Kossuth Rádió könnyűszerkezetes épület története: út a közszolgálati rádióig és a modernebb hírközlés felé

A Telefonhírmondó indulása. A Telefonhírmondót Puskás Tivadar tervezte, szervezte. Már 1881-ben Párizsban is kísérletezett a „dalműtelefonnal", de ez csak egyszeri közvetítés volt. A Telefonhírmondó adása 1893. február 15-én indult el. A szerkesztőség az Astoriától nem messze, a Magyar utca 6. szám alatt volt, négy szerkesztővel és mintegy száz munkatárssal. „Mint a méhkasra, rajzanak be és ki a tudósítók és dolgozzák fel a munkatársak a beérkezett táviratokat, híreket és külföldi újságokat. Egy külön terem arra szolgál, hogy telefon útján érintkezzék a szerkesztőség a külvilággal. Kilenc telefon áll a tudósítók és a gyorsírók rendelkezésére. Külön összeköttetésben van a szerkesztőség a képviselőházzal és külön telefonvonal közvetíti a börzetudósításokat. Az így beérkezett híreket feldolgozva és szépen leírva megkapják a felolvasók, akik felváltva olvassák fel az e célra szánt készülékek előtt egy e célra berendezett szobában a kiadásokat" - írta az Ország-Világ az indulás évében. A kezdeti intézmény alapítója, Puskás Tivadar, az indulás után két hónappal meghalt. A telefonhírmondót Popper István fejlesztette tovább; ő alakította ki a sávos műsorszerkezetet, az esti főműsoridő színházi közvetítéseit is. A világszenzációnak számító intézményt az USA-ban is utánozták, de az ottani verziók rövid idő alatt megbuktak. A híreket előre le kellett írni, aláíratni, s naponta háromszor leadni a megfelelő minisztériumnak. Előfizetői száma nem haladta meg a 10 ezret, s a telefontól független vezetékei az I. világháború után elavultak, 1923-ban egy hóviharban vezetékek nagy része tönkrement. 1922-ben az addig független magáncéget az MTI felvásárolta, innentől állami tulajdonú a Telefonhírmondó, előkészítve a rádiós monopolhelyzetbe jutást is. 1925-ben a rádióra kiírt koncessziós pályázatot a Telefonhírmondó Rt. nyerte el, így ezután műsorai beolvadtak a rádióéba. A Telefonhírmondó megmaradt vezetékein még a II. világháborúig kevés saját műsor mellett közvetítette a rádió műsorát, míg a háborúban végleg tönkrement hálózata.

A rádió indulása és első lépései

Az újonnan létrejött Magyar Telefonhírmondó és Rádió Rt az MTI érdekeltségi körébe tartozott, melynek része volt a rádió hivatalos hetilapja, a Rádióélet is. A rádió első elnöke Kozma Miklós - egyben MTI elnök - volt. Működése alatt igyekezett a rádiót függetlennek tartani a politikai propagandától. Tanító, nevelő és szórakoztató funkciót kívánt a rádiónak, akárcsak a BBC első igazgatója, Lord Reith, de minden mellett a független nemzeti ideológiát is szolgálta. Ezen az alapon igényes komolyzenét és jazzt is sugárzott a politikailag is elvárt cigányzene és nóta mellett.

A budapesti rádióláz és a 30-as évek közönségprofilja

A kezdeti rádióláz után harmincas évekre azonban a rádiót fogyasztók száma egyre inkább lemaradt az európai átlagtól. A rádiót elsősorban fővárosi értelmiségi, tisztviselő és kereskedő réteg hallgatta - nem utolsósorban azért, mert sokáig itt volt csak fogható az adás. Mégis a legnépszerűbb zenei műsor a cigányzene volt. 1932-ben indult a „Budapest II", azaz a második rádióprogram. A falu számára a rádió a II. világháború híréhségével vált elérhetővé. A háború alatt a magyar rádió a politikai propagandát szolgálta: élőben közvetítette Hitler egyes beszédeit. A Sztójay-kormány 1944-ben betiltotta minden külföldi rádióállomás hallgatását. 1944. novemberében a menekülő németek minden rádióadót felrobbantottak.

Rádióháború és a háború utáni helyzet

A második világháború a rádió médiumának teljes fronton történő kihasználását hozta: a szemben állók az éter hullámain küldték egymásnak műsoraikat, propagandával, uszítással vagy félrevezetéssel, ál-adások üzemeltetésével. A magyar hallgatók a brit, szovjet vagy amerikai állami propagandarádióknak és a közelben hallható titkos adásoknak is hallgatói voltak. A rádiófigyelés és hallgatói információszerzés rendszere a rendszerváltozásig működött. A háború után 1945. május elsején indult újra az adás, egyelőre Budapesten és a pesti utcákra kihelyezett hangszórókon keresztül. 1949-ben indul a második program és a két adó Kossuth és Petőfi nevét veszi fel. 1950-1953 között pedig megindul a vidéki körzeti stúdiók hálózata, és a Szabad Rádiók idővel egyre inkább a politika cenzúrájához illeszkedtek.

Kossuth Rádió a korszakban és a modernitás felé

A Kossuth Rádió a Duna Médiaszolgáltató első számú rádióadója. Híreket, kulturális, tudományos és közéleti műsorokat közvetít. Tulajdonosa a Közszolgálati Közalapítvány, annak kezelője a kormány által kinevezett Médiatanács. A rádiót - főleg a kormányzati befolyás növekedésével - többször vádolták politikai elfogultsággal. 2026-ban ideiglenesen felfüggesztették adását, és a Bartók Rádió vette át átmenetileg a helyét. A közmédia átalakulása során a Kossuth Rádió adásai részben megújult formában, részben átalakult frekvenciákon érhetők el. A hosszabb távú technikai átalakítások és hullámtartalmak miatt középhullámon 24 órás adás nem érhető el minden nap, de ultrahullámon és rövidhullámon továbbra is hallható marad, s a magyar rádiós hagyomány részeként tovább él.

Illustrative diagram of the Telephone Herald and early broadcasting network connections

The History of Telephone: The Invention That Changed Everything

1925-ben szólalt meg hivatalosan az első magyar rádióadó, az események kronologikus visszaemlékezése pedig a Rádió100 sorozat keretein belül történik. A sorozat betekintést nyújt a kezdeti technikai próbálkozásoktól a stúdiók megszületéséig, a hallgatói szokásokig, a rádiózás társadalmi, politikai és kulturális szerepéig. A Rádió 100 olyan részleteket tár fel, amely a hírtévesztés és a korszak találékonyságának összefüggéseit mutatja be, és hangsúlyozza, hogy a rádió ma is része a mindennapjainknak, a Wi-Fi-től a GPS-ig.

2025-ben a magyar rádiózás centenáriumát ünnepeljük: 1925. december 1-jén kezdődött meg hivatalosan az első magyar rádióadó. A történet megmutatja, hogyan alakult ki a közszolgálati adók értéke: a hír, a kultúra és az identitás közvetítésének felelőssége, és hogyan integrálódott a modern médiapiacba a magán- és közösségi rádiók megjelenése. A Rádió 100 sorozat ennek a történetnek a kulisszái mögé enged bepillantást, így a hallgatók megérthetik, milyen módokon formálta a távközlés a társadalmat és hogyan él tovább a hullámok nyomán a digitális korban.

tags: #kossuth #radio #konnyuszerkezetes

Népszerű bejegyzések: