Kockázatfeltárás a lakossági jelzáloghitelek és a devizahitelezés magyarországi történetében
A 2020-as Állami Számvevőszék elemzése a lakosság pénzügyi sérülékenységéről, a fogyasztástól a gazdasági növekedésig, a pénzügyi stabilitás és a költségvetés bevételeinek teljesülése felé mutatja az összefüggéseket. A vizsgált időszakban több tényező játszott szerepet a hitelezés dinamikájában, a visszafizetési kockázatok alakulásában és a fiskális kockázatok mérséklésében. A jelzáloghitelezés széleskörű elterjedése és a devizahitelezés története alapvetően alakította a háztartások pénzügyi helyzetét, a fogyasztói keresletet, és a külső adósság külső finanszírozásának lehetőségeit.
A devizaalapú hitelezés kialakulása és a rendszerváltás utáni bankrendszer szerkezeti átalakulása
Az 1990-es évek elején a külföldi tulajdonú bankok aránya a magyar bankszektorban még csekély volt, körülbelül 5%-os mértéket ért el, de fokozatosan növekedett számuk annak érdekében, hogy Magyarországon is terjeszkedjenek. A privatizáció során a bajba jutott hazai pénzintézeteket külföldi bankok vásárolták fel, így a külföldi tulajdonosi részarány 70%-os szintet ért el az ezredfordulót követően. Ez a külföldi terjeszkedés lett a devizahitelezés kiemelt kiinduló pontja, mivel a külföldi konstrukciók és kockázatkezelési gyakorlatok hatottak a hazai termékfejlesztésre és hitelstruktúrákra.
A bankrendszer átalakulását jellemzi, hogy 1997-re a korábban állami többségi bankok többségét privatizálták, és a 2000-es évek elején a bankok közötti erős verseny új konstrukciók felé terelte a kínálatot. 2002-től fokozatosan megszűntek a forintalapú, államilag támogatott hitelek, és a svájci frank alapú külföldi finanszírozás terjedése felvette a fejünket. Ausztriában népszerű modellre támaszkodva a svájci frank alapú hitelezés beépült a hazai piacra. A konstrukciót az árfolyamkockázat alacsonyan történő megítélése és a jövedelmek devizában történő finanszírozása segítette, különösen azokra a háztartásokra koncentrálva, akik svájci frankban kaptak jövedelmet, így árfolyamkockázat nem jelentkezett számukra.
A devizahitelezést előidéző gazdasági és intézményi környezet
A 2000-es évek közepén a devizahitelezés felfutásának hátterében a bankok közötti versenyfókusz és a hitelnyújtási feltételek lazulása állt. A Bankszövetség tévesen ítélte meg a folyamatokat és a kockázatokat, a lakosság részére pedig olyan üzeneteket közvetítettek, amelyek az árfolyamkockázat enyhülésére és az árfolyamok stabilitására hívták fel a figyelmet. A devizahitelezés gyors térnyerését a 2002-es és 2003-as kormányzati lépések, a forinthitel támogatásának mérséklése és végül eltörlése, valamint a devizahitelezéshez kapcsolódó kedvezőbb kamatszintek segítették.
A folyamatban kulcsszerepet játszott az első Orbán-kormány által meggyorsított beavatkozás a lakástámogatási rendszerben: 2001-2002 körül alacsony kamatozású, forint alapú hiteleket bővítették ki használt ingatlanokra is, és a 2002-es megnövekedett támogatás javította a lakhatáshoz jutás esélyeit. Eközben a kamattámogatások fenntarthatatlanságára hivatkozva 2002-2003 körül fokozatosan mérsékelték a forinthitelek támogatását, a költségvetési támogatások csökkentése pedig a devizahitelezés felé mozdította a piacot.
Árfolyamkockázat és hitelezési standardok
Az árfolyamkockázatot sokszor alábecsülték, és a Bankszövetség közleményeiben is a kockázatok minimalizálásáról tájékoztattak. A bankok versenyét fokozta a 2004-től kezdődő infrastrukturális és termékfejlesztési hullám, amely a devizahitelezés elterjedéséhez vezetett. 2007 októberétől néhány bank japán jen alapú hiteleket is bevezettek, ami tovább tágította a kínálatot és a kockázatokat is.
A hitelminősítés és a jövedelmi helyzet figyelmen kívül hagyása miatt egyre több olyan ügyfél került ki hitelképesítési vizsgálatokból, akik korábban nem kaptak volna kölcsönt. A közvetítői értékesítés aránya jelentősen nőtt, és a közvetítők gyakran nem az egyéni potrzebát vették figyelembe, hanem az értékesítés volt a fő motiváció. Ez a környezet hozzájárult a magasabb kockázatok felhalmozódásához.
A lakossági hitelezés és a fenntarthatóság közgazdasági megközelítése
Makrogazdasági szemléletben a gazdaság növekedése, alacsony hitelkamatok, javuló foglalkoztatás és növekvő bérek támogatták a hitelezés dinamikus élénkülését. A kedvező környezet ugyanis lehetővé tette a kisebb jövedelmű csoportok hitelképességének javulását, és a lakossági megtakarítások meghaladták a hitelfelvételeket, ami hosszú távon az államadósság finanszírozásába is nagyobb szerepet adott a magánszektornak.
A szövetés megjegyzi, hogy a 2010 óta hozott intézkedések célja a lakosság pénzügyi sérülékenységének csökkentése volt: a túlzott eladósodottság elkerülése érdekében lépések történtek a hitelzás árának és a tartozások dinamikájának kordában tartására. Azonban ha a hitel- és megtakarítási környezet negatív irányba változik (növekedő törlesztőrészletek, munkanélküliség, jövedelemi romlás), a lakosság nem tudja a jelenlegi szinten hozzájárulni a külső adósság csökkentéséhez, és a macro gazdasági kockázatok nőhetnek.
Kockázatok, amelyek továbbra is relevánsak maradnak
A hosszú távú fenntarthatóság érdekében a kilátások figyelmeztetnek: a hitelezés és a megtakarítások kedvező környezete visszafordulhat, és az alacsony jövedelmű háztartásoknál a személyi hitelek aránya növekedhet, amely növeli a visszafizetési kockázatokat. A változó kamatozású fogyasztási hitelek aránya 2019-ben is meghaladta a 20%-ot, emiatt viszonylag magas kamatkockázat fennállhat. A macro gazdasági növekedés és a foglalkoztatás javulása azonban továbbra is támogatja a hitelkeret bővülését, amennyiben a piaci környezet stabil marad.
A jelzáloghitelezés aktuális adatai és trendek
2024-ben a lakáshitel-állomány jelentősen nőtt: a hitelintézetek által folyósított összeg 5652 milliárd forintra, a GDP-hez viszonyított aránya pedig 6,9%-ra emelkedett. A folyósított hitelek között továbbra is dominálnak a használt lakás vásárlására felvett hitelek. A nem teljesítő kitettség 2023 végi 1,6%-ról 2024 végére 1,0%-ra csökkent a hitelösszeg tekintetében, és a hitelek számát tekintve 14 ezerről 11 ezerre. Az átstrukturált hitelek aránya 1,1%-ot tett ki 2024 végén. A folyósított hitelek száma 75,5 ezer volt, értékük 1346 milliárd forint, és mindezek kapcsán 2024-ben az átlagos hitelösszeg 19,9 millió forintra nőtt.
A 2016-2024 közötti időszakban a családi otthonteremtést támogató támogatások volumene 263 ezer hitel folyósításával és 649 milliárd forintos összeggel zárult. 2024-ben a támogatások 58%-át használt, 25%-át új lakások építésére vagy vásárlására vették igénybe. A fix törlesztő részletű hitelek aránya 42%-os növekedést mutatott a pandémia utáni helyzetben, és a 2016-hoz képest 2017-re az új lakások piaca jelentős, 39%-os gyarapodást mutatott.
A szakértők szerint a változó kamatozású hitelek népszerűsége részben azért nő, mert olcsóbbak, mint a hosszabb távon fixált törlesztőt kínáló hitelek. Ugyanakkor a hosszú távú fix törlesztésű hitelek népszerűsége mégis azért korlátozott, mert új termékről van szó: kevesebben ismerik, és kezdetben magasabb kamatokkal indulnak. A jövőben várható, hogy a fix törlesztő részletű lakáshitelek fokozatosan növekedő szerepet kapnak, miközben a változó kamatozású hitelek aránya a piaci környezet függvényében alakulhat.
Összefoglaló megállapítások
Az értelmezés hangsúlyozza, hogy a devizahitelezés története mély gazdasági és intézményi összefüggésekre épül: a külföldi tulajdonú bankok térnyerése, a forinthitelek támogatásának csökkenése, a konstrukciók átalakulása és a banki verseny mind hozzájárultak a devizahitelezés elterjedéséhez. A lakosság pénzügyi sérülékenységének csökkentése érdekében hozott intézkedések célja a hitel és megtakarítások közötti egyensúly fenntartása, a hosszú távú stabilitás megteremtése. Ugyanakkor a negatív irányba forduló környezet - növekvő törlesztőrészletek, munkanélküliség, jövedelmi romlás - újra átstrukturálhatja a hitelállomány összetételét, és macro gazdasági kockázatokat vet fel.
Magyarország – Ismertető: Történelem, Kultúra, Ételek
tags: #kockazatalakulas #a #lakossagi #jelzaloghitelek