Közös költség része a bérleti díjnak jogi keretek között

A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 17. § (3a) bekezdése szerint ingatlan bérbeadása esetén nem minősül bevételnek az ingatlan használatához kapcsolódó, más személy által nyújtott, e személytől vásárolt szolgáltatásnak a bérbeadó által a bérbevevőre - az igénybevétellel arányosan - áthárított díja, különösen a közüzemi szolgáltatások díja. Vannak azonban kivételek. Lássuk, melyek ezek!

Közös képviselő díjazása és társasházi tételek

A társasház által kötött biztosítás és takarítás díjára, a közös képviselőnek kifizetett díjazásra, a lakók által a felújítási alapba fizetett összegre nem vonatkozik a szabály.

A társasházi közös költségre vonatkozó kedvező szabály nem alkalmazható a bérlőre áthárított közös költségre sem, még ha az tartalmaz is például vízdíjat, szemétdíjat.

Tehát a bérlő által megfizetett közös költség a bérbeadó ingatlan-bérbeadásából származó bevételnek minősül, amelyből költségelszámolásra van lehetőség.

Rezsiköltséget tartalmazó fix összegű bérleti díj

Szintén nem alkalmazható a szabály, ha a bérlő fix összegű bérleti díjat fizet, ami tartalmazza a lakás rezsiköltségeit is, vagy a bérlő és a bérbeadó fix összegű költségtérítésben állapodnak meg. Ezekben az esetekben az szolgáltatás díja az igénybevétellel arányosan nem hárítható át a bérlőre. Ilyenkor az egyösszegű bérleti díj vagy költségtérítés ingatlan-bérbeadásból származó bevételnek számít, melyből levonhatók a költségek.

A szabály arra sem vonatkozik, ha a lakás bérlője a fogyasztásmérő-órák által mért pontos összeget fizeti meg a bérbeadónak, aki azonban átalánydíjat fizet a közműszolgáltatónak, mert ebben az esetben sem a fogyasztással arányosan hárítja át a közüzemi díjakat a bérbeadó a bérlőre.

A kivételek összegzése

  • Közös képviselet díjazása, társasházi biztosítás és takarítás díja: nem minősül a kedvező szabály alá tartozó szolgáltatásoknak.
  • Társasházi közös költség: nem alkalmazható a kedvező szabály a bérlőre áthárított közös költségre, még ha tartalmaz is rezsielemeket.
  • Fix összegű rezsiköltségeket tartalmazó bérleti díj vagy fix összegű költségtérítés: a kedvező szabály nem alkalmazható.

Közös költség megosztása albetétek szerint

A Tht. 24. § (1) bekezdése szerint a közös költség fizetési kötelezettség az albetétek tulajdonostársait terheli. Ha az adott albetétre vonatkozóan bérleti szerződés van, a bérlő és a tulajdonostárs megállapodhatnak abban, hogy a közös költséget a bérlő viseli, azonban a társasház felé a közös költség megfizetéséért a tulajdonostárs felelős; ha azt végül a tulajdonostárs fizeti meg, követelheti a bérlőtől a viselésre vonatkozó térítést.

Ha közös tulajdonban álló albetét esetén nem rendelkezik az alapító okirat vagy SZMSZ, úgy az albetétre vonatkozó közös költség megosztása uniromen megosztás lehet, és a Ptk. 6:28-29. § szerint egyetemlegesség áll fenn: a társasház jogosult a költséget bármely kötelezettől követelheti, azzal, hogy a teljesítés után a kötelezett-társsal szemben rendeződik.

Következmények: a közös költség megosztása és a többlethasználati díj igénylése összetett jogi viszonyokat érint a társasházi keretek között, és befolyásolja mind a bérlő, mind a tulajdonostársak jogosultságait és kötelezettségeit.

Társasházi lakáskiadás aktuális környezete

A társasházi lakáskiadás témája az utóbbi években egyre több figyelmet kap. A lakásbérlés iránti kereslet növekszik, miközben a tulajdonosok kiaknázni próbálják az ingatlan bevételi lehetőségeit. A szabályozás azonban speciális közösségi érdekeket és jogi korlátokat ír elő. A hosszú távú bérbeadás és a rövid távú kiadás (például Airbnb) különböző jogi vonatkozásokkal és következményekkel jár.

Infografika: Közös költség elemei és kiadások megosztása

tags: #kozos #koltseg #resze #a #berleti #dijnak

Népszerű bejegyzések: