Kőszeg Szent Jakab-templom alaprajzai: történeti fejlődés és korabeli pompe

A kőszegi Szent Jakab-templom középkori építéstörténete aligha ismert, és a helyén álló elődjét többnyire a 13-14. századból eredeztetik.

A mai templom alaprajzi rendellenességei utalnak arra, hogy valaha más, előzményi épület is kapcsolódhatott a helyszínhez, amelyet a gótikus korszakban átépítettek vagy kibővítettek.

Az előzmények és az alaprajzi jellegzetességek

A templom helyén korábban ferences kolostor és románkori templom állhatott, mely a 1289-es ostrom idején megsemmisült.

A déli mellékhajó szélesebbsége és az északi mellékhajó keleti végfalának szokatlan vastagsága, valamint a szentély és a hajó tengelyének eltérése mind erre utalnak.

Az építészeti jegyek alapján a mellékhajók hármas falpillérkötegeinek kialakítása korábbi gondolatokat tükröz, mint a csarnoktér oszlopokra támaszkodó boltozata.

Gótikus korszak és átépítések

A gótikus átépítést Garai Miklós nádornak tulajdonítják, és a templom bizonyos részei nem egyszerre épültek, hanem szakaszosan változtak.

A templom belső szerkezetei között észrevehető a korábbi és későbbi stílusok keveredése: a karzat és a hajók fejezeteinek ornamentikája eltér a szentély faragványaitól.

A mellékhajók keleti zárófalán szereplő parieri torzfejek a hajó boltozatával készültek, míg a szentély mérműves ablakai szintén gótikus eredetet idéznek.

Korábbi dátumok és az építés korszaka

A templomot egyes szakirodalmi értelmezések 1403-1407 közé teszik, de a szentély és a boltozás pontos időzítése vitatott.

A körítőfalak felhúzása után csak később készült el a boltozat, a szentély kialakítása pedig az utolsó fázisok közé tartozhatott.

A 14. század elején és a Garaiak korában végrehajtott átépítések nyomai a hajó és a szentély közötti eltérésekben fedezhetők fel.

Középkori és késői középkori rétegek

A déli mellékhajóban fennmaradt három középkori freskó a Szent Kristóf és a Háromkirályok motívumát, a köpenyes Máriát, valamint a szentek alakjait jeleníti meg, melyek közül a Palástos Mária freskója is ehhez az időszakhoz köthető.

A XVI-XVII. századi átépítések során a belső berendezés többsége barokk elemekkel gazdagodott, és a korabeli oltárok jelentős része a török és protestáns befolyások után került vissza a katolikus használatba.

A barokk átépítés és a késői korban

Az 1693-as Esterházy Pál nádor által adományozott főoltár és a 1697-es Sanctus-torony a barokk jegyek hangsúlyos példái, a templom külső fala pedig 1807-es felújításkor kapta meg a barokk külsőt.

A belső térben 1719-ben faragott padsorok, 1720-as szószék és mellékoltárok gazdagítják a szemlélő élményét, amelyet a Bezerédj-kápolna és a Jurisics-emlékek is erősítenek.

A középkori szentély csúcsíves faragott mérműves ablakai a XV. század második feléből származnak, összekapcsolva a barokk díszítésekkel.

Temető, sírok és hamvasztások nyomai

A templom kriptája és a padló alatti üregek a kutatások során napvilágot láttak: Jurisics Miklós gyermekei sírkövei, Széchy Mária nyughelye, a Wesselényi család tagjai és másia híresebb személyiségek nyomai találtak itt rá.

A 17. század elején keletkezett sírok és a 1538-as pestis következtében elpusztult temetőrészletek tanúskodnak a város történetéről és a templom közösségének változásairól.

Regészeti feltárások és 21. századi kutatások

A 2022 szeptemberében megkezdett régészeti feltárás során a szentély középső tengelyétől északra temetkezési hely került elő: a korabeli imakönyv (Pázmány Péter imádságos könyve) talányos címlapjával és a Széchy-címerrel.

A padló alatti késő barokk feltöltés eltávolítása után dokumentálták a két padsor alatti üreget, a kutatások egyre több részletet tárnak fel a templom középkori építéstörténetéről.

Az épület állapota és a jövő

A templom körüli felújítás 2011-ben kezdődött, és a tetőszerkezet restaurálása is ebben az időszakban történt.

A belső faszékezési elemek és a freskók restaurálása folyamatosan zajlik, a 1937-es feltárások során felfedezett gótikus elemek pedig a történeti érték megőrzését szolgálják.

Helytörténeti összefüggések és kulturális kontextus

A belváros gótikus, reneszánsz és barokk elemeinek összefonódása kiemeli Kőszeg szabad királyi városi jellegét, ahol a Szent Jakab-templom a város legnagyobb múltra visszatekintő háromhajós temploma.

A templom közelében található Szent Imre-templom és a Jurisics tér gazdag történelmi háttérrel rendelkezik, amely a város vallási és társadalmi életét egyaránt formálta a középkorban és a későbbi korszakokban.

Gótikus és barokk részletek a Szent Jakab-templom falán

tags: #koszeg #szent #jakab #templom #alaprajzok

Népszerű bejegyzések: