Közös képviselő szakvizsga követelmények: hogyan működik a társasházkezelés jogi kerete

A közös képviselő a társasházi közösség szervezeti képviselője. A társasházakról szóló 2003. évi CXXXIII. törvény (a továbbiakban: Thtv.) alapján fő feladata az ügyintézés és a társasházi közösség képviselete harmadik személyek, illetve hatóságok és bíróság előtt is. Természetes személy esetében mindig közös képviselőnek nevezzük, azonban mivel közös képviselő lehet jogi személy is, ilyenkor a közös képviseletet gyakran nevezik cégforma miatti ragozással is. A törvény szerint a közös képviselő szerepét csak államilag elismert végzettséggel lehet betölteni.

A közös képviselő lehetséges jogi formái

Lehet természetes személy és jogi személy (jellemzően Bt. vagy Kft.). A Thtv. nem írja elő, hogy a közös képviselő tulajdonjoggal rendelkezzen az általa képviselt társasházban, és nem kötelez arra sem, hogy a közösség ügyintézését csak természetes személyként lehetne ellátni. Napjainkban egyre több olyan tulajdonközösséggel találkozni, amelynek ügyeit egy Bt. vagy egy Kft. látja el, korábban a közös képviselőnek nem volt kötelező szakmai végzettsége. A közös képviselet tehát lehet természetes személy általi ellátás vagy jogi személyként való képviselet, egyik esetben sem szükséges szakmai képesítés.

A szakmai képesítés és a kötelezettségek elhatárolása

A törvény alapján a hatlakásosnál nagyobb társasház közgyűlése előírhatja a társasházkezelői szakképesítés megszerzését, ha a közös képviselő a tulajdonostársak megbízása alapján a társasház kezelésével összefüggő feladatokat is ellátja. A kötelezésre egyedi közgyűlési határozat szükséges, és a határozatban meg kell határozni, hogy a szakképesítés megszerzésével járó költséget a tulajdonostársak viselik-e, ha a közös képviselő nem vállalja annak viselését. Ha a közös képviselő nem szerzi meg a szakképesítést, a közgyűlés felmentheti tisztségéből.

Ha a természetes személy közös képviselő társasházkezelést is végez, de ezt nem üzletszerűen teszi, és a közgyűlés sem kötelezi erre, nem kötelezett a szakképesítés megszerzésére és nem köteles bejelentkezni az ingatlanügyi hatósághoz mint társasházkezelő. Meghatározott feltételek teljesülése esetén azonban a közös képviselő közgyűlési határozat alapján társasházkezelői tevékenységet is elláthat. A Thtv. szerint, ha a közös képviselő társasházkezelői tevékenységre is megbízást kap, a szerződésnek tartalmaznia kell az erre vonatkozó feladatkört és a díjazás kérdését.

Két kötelező feltétel szükséges ahhoz, hogy valaki társasházkezelői tevékenységet is ellásson a közös képviselet mellett: egyrészt a közgyűlés határozata, másrészt a tulajdonosi közösség megbízási szerződése a társasházkezelő közös képviselővel. A szerződés tartalma lehet: meghatározott feladatok és a díjazás. Ingyenesen - bejelentés és szakképesítés nélkül - bárki folytathat olyan tevékenységet, ami társasházkezelésnek minősül, vagy egy konkrét feladat vonatkozásában végezhet olyan tevékenységet, amely a társasházkezelés fogalomkörébe tartozik.

A megbízási viszony és a képviselet sane

A Thtv. szerint a közös képviselő a társasház szervezetében választott tisztségviselő, és feladatait a közgyűlés, a szervezeti-működési szabályzat és a Thtv. is meghatározza. A közös képviselet során a jognyilatkozatok közvetlenül a közösséget jogosítják és kötelezik, nem pedig a közös képviselőt személyében. A képviseleti jog kiterjed mindazokra a jognyilatkozatokra és cselekményekre, amelyek a képviselettel elérni kívánt cél érdekében szükségesek. Túllépés esetén ál-képviselőről beszélhetünk.

A közösség és a közös képviselő közötti megbízási viszonyból származó kötelezettségek megszegéséért a közös képviselőért a társasház tartozik felelősséggel. Ha a közös képviselet tevékenysége kárt okoz a közösségnek, a közgyűlés dönthet kártérítési per indításáról. A tulajdonosi társak nem jogosultak hányaduk arányában érvényesíteni a közös képviselet kárát; csak akkor léphetnek fel, ha a tevékenységükben érinti őket kár, de a közösség felelőssége nem ebben van.

A Kúria Pfv. 20.369/2015/4. számú határozata szerint a közös képviselőnek képviseleti viszonya polgári jogi értelemben a megbízási szabályokat követi, és a közös képviselet speciális helytállási kötelezettséggel jár. A közösség érdekében hozott jognyilatkozatok és a perbeli jognyilatkozatok a közösséget jogosítják és kötelezik. A közös képviselet jelenti a közösség írásbeli és szóbeli képviseletét is, ideértve a perbeli jognyilatkozatokat is. A képviseleti jog a közös képviseleti tisztség létrejöttével keletkezik és annak megszűnésével szűnik meg. Lehetőség van arra is, hogy a közös képviselő meghatalmazottat bízzon meg a perbeli képviselettel.

A tűzvédelmi kötelezettségek és a gyakorlat

A 30/1996. (XII. 6.) BM rendelet 4/A. §-a kimondja, hogy a háromnál több építményszinttel rendelkező és tíznél több lakó- és üdülőegységet magába foglaló épületben a közös képviselő köteles írásban kidolgozni Tűzvédelmi Házirendet, amelyet kiad és annak betartását közösségnek ismertetnie kell. A rendelet azonban nem részletezi, hogyan lehet a közös képviselet szakmai képzettség hiányában a tűzvédelmi szabályokat kidolgozni és betartatni, vagy hogyan biztosítható e szabályok teljes körű érvényesülése az egész épületben. A gyakorlatban ez a kérdés gyakran összekapcsolódik a közös képviselő működésének szervezésével és együttműködésével a tulajdonostársakkal.

Regisztráció és a szakvizsga helyzete

A bevezetés szerint 2024. október 1-jétől indul a közös képviselők regisztrációs kötelezettsége. A regisztráció során a közös képviselőknek igazolniuk kell, hogy jogosultak a tevékenység ellátására: ezt nem szakmai vizsga igazolását jelenti, hanem azt, hogy a tisztségüket szabályosan töltik be és rendelkeznek a feladataik ellátásához szükséges kompetenciákkal és tapasztaltokkal. A társasházkezelői tevékenységhez már kötelező a szakmai képesítés, és ehhez tanfolyamot kell végezni és sikeres vizsgát tenni. A szakképesítés megszerzésének kötelezettsége részben összefügg a közös képviselet feladataival, különösen akkor, ha a közös képviseletet társasházkezelői tevékenységgel járó feladatok is kísérik.

Az új szakképzési rendszerben a jogszabályi megfeleléshez szükséges megközelítés szerint a közös képviselet és a közös képviseletre vonatkozó tevékenységek kölcsönhatásban állnak a jogszabályi keretekkel. A regisztráció és a szakmai képesítés megszerzésének részletei a jogszabályi környezetben folyamatosan módosulnak, és az egyéni közgyűlési határozatokkal összhangban kerülnek alkalmazásra. A jogi értelmezések szerint a közös képviselet és a társasházkezelés közötti kapcsolatrendszer részletesen kidolgozott, és a felelősségek is ennek megfelelően kerülnek meghatározásra.

Gyakorlati útmutató a közös képviselő kiválasztásához

Ha Ön olyan közös képviselőt keres, aki a társasházának nyugalmát és rendjét biztosítja, fontos megérteni, hogy:

  • Változatos formákban dolgozhat közös képviseletként Kft.-ként, Bt.-ként vagy természetes személyként is.
  • Az üzletszerűen végzett társasházkezelői tevékenységet törvényi feltételek kötik össze a közös képviselet feladataival; a megbízási szerződésnek tartalmaznia kell a feladatkört és a díjazást.
  • A közgyűlésnek döntéseket kell hoznia a szakképesítés kötelező vagy választható alkalmazásáról, és ezek finanszírozásáról.
  • A közös képviselő felelőssége az adott közösség költségvetése és feladatainak végrehajtása által keletkezett károkért elsősorban a közösséget terheli.
  • A tűzvédelmi házirendek kidolgozásában és érvényesítésében a közös képviselő feladata az egész épületre vonatkozó szabályozás, és ehhez együttműködés szükséges a tulajdonostársakkal és a hatóságokkal.

Rövid összefoglaló a legfontosabb pontokról

A közös képviselő jogi státuszai lehetnek természetes személy vagy jogi személy. A szakmai képesítés megszerzéséről és a regisztrációról a Thtv. és a kapcsolódó rendeletek rendelkeznek. A közös képviselő feladatai közé tartozik a közösség ügyeinek intézése, a jognyilatkozatok és szerződések intézése, a tűzvédelmi és egyéb szabályzatok betartatásának előmozdítása. A felelősség főként a közösségre hárul, de a közös képviselő is kötelezettségeket és helytállást vállalhat, ha a tevékenysége kapcsán kár keletkezik.

Infografika a közös képviselő jogi formáiról és kötelezettségeiről

Az alábbi táblázat összefoglalja a főbb állami követelményeket és a gyakorlati észrevételeket:

KérdésJavasolt megoldásKövetkezmény
Szakmai végzettség kötelező-e?Igen-törvényi alap és a szakmai képesítés a közös képviselet keretébenA közös képviselő jogi státuszától függően kötelező lehet a szakmai végzettség
Regisztráció mikor?2024. október 1-jétől kezdődik a kötelezettségNyomon kell követni a jogszabályi módosításokat
Ki fizeti a költségeket a szakképesítésért?A közgyűlési határozatban kell rögzíteniA tulajdonostársak viselik-e
Közös képviselő felelőssége?A megbízási viszonyból fakadó kötelezettségek megszegéséért a közösség a felelősKártérítés és peres eljárás lehetősége

Ha Ön egyedi kalkulációt szeretne a társasházára vonatkozó közös képviseleti megoldásokról, kérjen személyre szabott ajánlatot.

tags: #kozos #kepviselo #szakvizsga

Népszerű bejegyzések: