Kossuth téri irodaház: Szabad György Irodaház átépítése és története

A Kossuth Lajos tér északi és déli oldala a két világháború között kezdett beépülni.

A tértől idegen építészeti megoldások elkerülése mellett az is fontos cél volt, hogy az elaprózott telekviszonyok ellenére a házaknak középületszerű megjelenést biztosítsanak.

A déli oldalon a négy telekből csak a Nádor utcával szomszédos és a mellette fekvő épült be a II. világháborúig, a másik kettő üresen maradt.

Az 1950-es években ezt a területet szemelték ki a kelet-nyugati metróvonal Kossuth Lajos téri állomásának felszíni építménye számára.

Bár felmerült, hogy a félig elkészült déli térfalat a Hültl-féle tervek figyelembevételével fejezzék be, a metróépítés 1954-es leállítása után a tervezés is elakadt.

Az 1965-ben újraindult munkák során a metróállomás felszíni épületével egyesített irodaházat szántak ide, amely az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság otthona lett volna.

A projekt Az épület megújításának módjára 2015-ben nemzetközi építészeti ötletpályázat kereste a megoldást, melyre 40 pályamű érkezett.

A műszakilag elavult épület bontására 2016-2017 folyamán került sor, miután az előzetes vizsgálatok kiderítették, hogy az épület tartószerkezete a vártnál rosszabb állapotú, és így egy felújítás során nem használható fel újra.

Ennek oka az volt, hogy a talajvíz rendszeresen elöntötte a pincét, ami a vasbeton nagyarányú korróziójával járt az alapoknál.

A 2019 végén átadott hatszintes épület kívülről a szomszédos Kossuth Lajos téri házak homlokzati struktúrájának és tömegbeli megjelenítésének folytatása, belül pedig egy korszerű, a 21. századi elvárásoknak megfelelő irodaház 9000 m2 hasznos területtel, az Országgyűlés Hivatala igényei szerinti alaprajzi elrendezéssel, és az Országházzal összeköttetést biztosító, térszint alatti folyosóval.

Az épület szervesen egybeépült az M2 metró felszíni csarnokával, a földszinten egy közel 80 fő befogadására alkalmas nyilvános étterem és kávézó nyílt.

Szabad György Irodaház látványterve és a metró fölötti kapcsolatok

Ide költözik A "fehér ház" helyett a Tisza-adminisztráció.

Sokáig úgy tűnt, a Kossuth tér sarkán elbontandó MTESZ-székház helyére egy mai jel kerülhet.

A Kossuth térre az utókor valószínűleg mint az Országház által uralt, nagyjából hasonló arculatú épületekkel körülvett, egységes térre gondol majd.

Mindez azonban egyfajta díszletet jelenthet csak, hiszen a Parlamentet körülvevő épületek változatos belső világot és históriákat rejtenek magukban.

Nem kell azonban máris az utókorig előre ugrani, hiszen a szájhagyományban máris úgy terjedt el, hogy a tér dél-nyugati sarkán most átadott, Szabad Györgyről, a harmadik köztársaság első szabadon választott Országgyűlésének elnökéről elnevezett irodaházzal egy régebben megbomlott összhang, egység áll ismét helyre.

A tér bő két évszázados története a folyamatos változásról szólt.

Az első, Hild János-féle rendezési terveken piac, valamint parcellázások szerepeltek, majd helyette szeméttelep és kikötő valósult meg.

A Tömő térnek elnevezett térségben évtizedekig kereskedelem és hajózás zajlott, majd 1880-ban úgy rendelkeztek, hogy ide épüljön az Országház.

1885-ben indult meg a munka, s ugyan a Millennium évében pompás átadóünnepséget szerveztek, de a Steindl Imre tervezte épület csak 1904-ben készült el teljességében.

Az egyre jobban beépülő, 1927-től Kossuth térnek ismert területnek azonban még mindig égetően nyitott maradt az északi és déli térfala, amire a Fővárosi Közmunkák Tanácsa ugyanebben az évben egységes homlokzati tervet rendelt, amire Hültl Dezső adott egyfajta neobarokk választ.

Míg az északi oldalon egyszerűbb volt a képet: a Magyar Állami Kőszénbányák Rt. tulajdonában levő hosszanti telekre Málnai Béla egyben tudta megépíteni a vállalat nyugdíjintézetét, a túloldalon már komplikáltabb helyzet állt elő.

Közel egy évtizeddel később, 1937-ben Hübner Tibor és Gyenes Lajos már a Bauhausba hajló terveivel és acélvázas szerkezettel épült meg a középső elem, a Duna-parti oldal beépítésének előkészítését azonban a II. világháború félbeszakította.

A függőleges soraival az Országházra reflektáló, 1973-ban átadott későmodern irodaház az aktív évei után az utolsó évtizedben márkihaltan kezdett az enyészeté válni.

A Kossuth tér rendbetételére kiírt 2012-es kormányrendelet már számolt a sarokház felélesztésével, parlamenti kiszolgáló irodák kialakításával, amelyre ötletpályázatot írtak ki.

A sikertelen pályázat után Vadász Bence és munkatársai kaptak felkérést, hogy készítsenek különböző válaszokat ugyanerre a feladatra.

Több ötlettel álltak elő, amelyek mind a Pintér-féle szerkezetet vették alapul, de a szomszédos házakkal egységes sziluettet alkottak, felvették azok vízszintes és függőleges ritmusát, mindezt pedig rizalittal kihangsúlyozva.

Ezt megoldandó készültek többhéjú homlokzattervek.

Voltak klasszikus, a Parlamentre, mások a szomszédos ház belső kialakításának Bauhaus jegyeire utalóak, de akadtak egészen merész, mai megoldások, izgalmas tetőkialakításokkal.

Ugyanakkor megkezdődött a székház vizsgálata és kiderült, annak szerkezete olyan mértékben erodálódott, hogy menthetetlen, teljes bontás szükséges.

Így egy minden elemében új épület tervezésére módosult a megbízás, majd a megrendelő részéről megszületett a döntés, hogy porolják le a Hültl Dezső-féle homlokzati terveket, s váljon teljessé a házsor.

Ez részben a már említett belekomponálandó metrókijáratból - a metróforgalom az építkezés idejére nem állhatott le - eredt, valamint abból, hogy a dunai oldalra Hültl már nem készített terveket, így a Nádor utcára néző, 1929-es oldalhomlokzat alapján kellett megkomponálni.

Az eredeti terveket követő homlokzat-kialakításban játékosságra adott lehetőséget a későbbi elemként megjelent metrókijárat kiemelése, valamifajta mai körülrajzolása, ez végül a megvalósításból elmaradt.

A belső tér ritmusát a rendszeresen visszaköszönő három nyílásméret adja: az irodák befelé néző ablakai, a közösségi terek nagyobb üvegfalai, valamint az udvar hátsó homlokzatait képező zöldfalak, amelynek dobozai a belső udvar kialakításában is visszaköszönnek.

Az alapvetően egységes kialakítású hat irodaszintet a közösségi terekben és a lépcsőházban megjelenő, emeletenként változó színezés teszi megkülönböztethetővé.

A projekt részeként épült meg az irodaházat az Országházzal összekötő felszín alatti alagút, amelynek belsőépítészeti megoldása pár finom, derűs, animációs poánt is rejt magában.

Az Országházba csatlakozó alagút a korábbi műhelyek helyére érkezik, amely ezáltal szintén megújult, majd a 3. udvar alatt egy közepes méretű konferenciatermet is elhelyeztek, az északi udvar alatti, pár éve megépült hasonló létesítmény párjaként.

A maga korát hűen tükröző MTESZ - székházból mementóként csak egy, a paraszti idillt megformáló domborművel burkolt oszlopot mentettek át a nagyközönség számára is megnyíló vendéglátóhely terébe.

Ezen kívül lényegében egy teljesen új ház született, amellyel a tér kétségtelenül egységes keretet kapott, de ugyanakkor elviselt volna egy ebből kiugró, karakterisztikusabb, mai lezárást is.

Szabad György Irodaház, Budapest, Kossuth tér, Tervezők: Vadász és Társai Építőművész Kft.

Szabad György Irodaház, Budapest, Kossuth tér, Tervezők: Vadász és Társai Építőművész Kft.

Szabad György Irodaház földszintjén egy étterem is nyílik, ennek belsőépítészete az üzemeltető igényei szerint alakul majd.

Vázlatok a Szabad György Irodaház formáját illetően

Egy korai elképzelés: A Típustervező Intézet egyik makettje az 1960-as évekből, melyet Callmeyer Ferenc jegyzett. Funkció: műemlék épület, irodaÉv: 2019-2020 Bruttó szintterület: 11000 m²

A Szabad György Irodaház közel tizenegyezer-négyzetméteren az Országgyűlés Hivatalának háromszáz munkatársának nyújt nívós munkakörnyezetet.

Az iroda egybeépült a Kossuth téri metró felszíni csarnokával, a metró közelsége és a műemléki környezet komoly szakmai kihívásokat jelentett.

Az épület több különleges megoldást rejt, ilyen többek között a Parlamentet a székházzal összekötő alagút.

Az előregyártott elemekből készült térszín alatti műtárgy építése nyíltárkos technológiával készült, ennek a szigetelése is különleges feladat volt.

Országházba vezető alagút látványterve

Ez az alagút keresztezi a villamosvágányt, ezért az alagútra ható rezgéseket speciális rezgéscsillapító szerkezetekkel kellett csillapítani.

A helyszínen a Steindl Imre Nonprofit Zrt. Sétánkat a 2-es metró Kossuth téri megállójának bejáratánál kezdtük, mivel - ahogy Wachsler Tamás, a Steindl Imre Nonprofit Zrt. vezetője mondta - az épület egész története ott kezdődött.

A Kossuth teret északi és déli oldalról lezáró épületek a két világháború között kezdtek el felépülni.

A Kossuth tér északi oldalának beépítése meg is történt, ám a déli oldal, ahol most mi is járunk, foghíjas maradt.

Amikor a 2010-es évek elején eldőlt, hogy a Kossuth tér 6-8. szám alatti épület a továbbiakban a parlament irodaházaként fog működni, a kormány úgy döntött, hogy a hatalmas házat át kell építeni, és homlokzatát a tér arculatába illeszkedő módon kell átalakítani.

Az erről szóló építészeti ötletpályázatot 2015-ben írták ki.

Then a fókusz az volt, hogy a Pintér Béla által tervezett épület szerkezetét megtartva, de az 1928-ban Hültl Dezső által megrajzolt egységes homlokzattal ellátva újítanák fel az épületet.

Az irodaház építésének során fontos szempont volt tehát, hogy külső homlokzata a szomszédos telkeken álló többi épület homlokzatának mintájára készüljön el.

Azonban, ha kissé alaposabban megnézzük, és összehasonlítjuk az újonnan épített irodaházat a mellette álló régebbi házzal, észrevehetjük, hogy a kettő között nemcsak az a különbség, hogy az új épület nyilvánvalóan tisztább, hanem feltűnhet az is, hogy a burkolatok anyaga sem egyezik: míg az új épület süttői, kemény mészkő elemeket kapott, a régebbi sóskúti, puha mészkő elemekkel van burkolva.

Az új irodaépület kivitelezésekor kénytelenek voltak megtörni azt a szabályos homlokzati sormintát is, amely a régebben épített házat jellemzi.

Utunk ezután az irodaház épületében helyet kapó, a Kossuth téri élet felpezsdítését szolgáló, a jövőben 80 fő befogadására alkalmas éttermen keresztül az irodaház aulájába vezet.

Az étterem berendezése, tervezése nem része a Steindl Programnak.

Az épületbe belépve modern, letisztult térben találjuk magunkat, melyben nyoma sincs a homlokzaton tapasztalt historizáló jellegnek.

Az alagúton áthaladva egy grandiózus fogadóterembe érkezünk, amely korábban az Országház asztalosműhelye volt.

Ez a tér arra a célra lett kialakítva, hogy az Országházba érkező vendégek itt találkozhassanak az őket fogadókkal.

A teret az Országház eredeti terveinek másolatai díszítik, különféle kőelemek, valamint kéziratrészletek.

Innen az épület hatodik, azaz legfelső emelete felé indulunk.

Az irodaépületen jelenleg a végső simításokat végzik.

Az irodák és tárgyalók közül egyet-kettőt megnézünk, de csak az ötödik és hatodik emeleten.

A terasz nyújtotta kilátástól nagy nehézségek között elszakadva lefelé vesszük az irányt, közben pedig útba ejtjük a belső udvart, ahol egy modern kialakítású, felüdülést nyújtó kertet alakítottak ki.

A hamarosan az Országgyűlési Hivatalnak helyet adó irodaház felépítése körülbelül 9000 négyzetméteren valósult meg alagsor, földszint és hat emelet megépítésével.

Az épület mintegy 3200 folyóméter irattári kapacitással rendelkezik.

Az épület megépítése a 2011-ben indított, Steindl Imre nevét viselő, a Kossuth tér átépítésére és az Országház tágabb környezetének rekonstruálására indított program keretében valósult meg.

tags: #kossuth #teri #irodahaz

Népszerű bejegyzések: