen közigazgatási per indítható.
Az építésügyi hatóság végleges döntését a közlésétől számított harminc napon belül lehet megtámadni.
Az ügyfél a keresetlevelet az illetékes törvényszékhez címezve az építésügyi hatóságnál nyújtja be vagy ajánlott küldeményként postára adja.
A jogi képviselővel eljáró fél, valamint a belföldi székhellyel rendelkező gazdálkodó szervezet a keresetlevelet az elektronikus ügyintézés szabályai szerint nyújthatja be.
A jogi képviselet nem kötelező.
Az építésügyi hatóság végleges döntésének felülvizsgálata iránti eljárás illetékköteles, az illeték összege 30.000 forint, melynek tekintetében a feleket vagyoni és jövedelmi viszonyaikra tekintettel illetékfeljegyzési jog illeti meg, az illetéket utólag, a bíróság felhívására kell megfizetni.
II. A meglévő lakóépület bővítésének egyszerű bejelentési eljárása
Mit kell az egyszerű bejelentéshez mellékelni?
Mellékelni kell elektronikus adathordozón vagy az ÉTDR-en keresztül az R. 1. melléklet 1-3. pontjában meghatározott tartalmú építészeti-műszaki dokumentációt.
Mennyi az eljárás illetéke?
Az eljárás nem illetékköteles az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 28. § (1) bekezdése alapján.
Mit ellenőriz a hatóság az eljárás során, annak mi a következménye?
Az építésügyi hatóság az eljárás során kizárólag azt ellenőrzi, hogy az egyszerű bejelentéshez csatolt építészeti-műszaki dokumentáció tartalmazza-e az előírt tartalmi elemeket.
Amennyiben az építészeti-műszaki dokumentáció hiányos, úgy az építésügyi hatóság nyolc napon belül tájékoztatja az építtetőt:
- arról, hogy a hiányos bejelentés nem minősül egyszerű bejelentésnek,
- az építési tevékenység bejelentés nélküli folytatásának jogkövetkezményeiről, valamint
- az építészeti-műszaki dokumentáció hiányairól.
Az építésügyi hatóság az eljárás megindulásáról értesítést nem bocsát ki.
Fontos tudni, hogy lakóépület bővítésére vonatkozó egyszerű bejelentésnél elmarad az előzetes hatósági ellenőrzés, ezért a jogszabályokban foglalt előírások betartása az építtető és a tervező (építész és szakági tervezők) együttes feladata és felelőssége.
Elengedhetetlen az építési tevékenységgel érintett telekre vonatkozó és az építkezéssel kapcsolatos előírások, adottságok előzetes feltárása, megismerése.
Ezek betartása a kivitelezési tevékenység végzése során ellenőrzésre kerül, amely ellenőrzésen feltárt szabálytalanságok szankciókat vonnak maguk után.
Ki értesül az egyszerű bejelentésről?
Hiánytalan egyszerű bejelentés esetén az építésügyi hatóság a hiánytalan bejelentésről nyolc napon belül tájékoztatja:
- az építtetőt,
- az ingatlan tulajdonosát, amennyiben nem az építtető a tulajdonosa vagy az építtetőn kívül más is tulajdonjoggal rendelkezik, és
- az ingatlan fekvése szerinti települési önkormányzat polgármesterét.
Mikor kezdhető meg az építési tevékenység, mi az egyszerű bejelentés hatálya?
Az építési tevékenység a hiánytalan egyszerű bejelentés benyújtását követő 15 nap elteltével, de legkésőbb e naptól számított négy éven belül kezdhető meg.
Ha az építési tevékenységet négy éven belül - az elektronikus építési napló megnyitásával igazoltan - megkezdték, akkor az építési tevékenység a munkaterület első átadásának időpontjától számított hat évig folytatható.
Hogyan lehet eltérni az egyszerű bejelentéstől?
Ha az építőipari kivitelezési tevékenységet a bejelentéstől eltérően kívánják folytatni, akkor az eltérő megvalósítás kezdő napját megelőző napon a változást tartalmazó kivitelezési dokumentációt az elektronikus építési naplóba kell feltölteni eseti bejegyzéssel egyidejűleg, ha a változás az épületkülső alaprajzi méretét, beépítési magasságát, vagy telken belüli elhelyezkedését érinti.
Hogyan igazolható a meglévő lakóépület bővítményének felépítése?
A lakóépület bővítményének felépítéséről az építésügyi hatóság hatósági bizonyítványt állít ki, ha a fővállalkozó kivitelező az épület felépítésének megtörténtéről nyilatkozatot tett, amelyet megküld:
- az építtetőnek,
- a települési önkormányzat polgármesterének,
- a települési önkormányzati adóhatóságnak,
- az ingatlanügyi hatóságnak.
Ha a fővállalkozó kivitelező meghalt vagy megszűnt, helyette a nyilatkozatot az építésügyi műszaki szakértő teszi meg.
Mikor tagadható meg a hatósági bizonyítvány kiadása a bővítmény felépítéséről?
Az építésügyi hatóság elutasítja a hatósági bizonyítvány kiadása iránti kérelmet, ha az R. 23. § (2) bekezdés szerinti igazoló számítást vagy energetikai tanúsítványt nem csatolták a kérelemhez, vagy a fővállalkozó nyilatkozatának tartalma a valóságnak nem felel meg.
Mennyi a hatósági bizonyítvány eljárásának illetéke és az ügyintézési határideje?
Az eljárás nem illetékköteles az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 28. § (1) bekezdése alapján.
Az eljárás ügyintézési határideje 25 nap, az ügyintézési határidő a kérelemnek az eljáró hatósághoz történő megérkezését követő első munkanapon indul.
Tájékoztató az építési engedély alapján végezhető építési tevékenységekről
Az építésügyi hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről szóló 281/2024. (IX. 30.) Korm. rendelet (továbbiakban R.) 17. §-a szerinti építési tevékenységek kizárólag építési engedély alapján végezhetők.
Az építési engedélyhez kötött építési tevékenység szabálytalan, amennyiben azt engedély nélkül vagy az R. 28. § (3) bekezdésben meghatározott eltéréseket újabb építési engedély hiányában végzik.
Az R. 28. (IV. 9.) Korm. rendelet és a műemlékvédelemmel kapcsolatos szabályokról szóló 449/2025. (XII. 29.) Korm. rendelet előírásai alapján, rendeltetésmódosítási hatóság eljárására, a 400 m2 vagy az azt meghaladó bruttó alapterületű építmény rendeltetésének kereskedelmi rendeltetésre változtatása, vagy kereskedelmi rendeltetésű építmény jogszabályban meghatározott átalakítása esetén a rendeltetésmódosítási eljárás során alkalmazandó részletes szabályokról szóló 143/2018. (VIII. 13.) Korm. rendelet előírásai alapján, termőföld igénybevétele esetén az illetékes földhivatalnak a termőföld más célú hasznosítására vonatkozó eljárása a termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX.
Tájékoztató az építési engedélyezési eljárás szabályairól
Milyen esetben, illetve mikor kell építési engedélyt kérni?
Az építésügyi hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről szóló 281/2024. (IX. 30.) Korm. rendelet (továbbiakban R.) 17. §-ában felsorolt építési tevékenységek végzésére építési engedélyt kell kérni az építésügyi hatóságtól, amely hatóság a fővárosi és vármegyei kormányhivatalokban működik.
Az építési engedélyt egy telekre (egy helyrajzi számon nyilvántartásba vett földterületre), az egy időben megvalósuló építési tevékenység egészére kell kérni.
Az egy telken több ütemben megvalósuló építési tevékenységek esetén az építési engedélyt az összes ütemre egyszerre - az egyes ütemeket megjelölve - , vagy a teljes építési beruházás bemutatása mellett ütemenként is meg lehet kérni.
Ha az építési tevékenység végzéséhez bontási engedély is szükséges, azt az építési engedély iránti kérelemmel egy időben kell kérni.
A kérelmet és mellékleteit személyesen a területileg illetékes építésügyi hatóságnál vagy bármely kormányablaknál elektronikus adathordozón lehet benyújtani, vagy elektronikus úton az építésügyi és örökségvédelmi hatósági eljárások elektronikus lefolytatását támogató dokumentációs rendszer (a továbbiakban ÉTDR) felületén (www.etdr.gov.hu) nyújthatja be a központi azonosítással rendelkező kérelmező.
Mit kell, és mit lehet az építési engedély iránti kérelemhez mellékelni?
Az építési engedély iránti kérelem tartalmazza:
- az ügyfél és képviselője azonosításához szükséges adatokat és elérhetőségét,
- az építési tevékenységgel érintett telek címét, helyrajzi számát, mezőgazdasági birtoktest esetén az ahhoz tartozó valamennyi telek helyrajzi számát,
- a kérelmezett eljárás típusát,
- a kérelem tárgyát és annak rövid leírását,
- az R. 1. melléklet 3. pont 3.1.1.3. alpontja szerinti számított építményértéket,
- azon információt, hogy az épület tervei a Nemzeti Mintaterv Katalógus alapján készültek-e,
- a kérelem tárgyával összefüggésben a korábban folytatott építésügyi vagy építésfelügyeleti hatósági eljárás ÉTDR eljárás-azonosítóját vagy a döntés megnevezését és iktatószámát,
- a hat hónapnál nem régebbi előzetes szakhatósági állásfoglalás megnevezését, ÉTDR iratazonosítóját, iktatószámát és keltét, valamint
- az építési tevékenységgel összefüggésben beszerzett egyéb hatósági engedély vagy döntés megnevezését és iktatószámát,
- a kérelemhez csatolt mellékletek felsorolását,
- a kér...
1102 Bp., Szent László tér 29. II.
1102 Bp., Szent László tér 29. II.
1. Ellátja a kereskedelmi igazgatással kapcsolatos feladatokat.
2. Hitelesíti a vásárlók könyvét.
3. Ellátja az iparigazgatással kapcsolatos feladatokat.
4. Ellátja a zenés, táncos rendezvényekkel kapcsolatos feladatokat.
5. Ellátja a szálláshely-szolgáltatási tevékenységekkel kapcsolatos feladatokat.
6. Ellátja a vásárokkal, piacokkal és helyi termelői piacokkal kapcsolatos feladatokat.
7. Ellátja a bevásárlóközpontokkal kapcsolatos feladatokat.
8. Ellátja a birtokvédelmi ügyekkel kapcsolatos feladatokat.
9. Szabályszegési ügyek a közösségi együttélés alapvető szabályairól szóló 32/2015.
1. Vezeti a születési, a házassági és a halotti anyakönyvet, valamint a bejegyzett élettársi kapcsolatok anyakönyvét, és ellátja a kapcsolódó feladatokat.
2. Kezeli az anyakönyvi irattárat.
3. A magyar állampolgár külföldön történt anyakönyvi eseményéről jegyzőkönyvet vesz fel, és továbbítja a hazai anyakönyvezést végző hatóság részére.
4. Közreműködik a házasságkötésnél és a bejegyzett élettársi kapcsolat létesítésénél, ellátja az ezzel kapcsolatos feladatokat.
5. Ellátja a névviseléssel, névmódosítással, névváltoztatással kapcsolatos feladatokat.
6. Ellátja az apai elismerő nyilatkozattal kapcsolatos feladatokat.
7. Ellátja a családi jogállás rendezésével kapcsolatos feladatokat.
8. Ellátja az állampolgársági eskütétellel kapcsolatos feladatokat.
9. Egyes anyakönyvi ügyekben hatósági bizonyítványt állít ki.
10. Adatot szolgáltat az Egységes Anyakönyvi Rendszerből.
11. Ellátja a címkezeléssel kapcsolatos nyilvántartási feladatokat.
12. Ellátja a hagyatéki eljárások lefolytatásával kapcsolatos feladatokat.
13. Ellátja a gyámoltak, illetve gondnokoltak vagyonleltárának elkészítésével kapcsolatos hatósági feladatokat.
14. Ellátja a Hivatal működésének egészére kiterjedően az általános ügyfélszolgálati feladatokat.
15. Ellátja a talált tárgyak kezelésével kapcsolatos feladatokat.
16. Ellátja a marhalevél kezelésével kapcsolatos feladatokat.
17. Kezeli a bírósági végrehajtási eljárásban az ingatlanfoglalásról szóló bejelentéseket.
18. Végzi a zöldhulladék-gyűjtőzsákok kiadását.
19. Nyomtatványt értékesít, és ellátja az ezzel összefüggő pénzkezelési feladatokat.
20. Szolgáltatási díjat szed be, és ellátja az ezzel összefüggő pénzkezelési feladatokat.
1. Ellátja a településképi bejelentési eljárással kapcsolatos feladatokat.
2. Ellátja a településképi kötelezési eljárással kapcsolatos feladatokat.
3. Tájékoztatást nyújt a településképi előírásokról.
4. A családi fogyasztói közösségekre vonatkozó kedvezmények igénybevételéhez hatósági bizonyítványt állít ki.
5. A településfejlesztési koncepció, az integrált településfejlesztési stratégia, a településrendezési eszközök egyeztetési eljárásában, valamint a településképi arculati kézikönyv és a településképi rendelet felülvizsgálatához, átdolgozásához adatot szolgáltat, véleményt ad.
6. Kezeli az Országos Építésügyi Nyilvántartást.
7. Ellátja a címkezeléssel kapcsolatos hatósági feladatokat.
8. Ellátja a közterület-elnevezéssel kapcsolatos feladatokat.
9. Szakhatósági állásfoglalást ad, megkeresést teljesít telekalakítási, útépítési, elektromos létesítési engedélyezési és adóhatósági ügyekben.
10. Ellátja a 3,5 tonna megengedett legnagyobb össztömeget meghaladó járművek tárolására szolgáló ingatlannal kapcsolatos feladatokat.
11. Iparigazgatási eljárásokban a városrendezési szabályozásról tájékoztatást nyújt.
12. Építmények rendeltetésével kapcsolatos hatósági bizonyítványt ad ki.
13. Iratátadással támogatja a kormányhivatali építésügyi hatósági feladatok ellátását.
14. Tájékoztatást nyújt a rendőrhatóság részére a gyülekezési jogról szóló törvény hatálya alá tartozó rendezvény tudomásul vételéhez.
15. Ellátja a közterület-használattal kapcsolatos feladatokat.
16. Ellátja a település belterületén a vizek természetes áramlásának, lefolyásának önkényes megváltoztatásával kapcsolatos hatósági feladatokat.
17. Ellátja a kutakkal kapcsolatos hatósági feladatokat.
1. Ellátja a környezetvédelmi hatósági feladatokat.
2. Ellátja a zaj- és rezgésvédelmi hatósági feladatokat.
3. Ellátja a közérdekű védekezéssel kapcsolatos hatósági feladatokat.
4. Ellátja a fás szárú növényekkel kapcsolatos hatósági feladatokat.
5. Ellátja a közterületi faültetés tervezésével kapcsolatos feladatokat.
6. Ellátja a kerületi fakataszter vezetésével kapcsolatos feladatokat.
7. Ellátja az állatvédelemmel és állattartással kapcsolatos hatósági feladatokat.
8. Ellátja az ebösszeírással kapcsolatos feladatokat.
1. Ellátja a helyi adókkal kapcsolatos adóigazgatási és végrehajtási feladatokat.
2. Az adóalany felszámolási-, csőd-, illetve végelszámolási eljárásával kapcsolatos ügyben benyújtja a hitelezői igényt, ellátja ezen adóalanyok nyilvántartásával kapcsolatos feladatokat.
3. Vagyoni bizonyítványt állít ki.
4. Adóigazolást állít ki.
5. Adó- és értékbizonyítványt ad ki.
6. Ellátja az adók módjára behajtandó köztartozások és a közterület-használati díj végrehajtásával kapcsolatos feladatokat.
7. Ellátja a talajterhelési díjjal kapcsolatos feladatokat.
8. Ellátja a desztillálóberendezés feletti tulajdonjogra vonatkozó bejelentési, valamint a változásbejelentési kötelezettséggel kapcsolatos feladatokat.
9. Ellátja az egyes adónemek tekintetében a könyvelési és számlakezelési feladatokat, a pénzügyi zárást követően a főkönyvi könyvelés felé adatot szolgáltat.
tags: #kobanya #epitesi #engedely