Közös tulajdon megszüntetése bírósági gyakorlat

Tulajdonostársával vitában áll? Szeretné a közös tulajdont egyszer és mindenkorra megszüntetni? Gyakori eset, amikor többen örökölnek közösen ingatlant, és a tulajdonostársak nem tudnak megegyezni az ingatlan további sorsában. Még inkább elmélyíti a feszültséget, ha az egyik tulajdonostárs benne lakik az ingatlanban, azonban nincs pénze kivásárolni a többieket. Ismerős helyzet, ugye? Sajnos önmagában a tulajdoni hányad nem sokat ér, az ingatlanpiacon értékesíteni szinte lehetetlen. Ettől függetlenül jogos az igénye arra, hogy a tulajdoni hányada értékéhez hozzájusson, ha használni nem tudja vagy nem akarja az ingatlant.

Mit lehet ilyenkor tenni? Ha nem tud megegyezni a tulajdonostársával, akkor főszabály szerint közös tulajdonmegszüntetését a bíróságtól kell kérnie. Röviden az ilyen perekről: A Ptk. rendelkezik a közös tulajdon megszüntetésének módjairól. A jogszabály rögzíti, hogy a közös tulajdon tárgyait elsősorban természetben kell megosztani. Ez azonban a legtöbb esetben a valóságban lehetetlen. A másik igen gyakori módja a közös tulajdon megszüntetésének, ha az egyik tulajdonostárs magához váltja a másik tulajdoni hányadát, azaz kivásárolja őt. Legvégső esetben alkalmazható mód az árverési értékesítés, amelyet kizárólag abban az esetben alkalmaz bíróság, ha a közös tulajdon más módon nem szüntethető meg. Kivételesen szóba jöhet még az ingatlan társasházzá alakítása is, de ez a gyakorlatban - az egyéb feltételek mellett is - igen ritkán valósítható meg. A legtöbbször úgymond alternatív kereseti kérelmet terjesztünk elő, első sorban a tulajdoni hányad megváltását kérjük, és amennyiben az erre kötelezett a megváltási árat rövid határidőn belül nem tudja kifizetni, kérjük az árverési értékesítést. Azonban pereskedni senki sem szeret, a bírósági eljárás költséges és hosszadalmas, az ezzel járó procedúrát sokan nem szívesen vállalják magukra. Sőt sokszor a tulajdonostársaknak sincs anyagi forrása kivásárolni egymást vagy megelőlegezni a bírósági eljárás költségeit. Ilyenkor patthelyzet alakulhat ki.

Mi az én megoldásom? Ha nem szeretné magára vállalni a bírósági eljárás költségeit és évekig várni a pénzére, segítek gyorsan kilépni a közös tulajdonból. Kivásároljuk az Ön tulajdoni hányadát, így mielőbb pénzhez jut és tovább tud lépni, anélkül, hogy évekig kellene pereskednie. A kivásárlás természetesen ügyvédi közreműködés mellett, adásvételi szerződés útján történik, akár azonnali vagy rövid határidős kifizetést vállalva. Miután eladta a tulajdoni hányadát nem lesz több gondja a közös tulajdonnal.

Mit tehet, ha nem szeretne megválni a tulajdoni hányadától? Mivel a közös tulajdon megszüntetésének minden szegletét jól ismerem, így azok is bátran fordulhatnak hozzám jogi képviseletért, akik szeretnének ilyen pert indítanitulajdonostársukkal szemben vagy éppen velük szemben van folyamatban közös tulajdonmegszüntetése iránti per. Sajnos sokan nincsenek tisztában azzal, hogy közös tulajdon esetén a tulajdonostársaknak milyen lehetőségei vannak egymással szemben, pl. Idén májusban a Legfelsőbb Bíróság Polgári Kollégiuma 1/2008. (V.19.) Pk. véleményt alkotott a közös tulajdon megszüntetésének egyes kérdéseiről, mivel az utóbbi évek megváltozott társadalmi-gazdasági és jogszabályi környezete meghaladottá tette eddigi iránymutatását. A Legfelsőbb Bíróság álláspontja szerint az ingatlanon fennálló közös tulajdonnak megváltás vagy értékesítés útján történő megszüntetése esetén többnyire a bennlakó tulajdonostárs érdekét is az szolgálja, ha a megváltásra nem képes tulajdonostárs kiköltözésre kötelezését a bíróság elrendeli. Ebben az esetben a tulajdoni hányad megváltása vagy az ingatlan árverési értékesítése az ún. beköltözhető érték alapulvételével történik - vagyis nem a lakott, hanem az üres lakás kerül eladásra -, és a kiköltözésre kötelezett tulajdonostárs az ennek megfelelően megállapított megváltási árat, illetve az árverési vételárból reá eső összeget önálló lakásvásárlásra fordíthatja, hogy abból lakhatását megoldja. A lakásban maradni - hátrányos lehet. Abban az esetben, ha a lakásban bennlakó tulajdonostárs lakottsága mellett értékesítik az ingatlant, vagy azt az ellenérdekű fél lakottságával váltja magához a tulajdonostárs, ez a Bennlakó számára kifejezetten hátrányos. Ekkor ugyanis a lakás használatáért a környéken általában szokásos lakbérnek megfelelő ellenérték rendszeres megfizetésére köteles, tulajdoni hányadának ellenértékét pedig a lakottságra tekintettel a bíróság lényegesen alacsonyabb összegben állapítja meg, mintha a lakás üres lenne. Természetesen ekkor kétséges, hogy az így átvett összeg - a lakás használatának megszűnésekor - az elhelyezéséhez elegendő lesz-e. A bíróság kiköltözésre kötelez. A Legfelsőbb Bíróság új iránymutatása szerint az ingatlanon fennálló közös tulajdon megszüntetése során az abban lakó volt tulajdonostársat a bíróság kiköltözésre kötelezi. Amennyiben ez a méltányos érdekét súlyosan sértené, a bennlakó tulajdonostárs kivételesen az ingatlanban való bennmaradásra is feljogosítható. Ilyenkor a bíróság az ítéletében meghatározza a bennlakó tulajdonostárs lakáshasználatának jogcímét a felek megállapodása alapján, vagy haszonélvezeti jog, illetve használati jog alapításával. A lakásban visszamaradó volt tulajdonostárs a saját bennlakása folytán előállt értékcsökkenés következményeit általában maga viseli. Így a bíróságok a közös tulajdon megszüntetésével a bennlakó volt tulajdonostárs használati jogosultságát is megszüntethetik. Tehát a bennlakó így jogalap nélküli birtokossá válik, és köteles a lakrészét az arra jogosult tulajdonostárs vagy árverési vevő birtokába bocsátani. Ezért, ha vele szemben erre irányuló keresetet, kérelmet terjesztettek elő, a bíróságnak a kiköltözésre kötelezést általában el kell rendelnie.

Mikor maradhat a tulajdonostárs?

Előfordulhatnak olyan élethelyzetek, amikor a bennlakó tulajdonostárs nem kötelezhető a kiköltözésre, például amikor a lakás a volt házastársak közös tulajdonában áll, és a lakás használatát a felek megállapodása vagy bírói ítlet a családjogi törvény alapján rendezte. Ilyenkor a házastárs csak akkor kötelezhető a lakás elhagyására, ha a használat újrarendezésének a feltételei fennállnak, és távozása indokolt. Felmerülhetnek még további különös méltánytást érdemlő körülmények is, pl. élettársi kapcsolatból származó, és a volt tulajdonostárs, élettárs által a lakásban nevelt kiskorú gyermek érdeke, tulajdonostárs életkora, egészségi állapota. Ha fennmarad a lakáshasználat, a bíróság a visszamaradó volt tulajdonostárs lakáshasználatát a tényleges szükségleteire korlátozza, és az életviteléhez nem szükséges ingatlanrészek kiürítését és birtokba bocsátását rendeli el. Abban az esetben, ha a tulajdonostárs a közös tulajdon megszüntetése ellenére az ingatlanban marad, a bíróságnak meg kell határoznia a lakáshasználat jogcímét. Ez történhet a felek megállapodása szerint, de lehetséges haszonélvezeti jog vagy a használati jognak a bíróság által történő alapításával is. Az új jogviszony tartalmának azonban lehetőleg olyannak kell lennie, amely a használat átengedésére nem nyújt lehetőséget, más személyek befogadását meghatározott körre szorítja, és a használat időbeli határait is megszabja.

Árverés esetén

Ha a bíróság a közös tulajdonnak árverés útján való megszüntetését rendeli el, akkor jár el helyesen, ha az árverés sikerétől függően a bennlakó volt tulajdonostársat kiköltözésre, és a lakásnak az árverési vevő birtokába bocsátására kötelezi. Az is elképzelhető, hogy a jogcím megjelölésével a volt tulajdonostárs lakáshasználata egészben vagy részben továbbra is fennmarad, de ekkor a bíróság az ingatlan árverési értékesítését ezzel terhelten rendeli el. A bíróságnak mind az árverési értékesítés, mind megváltás esetén meg kell állapítania az ingatlan értéket, ezt pedig lényegesen befolyásolja az a körülmény, hogy a volt tulajdonostárs a lakást továbbra is használja vagy sem. A Ptk. hatálybalépéséig a bírói gyakorlat álláspontja az volt, hogy a közös tulajdon megszüntetése iránti kereset elutasítására akkor kerülhet sor, ha a tulajdonostárs e jogát visszaélésszerűen gyakorolja, továbbá, ha a közös tulajdon megszüntetése az adott körülmények között a másik (többi) tulajdonostárs méltányos érdekeit súlyosan sérti. Ezt a megállapítást némileg revideálja a Ptk., amikor annak tilalmát írja elő, hogy a bíróság akkor utasíthatja el a közös tulajdon megszüntetésére irányuló igényt, ha az alkalmatlan időre esik. Az alkalmatlan idő fogalmába beletartozhat olyan helyzet, amely időlegesen áll fenn, így olyan tényezők, amelyeknek a fennállásával tartósan kell számolni, a közös tulajdon megszüntetése iránti alanyi jog gyakorlásának nem képezhetik az akadályát, és a kereset elutasítására nem vezethetnek. Az általános jogalkotói szándék szerint az érdekegyensúlyt fenn kell tartani, így ha ez semmilyen körülmények között nem lehetséges, alkalmatlan az idő a közös tulajdon megszüntetésére.

Első olvasatra úgy tűnik, hogy a jogalkotó az egyes esetekre vonatkozó részletekkel iránymutatást ad. A jogalkotó szerint az alkalmatlan idő fogalma lehet objektív körülmény is, például gazdasági válság miatti forgalmi értékcsökkenés. Lehet szubjektív körülmény is, az egyik fél anyagi helyzete, amely a megváltási árral sem biztosítaná a lakhatását. A bírói gyakorlatra vár, hogy kidolgozza, mit tart fenn az eddigi elutasítási okokból és mit nem. Az azonban egyértelmű, hogy önmagában az alkalmatlan időre való hivatkozás az elutasítás körében nem elegendő, ahhoz részletes tényállítások, érdeksérelem megjelölése és bizonyítása szükséges.

Általános szemléltető ábra a közös tulajdon megszüntetésének lehetséges útjairól: természetbeni megosztás, megváltás, társasházzá alakítás, árverés

A Legfelsőbb Bíróság álláspontja és gyakorlata

A Legfelsőbb Bíróság 1/2008. (V.19.) PK véleménye hangsúlyozza, hogy a bennlakó érdekének figyelembevétele kiemelt, és a megváltás vagy árverés alapulvételével meghatározott érték alapja a lakás lakottnak tekintett állapotát követi. A bennlakó a kiköltözéstől mentesülhet, ha ennek mérlegelése a méltányos érdekeket és az ingatlan rendeltetésszerű használatát nem sérti. A bennlakó tehát kockázatokat vállalhat, és a bíróság szükség esetén haszonélvezeti vagy használati jogot is alapíthat a továbbiakban. A megváltás és az árverés esetén a bíróság figyelembe veszi az üres vagy lakott állapot közötti különbséget, és az ennek megfelelően állapítja meg a megváltási árat vagy az árverési vételárat. A bíróság kiköltözésre kötelez, kivéve, ha a bennlakó méltányos érdekeit súlyosan sértené, vagy ha a bennlakó maradása más jogait sértené.

#09 Osztatlan közös tulajdon - "Közös lónak túros a háta?" 🏠🎙️

A megszüntetés lehetséges módjai a Ptk. 5:84. § szerint

  1. Természetbeni megosztás: elsődleges lehetőség, ha a műszaki feltételek fennállnak és az ingatlan megosztása gazdaságosan is ésszerű.
  2. Társasházzá alakítás: lehetőség, ha erre van jogosult és a felek ezt kérelmezik; az alapító okiratot a bíróság ítélete pótolja.
  3. Megváltás: egyik tulajdonostárs kivásárolja a többi tulajdonostársat; ehhez a megváltási ár fedezete szükséges, amelyet a biztosíték biztosítja 2025-től kezdődően.
  4. Árverés: végső eszköz, ha sem természetbeni megosztás, sem megváltás, sem társasházzá alakítás nem valósítható meg.

Az általános szabály szerint a közös tulajdon megszüntetése ezek sorrendje szerint vizsgálandó, és a bíróságnak minden körülményt figyelembe véve kell döntenie. A bennmaradás lehetősége esetén a használati jog vagy haszonélvezeti jog alapítható, és a jogviszony tartalma olyan legyen, amely a használat átengedésére nem nyújt lehetőséget. A közös tulajdon megszüntetése mindegyik tulajdonostársnak, de mégis inkább a pert megindítónak az érdekét szolgálja. A perköltség megosztása a per tartalmától függ, és általában minden fél a saját költségét viseli, kivéve, ha a bíróság az alperes javaslatát fogadja el, ekkor a költségek megosztása ennek megfelelően történik.

tags: #kozos #tulajdon #megszuntetese #biroi #gyakorlat

Népszerű bejegyzések: