Környezeti szempontból illő lakóépület: lakóövezet, üdülőövezet, külterület és zártkert jelentése és szabályozása
Amikor telket, házat, vagy bármilyen egyéb ingatlant vásárolunk, akkor gyakran találkozhatunk a lakóterület, üdülőövezet, külterület, valamint a zártkert kifejezésekkel. Azt azonban kevesen tudják, pontosan mit is takarnak ezek a besorolások. Számos hozzárendelt jogszabályi előírás befolyásolhatja többek között a beépíthetőséget, a bővítést, az épület magasságát, vagy a parkolóhelyek kialakításának lehetőségét.
Általános érvényű tanács, hogy ingatlanvásárlás előtt érdemes kikérni a tulajdoni lapot, és a helyrajzi szám alapján megvizsgálni, hogy az ingatlan területe milyen besorolás alá tartozik. Amikor telket szeretnél meghirdetni, járj el körültekintően, és a hirdetésfeladás során mindig az övezeti besorolásnak megfelelő kategóriát válaszd.
Belterület és külterület - alapfogalmak
Míg a belterület a település beépíthető területeit tartalmazza, a külterület ugyanúgy a település közigazgatási területéhez tartozik, de annak természetközeli részét foglalja magába. Elsősorban a mezőgazdasági, erdőművelési és vízgazdálkodási területekre kell itt gondolnunk, ugyanakkor hasonlóan külterületen helyezkednek el a különleges célt - például hulladéktelep, vízmeder, bánya stb.
A település rendezése során a települések területét beépítésre szánt és beépítésre nem szánt részekre tagolják, és ezen belül területfelhasználási egységekbe sorolják. A beépítésre szánt területfelhasználási egységeket az általános használat jellege szerint megkülönböztetik lakó-, vegyes, gazdasági, üdülő-, különleges területként.
Lakóövezetek típusai és jellemzői
Ahogyan a neve is mutatja, a lakóövezetet a mindennapos lakhatásra jelölték ki. A tájkép, a beépíthetőség és a szabályozási környezet szempontjából azonban nem mindegy, hogy milyen típusú lakóterületet választunk az otthonunk, vagy akár egy ingatlanbefektetés céljára.
- A nagyvárosias lakóterületek általában magas lakóépületekkel sűrűn beépített övezetek.
- A kisvárosias lakóterületek szintén sűrűn beépített, és elsősorban lakóövezetek. Itt azonban az épületek nem haladhatják meg a 12,5 méteres magasságot.
- A kertvárosias lakóterület már más képet mutat. Aki a laza beépítésű, nagy kertes környezetet kedveli, annak mindenképp ebben a típusban érdemes gondolkodnia.
A területfelhasználási egységen belül különböző övezeteket jelölnek ki a szabályozás során, amelyekre eltérő előírásokat érvényesítenek a következőkre vonatkoztatva: a kialakítható legkisebb telekterület; a beépítési mód; a beépítettség megengedett legnagyobb mértéke; a megengedett legkisebb‑legnagyobb építménymagasság; a beépítéshez szükséges közművesítettség mértéke; a zöldfelület legkisebb mértéke; a megengedett környezetterhelési határérték; terepszint alatti építmények.
Üdülőövezetek - funkció és beépítési szabályok
Az üdülőövezetbe természetesen pihenni és kikapcsolódni érkezik az ember, és ennek megfelelően nem célja a lakó rendeltetés kielégítése. Az üdülőházas üdülőterület ingatlanjai több napos, üdülési célú tartózkodására szolgálnak.
Gondoljunk itt például a táborokra és kempingekre, amelyek több üdülőegységet foglalnak magukba. Az épületek mérete, kialakítása és infrastrukturális ellátottsága is ehhez illeszkedik. A hétvégi házas üdülőterületen olyan, maximum 6 méter magas épületek helyezhetők el, amelyek legfeljebb két üdülőegységet, apartmant foglalnak magukba.
Zártkert - történet, elhelyezkedés és korlátozások
Ez a telektípus a háztáji gazdaságokból nőtte ki magát az ’50-70-es években, eleinte hobbikertté, majd hétvégi telekké és nyaralóvá. Magyarországon mintegy 1,15 millió ilyen zártkert található, amelyek - az elhelyezkedésük miatt - a külterülethez tartoznak.
Általában a zártkerti telkekre más jogszabályi és beépítési szabályok vonatkoznak, és elhelyezkedésükből adódóan az infrastruktúra szintje is korlátozottabb lehet, ezért a közműellátás figyelembevétele különösen fontos.

Közműellátás és környezeti problémák a lakóterületeken
A mai lakáshasználati normák miatt a lakóépületekből nem nélkülözhető a vezetékes víz, a vízöblítéses illemhely és az elektromos energia. Az ivóvízhálózat és elektromos energiahálózat kiépítése viszonylag olcsó, ezért településeink legnagyobb részén e két tényező - amely az un. Rendkívül súlyos környezeti problémát jelent azonban, hogy a vízvezetékhálózat kiépültével nagyságrendileg megnőtt a lakásokban keletkezett szennyvizek mennyisége.
Manapság kisebb településeink legnagyobb környezeti problémáját az un. „közműolló" jelenti: a közcsatorna hálózat nélkül kiépült vízvezeték hálózat. A szennyvíz elhelyezésének ideiglenes megoldásaként előírhatják zárt szennyvíztároló építését a telken belül, ahonnan a szennyvizet tartálykocsikkal kell elszállítani. Ennek üzemeltetése azonban rendkívül drága, és nyitva marad a szennyvíz tisztításának kérdése.
Közcsatorna hiányában a helyi, telken belüli szennyvízelhelyezés kényszerű megoldása az ülepítő és szivárogtató akna, ahonnan a leülepedett és egy ideig állni hagyott szennyvíz a talajba szivárog. Az állni hagyott szennyvíznek némileg csökken a nitráttartalma, a biológiai tisztítást a talajban lévő mikroorganizmusok végzik. A szennyvízbe kerülő egyre több vegyszer (tisztítószer) ezeket a mikroorganizmusokat idővel megöli a szivárogtató egyre nagyobb körzetében.
Fenntarthatóság és energiatakarékos építés a lakókörnyezetben
A „fenntartható fejlődés" fogalma helyett a „fenntarthatóság" fogalmát használjuk a lakókörnyezetet taglaló témakörben is. A „kielégíti a jelen szükségleteit anélkül, hogy csökkentené a jövendő generációk képességét arra, hogy kielégítsék a saját szükségleteiket" alapelv egyre fontosabb az építészetben is.
Az „energiatakarékos épület" kritériumrendszerének megalkotásával az energiafelhasználás csökkentését helyezték fókuszba. Az „ökologikus építés" tekintetbe veszi a helyi vagy közeli természetes nyersanyagforrásokat, a méltányos kereskedelmet és a helyi munkaerőt is. A fenntarthatóság eléréséhez szükséges, hogy a folyamatokat körfolyamatokká alakítsuk, mégpedig külső energiaforrás bevitele nélkül, úgy hogy hulladék ne keletkezzen, miközben a fenntartható társadalmat tekintjük közvetlen célnak a tervezés és építés területén.
Az energiatakarékos rendszerek hosszú távon alacsonyabb fenntartási költségeket biztosítanak, miközben környezetbarát működést tesznek lehetővé. Arra kell törekedni, hogy az egyes épületek vagy nagyobb egységek bizonyos mértékű autonómiát élvezhessenek, és ha lehetséges, a közösségek választhassák meg az energiaforrásaikat vagy akár a hulladékkezelés módszerét.

Településrendezés, helyi szabályozás és jogszabályi keretek
Az építési törvény alapján készülnek el az Országos Településrendezési és Építési Követelmények (röviden OTÉK), amelyek országos érvényű szabályokat rögzítenek. Az OTÉK rendelkezéseinek betartásával készítik el az egyes települések helyi építési szabályzatát, amelyhez az adott településre vonatkozó helyi településszerkezeti terv és szabályozási terv tartozik.
A helyi érvényű építési szabályokat (az említett tervekkel együtt) a település vagy településrész illetékes önkormányzata hagyja jóvá, emeli törvényerőre. Az építési előírások általában időszakos érvényűek, a társadalom jogrendjének, gazdasági lehetőségeinek változásaival együtt időről-időre módosulnak.
A településszerkezeti terv meghatározza a település alakításának, védelmének lehetőségeit és fejlesztési irányait, ennek megfelelően az egyes területrészek felhasználási módját, a település működéséhez szükséges műszaki infrastruktúra elemeinek a település szerkezetét meghatározó térbeli kialakítását és elrendezését.
Helyi előírások példái
- A falusias lakóterület maximum 4,5 m-es építménymagasságú lakóépületek, mezőgazdasági építmények továbbá a helyi lakosságot ellátó, nem zavaró hatású kereskedelmi, szolgáltató és kézműipari építmények elhelyezésére szolgál.
- A hétvégi házas üdülőterületen olyan, maximum 6 méter magas épületek helyezhetők el, amelyek legfeljebb két üdülőegységet foglalnak magukba.
- A településközpont építési övezeteit teljes közművesítéssel kell ellátni.
- A területeken terepszint alatti építmények csak a telkek építési helyein belül helyezhetők el, figyelembe véve a talajvíz szintet és belvízzel elöntött területeken szigetelés szükségességét.
Építési engedélyek, bejelentések és szakhatósági eljárások
A legfeljebb 300 négyzetméter összes hasznos alapterületű, új lakóépület építése egyszerű bejelentéshez kötött építési tevékenység, a bejelentés pedig - jelenleg - a terveknek az e-építési naplóba történő feltöltésével valósul meg. De sok esetben más hatóság engedélye vagy legalább tudomásulvétele is szükséges lehet.
Van az építtetőnek bizonyos esetekben bejelentési kötelezettsége az örökségvédelmi hatóság felé is. Az örökségvédelmi hatóságnak természetesen bővebb tervdokumentációra van szüksége az alapos döntéshez. Amennyiben az építtető úgy dönt, hogy mégis megépíti az új lakóépületet, és nem jelenti be a tervezett építkezést az örökségvédelmi hatóságnak (vagy eltér a bejelentett tervektől), úgy az építésfelügyeleti hatóság építésrendészeti eljárást folytat le, és végső soron felhívja az építtetőt fennmaradási engedély iránti kérelem benyújtására.
A Kötv. 22. § alapján a nyilvántartott régészeti lelőhelynek a beruházással kapcsolatos földmunkával érintett részén megelőző régészeti feltárást kell végezni. Az Örökségvédelmi rendelet 53. § értelmében a védetté nyilvánított régészeti lelőhelyen a hatóság örökségvédelmi engedélye szükséges minden 30 centiméter mélységet meghaladó földmunka esetén.
Tervezés helyi adottságok alapján - a környezet hatása az építésre
Az építészet helyhez kötött: lakóépület csak egy konkrét helyen, meghatározott környezetben építhető meg. A helyszínen elérhető munkahelyek jellege, az építtető foglalkozása, jövedelmi viszonyai, az életmódját befolyásoló helyi kultúraminták, az elérhető kereskedelmi és kulturális szolgáltatások többé-kevésbé meghatározzák a lakáshasználatra vonatkozó igényeket és lehetőségeket.
A helyszínt magában foglaló település nagysága, közlekedési kapcsolatai, az adott településrész infrastrukturális ellátottsága, meglévő karaktere, a telekárak, az ott elérhető építőipari vállalkozások nagyságrendje szintén meghatározza a használó által elérhető lakóházfajták jellegét.
Szabályozási elemek és telekméretek
A kialakítható illetve beépíthető telkek legkisebb területét, szélességi és mélységi méreteit az építési övezetre vonatkozó előírások szabályozzák. A kialakult telek beépítése engedélyezhető, ha a telkek megközelítése és közműellátása biztosítható és telek-megszűntetési szabályozás nem érinti.
A területeken az utcavonalra vagy attól számított 3,0 méteren belül elhelyezett épületeknél, amennyiben az utcára lakás helyiségei néznek, azok padlóvonala az utca járdaszintje fölött legalább 0,45 m magasságban helyezendő el. Előkertek, oldalkertek, hátsókertek szabályozása a szabályozási terv szerint történik.
Társadalmi-gazdasági összefüggések: infrastruktúra és telekárak
Minél fejlettebb egy lakóterület infrastrukturális ellátása, annál civilizáltabb lakhatási feltételeket nyújt, de az infrastruktúra költségei végső soron a telekárakban is megjelennek. Kisebb falvak infrastrukturális fejlesztésének gazdasági akadálya, hogy a teljes körű közművesítés egy telekre jutó költsége akár nagyobbnak is bizonyulhat, mint amennyiért a telek eladható.
Ez a gazdasági összefüggés a lakássűrűség növekedését ösztönzi, mert a magasabb telekár több lakásegység között oszlik meg, ha a telken többlakásos épület létesíthető. Ezt a településfejlesztés során figyelembe kell venni, mert a laksűrűség túlzott korlátozása visszafogja a lakásépítés ütemét, ami akár társadalmi feszültségeket is kiválthat.
Példák: zöldövezet, modern városi lakhatás és új fejlesztések
A városi élet új dimenzióba lépett az elmúlt években. Egyre több vásárló keresi azokat a modern otthonokat, amelyek egyszerre kínálnak kényelmet, élhetőséget, korszerű technológiai megoldásokat és természetközeli környezetet. Nem véletlen, hogy az eladó lakás budapest 13 kerület kifejezés iránti kereslet folyamatosan növekszik. A 13. kerület ugyanis páratlan módon ötvözi a modern városi lakhatást a zöldövezetek nyugalmával.
A zöldövezet ma már nem luxus, hanem alapvető elvárás, amikor valaki új otthont keres. A 13. kerület különleges ebben a tekintetben, hiszen a Vizafogó park, a Duna-parti sétányok és több zöldfelület is percek alatt elérhető. Az energiatakarékos rendszerek hosszú távon alacsonyabb fenntartási költségeket biztosítanak, miközben környezetbarát működést tesznek lehetővé. Nem csupán otthonként, hanem befektetésként is érdemes gondolkodni benne: a 13. kerület ingatlanpiaca stabil és folyamatosan növekvő keresletet mutat.

Gyakorlati tanácsok ingatlanvásárláshoz és építkezéshez
- Ingatlanvásárlás előtt kérd ki a tulajdoni lapot, és a helyrajzi szám alapján vizsgáld meg az ingatlan övezeti besorolását.
- Tervezés előtt keresd fel a helyileg illetékes kormányhivatal építésügyi és örökségvédelmi főosztályát, különösen műemléki környezet vagy régészeti lelőhely esetén.
- Figyelj a közműellátás szintjére: közcsatorna hiányában a szennyvízkezelés költséges és környezeti kockázatot jelenthet.
- Ha befektetésben gondolkodsz, vedd figyelembe a helyi piaci keresletet, infrastrukturális fejlettséget és a fenntarthatósági lehetőségeket.
További megfontolások
A „hol legyen az új lakás, lakóépület?" kérdés ma már megelőzi a „milyen legyen a lakás?" kérdését. A környezeti fenntarthatóság azt igényli, hogy a meglevő, a természettől már építéssel elvett területet használjuk a továbbiakban is, és ne vegyünk el új területeket a tájból. A lakókörnyezet kérdését együttesen kell vizsgálni mind a meglevő mind az új lakóterületekre vonatkozóan.
tags: #kornyezetbe #illo #lakoepulet
