KSH építési költségindex: jellegzetességek, trendek és értelmezés
Az építőipari szakstatisztika az építőipari termelés szerkezetének és a kibocsátás térségi alakulásának vizsgálatához biztosít adatokat. Az építőiparba tartozik az épületek és az egyéb építmények szerkezetkész és szakosodott építése. Új építmények építése mellett a meglévők javítása, bővítése és átalakítása is idetartozik. Az év közben, havi rendszerességgel beérkező adatok csak az építőipari szervezetekre vonatkoznak, az évente egyszer beérkező felvétel adatai viszont a nem építőipari szervezetekre és a lakossági építkezésre is kiterjednek.
A legfrissebb adatok alapján a 2026-os I. negyedév körülményei között a gazdasági környezet és az ipari termelés hatása a beruházásokra és az építőiparra is érezhető volt. Az építőipari termelés volumene 2026-ban számos tényezővel közelítette meg a korábbi éveket, és a szezonálisan kiigazított adatok alapján is mutatkoztak eltérések az előző év azonos időszakához képest. Az építőipar az év első felében mérsékelt visszaesést mutatott, míg a szolgáltatások és az ipari termelés ismételten élénkült.
A KSH Monitor és az interaktív ábragyűjtemény szerepe
A KSH Monitor ábráinak döntő része kép- és adatformátumban (PNG, SVG és CSV) is letölthető. Az interaktív ábragyűjtemény a legfrissebb hazai és nemzetközi környezet társadalmi és gazdasági trendjének alakulásáról nyújt naprakész tájékoztatást. Fókuszban a vármegyék, 2026 I. A magyar gazdaság teljesítménye 2026 I. negyedévében 1,7%-kal meghaladta az előző év azonos időszakat.
A közzétett adatok közé tartozik az építőipari termelésre vonatkozó információk is, ahol a 2026. I. negyedévi adatok szerint az építőipari termelés volumene 6,5%-kal alulmúlta a 2025. I. időszakot, a vonatkozó kiigazítás nélkül. Az épületek és az egyéb építmények termelése között eltérő ütemek figyelhetők meg: az épületek építésének termelése kisebb lett, míg az egyéb építményeké viszont jellemzően erősebb teljesítményt mutathat.
Havi és éves megfigyelések az építési költségindexről
Az árak alakulása a termelés és a fogyasztás mennyiségét, azok szerkezetét is befolyásolja. Az ártstatisztikák figyelik a forgalomba kerülő javak árának időbeli változását, de léteznek területi árindexek is, például vásárlóerő-paritás formájában. A fogyasztói árindex a fogyasztói árak változását méri, míg a termelői árindexek a termelők szemszögéből figyelik az árváltozást.
A 2026. júniusi adatok szerint az ipari termelői árak átlagosan 0,4%-kal maradtak az előző év azonos időszakának szintje alá, miközben a belföldi értékesítés ára 1,8%-kal emelkedett, míg az exportárak 1,4%-kal csökkentek 2025 júniusához viszonyítva. Az előző hónaphoz képest a belföldi értékesítési árak 0,5%-kal növekedtek, az exportárak pedig 0,1%-kal mérséklődtek, így az ipari termelői árak összességében 0,1%-kal növekedtek.
A kölcsönhatásokban a költség alapú árindexek is szerepet játszanak (pl. mezőgazdaságra, munkaerőre), amelyek a termelési költségek időbeli alakulását mutatják. A külkereskedelmi árindexek a termékexport és -import áralakulásáról adnak információt, míg a havonta közölt adatok a lakáspiaci árak és a lakásárindex alakulását is tartalmazzák a KSH kiadványokban.
Konkrét adatok az építőiparról és a gazdaság többi ágazatáról
Az építőipari termelés 2026. I. negyedévében az épületek építésének termelése 4,2%-kal, az egyéb építményeké pedig 21,9%-kal volt kisebb a már említett időszakhoz viszonyítva. A 2026. I. időszakában a gazdaság egészét tekintve a GDP növekedése 1,7%-kal volt meghaladó az előző év azonos időszakához képp. A szolgáltatások teljesítménye és az ipar dinamizáltsága mérsékeltebb hatással volt az építőipar visszaesésére. A lakossági fogyasztás élénkült, amit a növekvő vásárlóerő és a fizetések emelkedése segített.
A KSH 2025-re vonatkozó megfigyelések szerint a fogyasztói árak átlagos növekedése 4,4% volt, és az infláció üteme meghaladta az előző évhez viszonyított szintet. A 2024-es évben az építőipari termelés 7 699 milliárd forint volt, és az éves összehasonlító adatok szerint 1,2%-kal csökkent az előző évhez képest. Ezen belül az épületek termelése 2,7%-kal esett, míg az egyéb építményeké 1,2%-kal nőtt. A 2024-es évben a megkötött új szerződések volumene 3,0%-kal nőtt, az év végi szerződésállomány pedig 18,7%-kal magasabb volt az előző évinél.
Az építőipari költségindex és a kapcsolódó mutatók értelmezéséhez érdemes kiemelni, hogy az egyes főcsoportok teljesítménye külön-külön alakul: az épületek és az egyéb építmények teljesítménye közötti arányok meghatározzák a teljes építőipari index alakulását. Emellett a termelési és árszintek közti összefüggések segítenek megérteni, hogyan hat az infláció és a költségek változása a projektek finanszírozására és az új beruházásokra.
Infografikák, térképek és vizuális kiegészítők

Az infografikák, kartodiagramok és diagramok segítségével a 2026. I. negyedévi adatok vizuálisan is értelmezhetők, és a 2025-ös évvel való összevetésre is lehetőséget adnak. A kiadványok és zen sorozatok lehetővé teszik az adott időszakban zajló térbeli folyamatok áttekintését, és az egyes térségek közötti különbségek vizsgálatát is.
Kapcsolódó témák és összefüggések
A külkereskedelem és a költségindexek összefüggései megvilágítják, hogyan hat a külföldi kereslet és a hazai termelés költségszerkezete az építőiparra. A 2026-os adatok megmutatják, hogy a bérek vásárlóereje növekszik, a lakásárindexek alakulása és a lakáspiaci trendek pedig befolyásolják a lakossági beruházások volumenét. Emellett a turisztikai szektor és az egyéb szolgáltatások hiánypótló adatai beingyík a gazdaság egészének képe felépítésében.
| Fő csoport | 2026 I. negyedév termelés | változás az előző év azonos időszakához képest |
|---|---|---|
| Épületek | 4,2% | csökkenés |
| Egyéb építmények | 21,9% | csökkenés |
tags: #ksh #epitesi #koltseg #index
