Közös tulajdon megszüntetése elbirtoklással: jogi keretek és gyakorlati útmutató
Az ingatlan tulajdonjoga elbirtoklás útján is megszerezhető, ha valaki az ingatlant 15 éven át sajátjaként szakadatlanul birtokolja. Az elbirtoklásra rendszerint olyan ingatlan esetén kerül sor, amely teljes egészében más személy tulajdonában van.
Mi az elbirtoklás és mit jelent közérthetően?
Az elbirtoklás alapelve, hogy a sajátként birtoklás külső megnyilvánulásokban is úgy mutatkozzon, mintha a dolog tulajdonosa lenne. A sajátként birtoklás szubjektív ismérve, hogy a birtokos alapos okkal feltételezheti, hogy birtoklását kívülálló személy - akár a tulajdonos - nem szakíthatja meg. Ezzel párhuzamosan a birtoklás külső megnyilvánulásainak folyamatosnak és olyan jellegűnek kell lenniük, mint amikor valaki tényleges tulajdonosként bánik a dolggal.
Elbirtoklásról akkor beszélhetünk, ha a birtoklónak nincs más jogcíme a dolog felett. Az időtartamnak pedig szakadatlannak kell lennie: 15 év ingatlanokra vonatkozóan. A megszakadás akkor áll fenn, ha a tulajdonos bírósági úton érvényesíti követelését vagy gyakorolja a tulajdonosi jogát.
Elbirtoklás tárgya és jogcíme
Az elbirtoklás tárgya lehet bármely forgalomképes dolog, ingó és ingatlan egyaránt. A Polgári törvénykönyv szerint az ingatlanokra 15 év, ingókra pedig 10 év alatt lehet tulajdonjogot szerezni elbirtokláson keresztül. A jogintézmény célja, hogy a dolog feletti tulajdonjog hosszú időn át tartó bizonytalanságát feloldja, amennyiben a birtoklás a törvényes feltételeknek megfelel.
Feltételek és kizárások
- Az elbirtoklás jogilag alkalmas legyen, közút vagy Parlament sem elbirtokolható, de például a szomszéd telke igen.
- Nem lehet elbirtokolni olyan dolgot, amelyet bűncselekménnyel vagy erőszakkal, alattomos úton szereztek meg.
- A 15 éves időtartamnak szakadatlannak kell lennie; megszakadhat, ha a tulajdonos bíróság előtt érvényesíti jogait vagy gyakorolja tulajdonosi jogát.
Továbbá a közös tulajdon esetében különösen fontos, hogy egyik tulajdonostárs sem gyakorolhatja a tulajdonosi jogait a többi jogaiért vagy érdekei sérelmére. Így az elbirtoklásra hivatkozó személyt a bíróság adott esetben erőszakos birtoklónak tekintheti, és ezt kizáró tényezőként veszi figyelembe.
Közös tulajdon és elbirtoklás
A közös tulajdonban álló ingatlan esetén a tulajdonostársak között gyakran előfordulhat olyan helyzet, hogy az egyik fél többet birtokol a megállapodásban kijelöltnél. Ilyenkor fennállhat a lehetőség elbirtoklás útján történő tulajdonszerzésre, de ezt csak szigorú feltételek mellett lehet alkalmazni. A bírósági gyakorlat szerint a közös tulajdon megosztása csak akkor vezet el elbirtokláshoz, ha a fellépő magatartás összeegyeztethető a Ptk. 140. §-ával és egyéb rendelkezésekkel.
A házassági vagyonjog szempontjából az elbirtoklással szerzett vagyon közös tulajdonba kerül, függetlenül az együttélés idejétől. Ez azt jelenti, hogy elbirtoklás útján szerzett jogok és vagyontárgyak a házastársak közös tulajdonába kerülhetnek.
Jogcímes elbirtoklás és bejegyzés
Az ingatlan tulajdonjogának megszerzéséhez nem elegendő a szerződés; az ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzés is szükséges. A jogcímes elbirtoklás egyszerűsíti a feltételeket és általában rövidíti az időt, ha a birtoklást jogszerű ügylet alapozza meg, és a bejegyzéshez szükséges alakiságokat teljesítik. Ha például egy írásbeli szerződés lehetővé tenné a bejegyzést, de a bejegyzés elmarad, a bíróság megállapíthatja az elbirtoklást 5 év sajátkénti birtoklás után.
Az ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzés két fő módon történhet:
- Az elbirtoklást szenvedő tulajdonos elismeri, hogy az elbirtokló a tulajdonjogot megszerezte, és hozzájárul a bejegyzéshez egy ellenjegyzett okiratban, amelyet jogász vagy közjegyző szolgáltat.
- A birtoklót bíróság elé viszik, és a perben megállapítják a tizenöt éves szakadatlan, sajátkénti birtoklás tényét; a bejegyzés alapjául a jogerős ítélet szolgál.
Érvényesítés esetén a vagyonszerzési illeték (általában a forgalmi érték 4%) fizetése is felmerül. Az illeték mértéke a megállapodásban vagy keresetben rögzített érték alapján kerül megállapításra.
Elbirtoklás és telekrendezés
A bíróság mindig vizsgálja, hogy az elbirtoklás időpontja és a birtoklók tulajdonszerzési képessége hogyan alakul. Bizonyos esetekben jogosult a bíróság telekrendezést elrendelni, de ezt kizárólag jogszabályi keretek között lehet megtenni. Ha az elbirtoklás következtében a telekhatár megváltozik anélkül, hogy államigazgatási hatóság ezt engedélyezte volna, az érintett fél jogait sértheti.
Az ingatlan megosztása közös tulajdon esetén több lépésből állhat: természetbeni megosztás vagy eladás harmadik félnek. Ezek közül a természetbeni megosztás jellemző, ha a tulajdonosok között megoldható a felek között a hányadok kijelölése és a használat megosztása. Ha ez nem lehetséges, eladás és a bevétel megosztása következik a tulajdoni hányadok arányában. E megoldások mellett társasházzá alakítás is szóba jöhet, amelyben az ingatlant két vagy több önálló tulajdonú egységre bontják fel.
Elbirtoklás időtartama és bizonyítás
Ingatlanok esetén a tulajdonjog elbirtoklás útján történő megszerzéséhez 15 év szakadatlan birtoklás szükséges. A bizonyítás magában foglalja tanúk, bizonyítékok és dokumentumok bemutatását. A jogkövetkezmények kezelése során a bíróság megvizsgálja a birtoklás körülményeit, a nyilvános megnyilvánulásokat és az elbirtokló tudatát.
Abban az esetben, ha az elbirtoklás házassági vagyonjogi vonatkozással jár, a megállapítása során figyelembe veszik, hogy a megszerzett vagyon a házastársak közös tulajdonát képezi.
Gyakori kérdések
- Mennyi ideig kell zavartalanul birtokolni egy ingatlant elbirtokláshoz? - 15 év ingatlanokra vonatkozóan, szakadást nélkül.
- Kizárja-e az elbirtoklást, ha a tulajdonos tudott a birtoklásról? - Nem önmagában, de ha a tulajdonos jogait érvényesíti, megszakíthatja az időtartamot.
- Hogyan lehet igazolni az elbirtoklást? - Bírósági peres eljárásban, tanúk és egyéb bizonyítékok bemutatásával.
- Elbirtokható-e állami vagy önkormányzati tulajdon? - Bizonyos korlátozásokkal, forgalomképtelen vagyontárgyak kizártak.
Az elbirtoklás jogintézménye lehetővé teszi, hogy a közös tulajdonban álló ingatlan esetében együk meg az arányokat vagy megszüntessük a közösséget. Ugyanakkor szigorú keretek között alkalmazandó, hogy a jogszerűség, a jóhiszemű birtoklás és a többi tulajdonostárs jogai ne sérüljenek.

Jegyzet
Dr. Dr. Andirkó Balázs István LL.M. ügyvéd és ingatlanforgalmi szakjogász szerkesztette bejegyzésének záró részében megosztja a joggyakorlat tapasztalatait és a közös tulajdon megszüntetésének különböző lehetőségeit az elbirtoklás útján. A cikk a teljesség igénye nélkül, figyelemfelhívó céllal készült, jogi tanácsadásnak nem minősül.
tags: #kozos #tulajdon #megszuntetese #elbirtoklassal
