Közösségi ház közösségi tervezés: hogyan formáljuk a DemoHUB-ot és a környékét közösen?

A közösségi tervezés az AHA Budapest DemoHUB közösségi tereiért futó programsorozat központi eleme: hogyan kapcsolódhat egy új, megfizethető lakhatást biztosító lakóház a környékéhez, és milyen funkciók szolgálják leendő lakókat és a helyi közösséget. Az AHA Budapest - Affordable Housing for All európai együttműködés célja, hogy új megoldásokat dolgozzon ki a megfizethető lakhatásra, ennek részeként Újpesten egy használaton kívüli iskolaépület újul meg, amely korszerű, energiahatékony bérlakásoknak és közösségi tereknek ad majd otthont. Ezt az épületet nevezzük DemoHUB-nak. A fejlesztés egyik legfontosabb eleme, hogy a közösségi funkciók kialakításába a környéken élőket és a helyi szervezeteket is bevonjuk.

A programsorozat célja és formája

A nyár folyamán megrendezett közösségi tervezési programsorozat során közösen gondolkodunk arról, hogyan működjön a DemoHUB közösségi élete. A résztvevők különböző workshopokon és sétákon oszthatják meg tapasztalataikat, ötleteiket és javaslataikat. A foglalkozások témái között szerepelnek a közösségi terek lehetséges funkciói, a környék igényei, az épület építészeti karaktere, valamint a fenntarthatóság és az energiahatékonyság kérdései. A folyamat eredményei közvetlenül hozzájárulnak a DemoHUB tervezéséhez.

A programsorozat egymásra épülő alkalmakból áll. Az első eseményen egy városi séta keretében ismerkedünk meg a helyszínnel és a projekt hátterével, ezt követően tematikus workshopok következnek, ahol a közösségi terek funkcióit, az épület használatát és megjelenését dolgozzuk fel. A záró alkalmon a terveink szerint bemutatjuk a közösen kialakított javaslatokat, valamint lehetőség nyílik az épület bejárására és a tervezőkkel való beszélgetésre. A részvétel ingyenes, azonban az egyes alkalmakra előzetes regisztráció szükséges. A részletes programot és a regisztrációs lehetőséget hamarosan közzétesszük.

Miért fontos a közösségi tervezés?

A közösségi tervezés nem új dolog, de a gyakorlata egyre szélesebb körben elterjed Európában és itthon is. A módszertan célja, hogy a lakosság lehető legszélesebb körét becsatornázzuk a döntéshozatali folyamatba, növelve ezzel a felelősségtudatot és a közösséghez való kötődést. A transzparens tervezési folyamat növeli a bizalmat a városvezetéssel szemben, és csökkenti az ellenszenvet a beruházásokkal szemben. A résztvevők közvetlen bevonása erősíti a közösséget és olyan megoldásokat hozhat, amelyek hosszú távon széles körű támogatottságot élveznek.

A módszertan széles eszközkészletet alkalmazhat: online kérdőívektől a lakossági fórumokon át a dedikált „ötletbörze” eseményekig; a lényeg az, hogy a lakosság lehető legszélesebb körét bevonjuk. Hazai példák is alátámasztják a hatékonyságát: Óbuda-Békásmegyer Önkormányzata évek óta sikeresen alkalmazza a közösségi tervezést, például közlekedésfejlesztésben, zöldfelületfejlesztésben és sport infrastruktúra-fejlesztésben. Az Egészséges Városok Kárpát-medencei Egyesülete több évtizedes tapasztalattal dolgozik hasonló projektekben. Ezek a példák mutatják, hogy a közösségi tervezés nem csak elmélet, hanem gyakorlati, megvalósítható megoldásokat ad.

A tervezésben érintett szereplők és a hatókör

Fontos kérdés, hogy milyen hatókörben szeretnénk alkalmazni a módszertant. A hatókör nem földrajzi kiterjedtségre utal, hanem a döntéshozatali folyamat átalakulásának mértékére és módjára. A lakosság közvetlen bevonása erősíti a közösséghez való tartozást és a városi közügyek iránti érdeklődést, ami növeli a társadalmi együttműködést és a városhoz való kötődést. A közösségi tervezés során az érintettek a tervezési folyamat elejétől részt vesznek a helyzet értékelésében, a célok meghatározásában és a megoldások kiválasztásában. A Magyarországon is egyre gyakrabban alkalmazott módszer példáival és kézikönyveivel segíti a tervezést: például a Lechner Tudásközpont kiadványa a részvételi tervezésről gyakorlati iránymutatásokat ad a településfejlesztés számára, és részletesen bemutatja a közösségi tervezés folyamatát és annak előnyeit.

Részvétel fiatalokkal és közösségi hosszú távú együttműködések

2018-tól és később a fiatalok bevonása lett egyre hangsúlyosabb, hiszen a közösségi tervezés nem csak felnőttek, hanem a jövő generációinak is részvételi lehetőséget ad. A „tervezni nem csak a fiatalok számára, hanem velük közösen is lehet” szemlélet szerint a fiatalokat be lehet vonni a környezetük feltérképezésébe és a tervek véleményezésébe, de akár hosszú távú közösségi tervezési folyamatba is integrálhatók. A módszerek alkalmazása során figyelembe kell venni a fiatalok életkori sajátosságait, és kreatív tanulási formákat kell alkalmazni a részvétel fenntartásához. A Ladder project és hasonló kezdeményezések példákat adnak a gyermekekkel és fiatalokkal történő közösségi tervezés gyakorlatára.

Gyakorlati példák és kapcsolódó projektek

A living lab koncepcióban átalakítottuk miskolci Dr. Ámbédkar Iskola kollégiumának és az 1. sz. Budaörsi Általános Iskola udvarát, és a rendszerben minden térben megvizsgáltuk a gyermekek közösségi tervezését. A közösségi tervezés kulcseleme a helyi érintettek aktivizálása és bevonása egy közös jövőkép kialakításába, amely tükrözi a közösség szükségleteit és szempontjait. A módszertan alkalmazásának lényeges eleme, hogy a helyben szokásos döntéshozói kört kibővítsük, és a résztvevők közvetlen részvételével alakítsuk a terveket. A kézikönyv pontról pontra ad választ a gyakori kérdésekre: hogyan lehet sok szereplővel hatékonyan dolgozni és hogyan érhetők el gyors eredmények.

Részvétel, transzparencia és a közösség erőforrásai

A részvételi tervezés során a közösség beleszólása nem csak a véleményadásról szól, hanem arról is, hogy a résztvevők érdemi hatással legyenek a döntésekre. Így megteremtődik az érintett közösség beleszólása, felelőssége és az érdekeik megjelenítése. A közösségi tervezés hosszú távon nagyobb társadalmi elfogadottságot és elköteleződést eredményez, hiszen a résztvevők látják, hogy a közös munkának kézzelfogható eredményei születnek. A módszertan hazai és nemzetközi példákkal támasztható alá, és alkalmazása a települési tervezés mérsékeltebb ellenállásokkal, jobb funkcionalitással és fenntarthatóbb megoldásokkal jár.

A demoHUB tervezésének végső kimenete

A DemoHUB tervezése során a közösségi funkciók kialakítása a környéken élők bevonásával történik, a terveink szerint a záró alkalommal bemutatjuk a közösen kialakított javaslatokat, és lehetőség nyílik az épület bejárására is. A végeredmény nem csupán egy lakóház funkcionális térképe lesz, hanem egy élhető, nyitott és közösségre épülő városi közösségi tér, amely összekapcsolja a lakóházat a környezettel és a helyi szervezetekkel. A közösségi tervezés folyamatának részletei, a részvételi módszerek és a gyakorlati példák mind azt a célt szolgálják, hogy a DemoHUB valódi közösségi otthon legyen, amelyben a lakók és a környékbeli közösségek közösen formálják a mindennapokat.

Infografika: DemoHUB közösségi tervezési folyamat

Linkek és projektek: Ladder project - nemzetközi projekt az iskola környezetének közösségi tervezéséről, valamint Óbuda-Békásmegyer Városfejlesztő Nonprofit Kft. közösségi tervezési gyakorlata. A kézikönyvek és segédletek a hazai közösségi tervezés korszerűsítését szolgálják, és megmutatják, hogyan lehet a helyi érintettek igényeit és élethelyzeteit tükröző terveket készíteni.

Rövid távú futamidő és események

Városi séta | 2026.07.12
Közösségi tervezés első alkalom | 2026. július 31. | 18:00-19:00
Közösségi tervezés második alkalom | 2026. augusztus 07. | 18:00-19:00
Közösségi tervezés harmadik alkalom | 2026. augusztus 28. | 18:00-19:00
Közösségi tervezés negyedik alkalom | 2026. szeptember 04.

Fenntartható városok létrehozása

Az események nyitottak minden résztvevő számára, és az előzetes regisztráció szükséges az egyes alkalmakkor. A tervezési folyamat a múltbeli példák alapján is megerősíti, hogy a közösségi tervezés eredményes lehet a városi terek alakításában, a fenntarthatóság és az energiahatékonyság szem előtt tartásával.

tags: #kozossegi #haz #kozossegi #tervezes