Közös képviselő vagyonkezelés feladatai jogi keretek
A Társasházi törvény határozza meg a közös képviseletre és a társasházkezelésre vonatkozó legfontosabb szabályokat.
A közös képviselő a társasház választott tisztségviselője. Általában megbízási szerződés alapján látja el a feladatait, nagyon ritkán munkaszerződéssel.
A közös képviselő és a társasházkezelő jogállása
A társasházkezelő nem része a társasház szervezetének, hanem a társasház megbízottja.
A közös képviselet ellátását a törvény jelenleg nem köti szakmai képzettséghez, míg a társasházkezelői tevékenység kizárólag üzletszerűen, szakképesítés birtokában lehetséges.
A közös képviselő és a társasházkezelő között fontos alapvető különbség, hogy a közös képviselet ellátását a törvény jelenleg nem köti szakmai képzettséghez, míg a társasházkezelői tevékenység végzése kizárólag üzletszerűen, szakképesítés birtokában lehetséges.
A közös képviselő vagy az intézőbizottság elnöke a közgyűlés határozata alapján társasház-kezelői tevékenységet is elláthat.
A közös képviselő tehát társasházkezelői szakképesítés és külön erre vonatkozó megbízási szerződés birtokában elláthatja a társasházkezelői feladatokat is.
Ebben az esetben a szerződésének tartalmaznia kell a Társasházi törvény 52.
A társasházkezelő is lehet közös képviselő.
A közös képviselő a társasház törvényes képviselője, akinek a feladatai alapvetően szervezési, műszaki és gazdasági jellegűek.
Feladatait laikusként is végezheti, mégis számos műszaki, technikai, gazdasági, jogi kérdéssel kell tisztában lennie.
Az ő feladata a társasház működéséhez szükséges szakértők bevonása (vállalkozók, megbízottak könyvelők, tanácsadók).
Ki lehet közös képviselő és ki társasházkezelő?
A képviseleti feladatok ellátásához eltérő jogszabályi feltételek és szakmai követelmények társulnak attól függően, hogy valaki közös képviselőként vagy társasházkezelőként kíván tevékenykedni.
Közös képviselő engedélyezése és végzettségi igény: Ha nem üzletszerűen végzi tevékenységét, külön engedélyre vagy végzettségre nincs szükség.
A közgyűlés azonban előírhatja a társasház-kezelői szakképesítés megszerzését, ennek hiányában nem üzletszerű jelleggel végzi a feladatot.
A képviselőket kötelező az ingatlan-nyilvántartásba bejegyeztetni (2025-től), ezzel biztosítva a transzparenciát és elszámoltathatóságot.
Társasházkezelő engedélyezése és végzettségi igény: Kötelező az ingatlanvállalkozás-felügyeleti hatóságnál történő bejelentkezés.
Kötelező az e törvényben meghatározott társasházkezelői szakképesítés megszerzése.
Nyilvános hatósági nyilvántartásban szerepel, bárki számára ellenőrizhető, hogy jogosult-e a tevékenység végzésére.
Professzionális jelleg miatt a szakmai kompetenciák biztosítása és naprakész ismeretek megléte folyamatos követelmény.
Kapcsolat a közgyűléssel és a számvizsgáló bizottsággal
A közös képviselő és a társasházkezelő munkájának átláthatóságát és elszámoltathatóságát elsősorban a közgyűléshez és a számvizsgáló bizottsághoz fűződő kapcsolatuk biztosítja.
Közös képviselő kapcsolata: Közvetlenül a közgyűlésnek tartozik felelősséggel, bármikor felmenthető vagy ellenőrizhető.
Számvizsgáló bizottság feladata a közös képviselő tevékenységének rendszeres pénzügyi ellenőrzése, illetve véleményezése.
Társasházkezelő kapcsolata: Professzionális szerződés alapján működik, a közgyűlés felé köteles rendszeres beszámolókat, jelentéseket készíteni.
Kapcsolata a számvizsgáló bizottsággal még szorosabb, mert köteles lehet gazdasági ellenőrzést segítő személy (könyvvizsgáló) igénybevételére.
Feladatok és hatáskörök
A közös képviselő feladatai jelentős részét a közgyűlési határozatok végrehajtása és a napi ügyek intézése tölti ki.
Ő hívja össze a közgyűlést, és feladatkörébe tartozik a közgyűlési határozatok előkészítése.
Elkészíti a közgyűlési határozatok tervezetét és a döntésekhez szükséges dokumentumokat.
Írásbeli szavazás esetén a tulajdonostársaknak megküldi a határozati javaslatokat, és a szavazás eredményéről őket írásban tájékoztatja.
Az SZMSZ előírása esetén nyilvántartást kell vezetnie a tulajdonostársak lakcíméről, egyes személyes adatairól, a bérlő és a haszonélvező személyéről, a külön tulajdonban álló ingatlanokban lakó személyek számáról.
A közös képviselő köteles megőrizni az alapító okirat (annak módosításai) és az SZMSZ egy példányát, továbbá köteles a közgyűlés határozatairól és a határozatok végrehajtásáról nyilvántartást vezetni (Közgyűlési Határozatok Könyve).
Köteles mindent megtenni a társasház épülete fenntartásának biztosítása érdekében, ami kiterjed az üzemeltetésre, a karbantartásra, és a felújításra, ideértve az ebben a körben hozott közgyűlési határozatok végrehajtását is.
Évenként köteles költségvetési javaslatot és elszámolást készíteni, amelyek elfogadása a közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik.
A társasház működésének fenntartása érdekében közli és beszedi a tulajdonostársakat terhelő közös költséghez való hozzájárulás összegét, a szolgáltatások díját, és érvényesíti a közösség igényeit.
A napi ügyintézés részletezése a törvényben nem különbözik, de a Tht. 43/A. § kimondja, hogy a közös képviselő havonta hirdetményi úton köteles tájékoztatni a rezsicsökkentésből eredő megtakarításokról, és minden év február 15-ig írásban tájékoztatni a közös költség közműszolgáltatási elemeinek díjait érintő rezsicsökkentésről.
Üzletszerűen végzett társasház-kezelői tevékenység végzésére jogosult természetes személyekről és gazdálkodó szervezetekről nyilvántartást vezet a hatóság, és ennek bejegyzése az OKIR-ban történik.
A hatóság nyilvántartási kötelezettségét az Országos Kereskedelmi Nyilvántartási Rendszerbe történő bejegyzéssel teljesíti.

Gyakorlati összefüggések
A hat százaléknál nagyobb társasház közgyűlése előírhatja a közös képviselő vagy intézőbizottság elnöke számára a társasház-kezelői szakképesítés megszerzését, ha a közös képviselő a tulajdonostársak megbízása alapján a társasház kezelésével összefüggő feladatokat is ellátja.
Ha egy társasházban csak alapvető adminisztratív és fenntartási feladatok merülnek fel, és a tulajdonostársak közössége a saját soraiból választ képviselőt, akkor egy közös képviselő is elegendő lehet.
A napi gyakorlatban a közös képviselő és a társasházkezelő tevékenysége gyakran összeolvad, ezért a szakmai megoldások között gyakran felmerül a megbontás szükségessége, vagy a szakmai feladatok bővítése.
A közös képviselő feladatai közé tartozik, hogy előkészítse és végrehajtsa a közgyűlés határozatait, gondoskodjon a fenntartásról, a karbantartásról és a felújításról, továbbá a közös költség bevezetéséről és behajtásáról is.
Önkéntes és professzionális megközelítések
Közös képviselői tevékenységet lehet önkéntes alapon is vállalni, de a gyakorlati hatékonyság érdekében sok társasház professionalizált szolgáltatókat von be.
outsourcing formák esetén a társasházkezelő vagy ingatlankezelő szakképesítés szükséges, és a szolgáltatások díja tartalmazza a szerződésben rögzített feladatokat és a karbantartási tevékenységeket.
Összegzés
A közös képviselő és a társasházkezelő jogállása és feladatai összetettek, és attól függően, hogy milyen méretű és összetettségű a társasház, eltérő lehet a kettő szerepe és aránya a mindennapokban.
A közös képviselet alapvető feladata a közgyűlési határozatok előkészítése és végrehajtása, a közös költség kezelése, a napi ügyek intézése, és a társasház fenntartásának biztosítása.
Az intézőbizottság és a közös képviselő kiválasztása és megbízási szerződéses kapcsolata a közgyűlés hatáskörébe tartozik, és szükség szerint a szakképesítés követelése is felmerülhet.
Ha a közös képviselő nem teljesíti kötelezettségeit, a közgyűlés azonnali hatállyal felmentheti, és szükség esetén új közös képviselőt vagy ügyvivőt rendelhet el.
tags: #kozos #kepviselo #vagyonkezeles
