Közművek, nyomvonal jellegű építmények és közös ingatlantulajdon: jogi keretek és hatósági eljárások

Építési tevékenység megkezdéséhez a jogszabályban meghatározott esetekben az építésügyi hatóság engedélye vagy tudomásulvétele szükséges. Az építmény fajtájától függően az építésügyi hatóság lehet általános vagy sajátos építményfajta szerinti hatóság. Általános építmény például a lakóépület, az iskola, a kereskedelmi épület, az ipari vagy a mezőgazdasági épület. Sajátos építményfajta szerinti építmény például az út, a híd, a vasút, a villamos vezeték és tartószerkezetei, a hírközlési építmény, a vízvezeték, a gázvezeték vagy az energiatermelő berendezések tartószerkezetei (napelempark, szélerőmű).

Az építésügyi hatóság az eljárásait az ÉTDR nevű elektronikus dokumentációs rendszerben folytatja. Az általános építésügyi hatóságok közé tartozik az építésügyi, az örökségvédelmi és a légiközlekedési hatóság. Az örökségvédelmi hatóság jár el, ha az építési tevékenység műemlék építménnyel, telkével vagy nemzeti emléknek minősülő ingatlannal kapcsolatos. A repülőtér területén lévő általános építmény építéséről a légiközlekedési hatóság dönt. A fővárosi és megyei kormányhivatalok látják el az építésügyi és örökségvédelmi feladatokat a saját illetékességi területükön, a légiközlekedési hatóság feladatait pedig a Léginavigációs és Repülőtéri Hatósági Főosztály koordinálja.

Infografika: A közmű- és nyomvonal jellegű építmények szerkezeti felépítése és kapcsolódó hatóságok

Közművek, közműpótló műtárgyak és nyomvonal jellegű építmények fogalmai

Az Építési törvény hatálya 2014. január 1-jétől bevezette a közmű fogalmát: elosztó, gyűjtő, továbbító, szabályozó, mérő rendeltetésű építmények, vezetékek és berendezések összessége, amelyek a fogyasztók szükségleteit biztosítják. A közmű definíciója az OTÉK és az Építési törvény között részben eltérő, ezért jogalkalmazási bizonytalanságot okozhat, ha ugyanarra a meghatározásra két jogszabály hivatkozik. Ennek részletes bemutatása az Építésijog.hu Fogalomtárában található.

A közműpótló műtárgy olyan közművet helyettesítő vagy kiegészítő egyedi műtárgy, amelyet telken belül helyeznek el. Az OTÉK meghatározása szerint közműpótló műtárgy a közművet helyettesítő vagy kiegészítő berendezés lehet, míg az Étv. szerint ezt a fogalmat részletesebben is meg lehet határozni.

Nyomvonal jellegű építmény például vasúti pálya, közút, vízvezeték, csatorna, távvezetékek és elektronikus hírközlési építmények. Az Építési törvény és az OTÉK között a nyomvonal jellegű építmények meghatározásában van átfedés, de a rendeletek és törvények módosulása folyamatosan alakítja ezt a területet. Galamb Ferenc építőmérnök javaslatai segíthetnek a gyakorlatban alkalmazható pontos fogalmi megfogalmazások kialakításában.

Az e-közmű és az ÉMO (építésügyi monitoringrendszer) fogalma 2014. január 1-jétől az Építési törvényben jelenik meg, és a 324/2013. (VIII. 29.) Korm. rendeletben is részletezve van. Ezek a rendszerek a közmű- és nyomvonal jellegű építmények egységes elektronikus nyilvántartását és a hozzáférést szabályozzák. A jogszabályok felhatalmazási és működtetési részei folyamatosan módosulnak, ezért a Friss források és a Nemzeti Jogszabálytár naprakészsége kulcsfontosságú.

Infografika: Az e-közmű és ÉMO rendszerének fő elemei

Hivatalos hatáskörök és eljárások

Az általános építésügyi hatóságok az eljárásaikat a központi ÉTDR rendszerben folytatják. Az engedélyezési eljárások lehetnek egyszerű bejelentési, építési engedélyezési, összevont telepítési, fennmaradási engedélyezési vagy tudomásulvételi, bontás engedélyezési, használatbavételi, illetve hatósági bizonyítvány kiállítása iránti eljárások, illetve hivatalból (kivitelezési ellenőrzés, intézkedés, bírság). A konkrét eljárások részletei megtalálhatók az oldal hasznos linkjei között, például Lakossági tájékoztatók és Építésügyi jogszabályok keresése részek alatt.

A közmű- és nyomvonal jellegű építmények egységes elektronikus nyilvántartásának létrehozásáról és az adatok kezeléséről az Étv. 9. §-a és a kapcsolódó felhatalmazások rendelkeznek. Az e-közmű és az ÉMO célja a rendszerszintű adatforgalom és a hozzáférés rendszabályainak meghatározása.

Infografika: Szervezeti felépítés és hatósági kapcsolatok

Kérvények és mellékletek az építési engedélyhez

Az építési engedély iránti kérelemhez szükséges mellékletek közé tartozik az építtető jogosultságát igazoló okirat, a helyszínrajz, a műszaki tervek, a tervező nyilatkozata a tervek egyeztetéséről, valamint a közművek nyilatkozatai és hozzájárulásai. A kérelemhez csatolni kell az elvi vagy végleges építés engedély számát és dátumát, környezeti hatásvizsgálat körébe eső tevékenységek esetén a környezetvédelmi engedély igazolását is. A közmű igénybevételének és a földhasználatnak a vonatkozó határozatait szintén mellékelni kell.

Fontos, hogy közös tulajdon esetén a társtulajdonosok hozzájáruló nyilatkozatait is be kell szerezni az építés jogszerűségének megalapozásához. A társasházi ingatlanok esetében a társasházakról szóló törvény előírásait kell figyelembe venni. Azonban megjegyzendő, hogy a jogszabályok szerint nincs szükség szomszédok hozzájárulására általános építésügyi engedélyhez, kivéve ha haszonélvezőt vagy társtulajdonost érintő speciális eset áll fenn.

Infografika: A kérelemhez szükséges mellékletek és kapcsolódó jogszabályok

Közös ingatlantulajdon és ráépítés

A közös ingatlantulajdon esetén a tulajdonjogokat és a hányadokat a Ptk. és az Inytv. végrehajtási rendeletei szabályozzák. A ráépítés során a közös tulajdon keletkezése általában a ráépítés időpontjában érvényes forgalmi érték alapján történik meg. A ráépítés esetén a tulajdonostársak közös tulajdonra vonatkozó jogai és kötelezettségei a ráépítés idejére módosulhatnak. A ráépítésről történő megállapodás hiányában a bíróság útján rendezhető a tulajdoni arányok megoszlása, és a jogi tények fényében a forgalmi érték alapján lehet meghatározni a részeket.

Különösen fontos a jóhiszeműség vizsgálata közös tulajdonú ráépítésnél, mert a közös tulajdon változását jelenti. A ráépítéshez kapcsolódó költségek megosztása és a tulajdoni hányadok módosítása érdekében a bírói gyakorlat részletes indokolásokat és eljárásokat tartalmaz. A közös tulajdon keletkezését és a ráépítés következményeit a Ptk. és a vonatkozó ítélkezési gyakorlat részletezi, különös tekintettel a föld és az építmény viszonyára, a forgalmi érték megtérítésére és a tulajdonjogok arányosítására.

Infografika: Ráépítés és közös tulajdon elvi modellje

Haszonélvezet és hozzájárulások

Ha az ingatlanon haszonélvező van, az építési munkák megkezdése csak a haszonélvező hozzájárulásával lehetséges. A haszonélvező hozzájáruló nyilatkozata lehet kezébe írott vagy írásban aláírt, két tanú jelenlétében hitelesíthető. Ha a hozzájárulás megtagadásra kerül, a bíróság segítségével pótolható. Ugyanez vonatkozik idegen ingatlanon történő építésre: a jogszerű jogosultak hozzájárulását be kell szerezni a kérelemhez, vagy a bíróság pótolhatja a nyilatkozatot.

Társasházi ingatlanok esetében a közös tulajdon és a kizárólagos tulajdon közötti különbségtétel alapján kell eljárni. A társasház közös képviselője vagy intézőbizottsága részéről szükséges a hozzájárulások beszerzése, de a szomszédok hozzájárulása általánosságban nem kötelező az építési engedély benyújtásakor, kivéve ha konkrét jogi kötelezettség áll fent.

Infografika: Hozzájárulások és közös tulajdon szabályai

Összegzésképpen az építésügyi jogszabályok összetett rendszerében a közművek, közműpótló műtárgyak és nyomvonal jellegű építmények fogalmai, a hozzájuk kapcsolódó e-közmű és ÉMO rendszerek, valamint a közös ingatlantulajdon szabályai mind meghatározóak a jogszerű építéshez szükséges engedélyezési és nyilvántartási eljárásokban. A pontos jogi helyzet megértéséhez érdemes a legfrissebb jogszabályokat és a Nemzeti Jogszabálytárat is konzultálni, továbbá figyelemmel kísérni a lakossági tájékoztatókat és a hasznos linkeket a releváns oldalakon.

E-bejelentő - Felhasználóváltás bejelentése - a közműátírás

Rövid tájékoztató a jogszabályi keretről

  1. A közmű fogalma és a nyomvonal jellegű építmények meghatározása összefüggő, és több jogszabályban található meg; a gyakorlatban ezek összevetése szükséges.
  2. Az e-közmű és az ÉMO rendszerek biztosítják az egységes elektronikus nyilvántartást és a hozzáférést.
  3. A kérelem benyújtásakor fontos a tulajdonjogi és használati jogosultság igazolása (tulajdoni lap, hagyaték, haszonélvezet, társasháziközösség).

tags: #kozmu #epitesi #hozzajarulas #tarstulajdonos

Népszerű bejegyzések: