Kucseraek uj hazba költöztek: Annavölgyi asztalitenisz-történelem és a Lion-tó környezete
Azt, hogy ki honosította meg Annavölgyön ezt a sportot, nem tudjuk. Alig egy-két személy él már csak azok közül, akik ott lehettek a kezdeteknél, de sajnos emlékek az évtizedek távolából megkopottak. Több helyen is játsszák, de a ping-pong fellegvára talán a Gurin Gáspár legényszálló és a mellette épült fabarakk volt. A gyerekek szeretik utánozni a felnőtteket, ezért az amatőr évek jelentősen meghatározták a sportág fejlődését Annavölgyön.
Az évtizedek végére összeszokott csapat alakult: 1957-58-ban már üzemi bajnokság keretében küzdöttek a Dorogi Szénbányák többi csapata ellen, és a játékosok között ott voltak Révész László, Varga Ferenc, Párkányi Mihály, Vetési József, Kollár Mihály, Csapó Károly, Kulp Holló István és Vass János. Nagy népszerűségnek örvendtek az évről évre megrendezésre kerülő házibajnokságok, melyekre rendszeresen neveztek kívülállók is, vérremenő küzdelmeket vívva a helyezésekért. A csapat 1960-ra befejezte a kultúrotthon átépítését, és mivel a szállók sorsa bizonytalanná vált, az emeleti zeneteremben találta meg a stabil helyét a sportág.
A 60-as évek elején a játékosok száma bővült, és benne megindult a járási bajnokságba való benevezés is. Edzőként Párkányi Mihály tevékenykedett, a csapat tagjai között pedig Harcosfalvi János, Vass János, Varga Ferenc, Flórián Tibor, Kollár Mihály és Zsákovics Ferenc található. Az idő előrehaladtával a házibajnokságok mellett továbbra is zajlottak az üzemi bajnokságok, továbbá falusi és városi sportesemények keretében vehettek részt igazolt és nem igazolt játékosaink.
Az 1970-es évek végén új helyen, a sportcsarnokban folytatódott a tevékenység: egyre több játékos csatlakozott a sportághoz, az 1980-as években pedig Kulp Holló István irányításával hosszú évekig a megyei bajnokságban szerepeltek a csapat tagjai. Ebben az időszakban a siketek csapatának tagjai közé tartozott Belányi Imre, Kulp Holló István, Kreisz Zsuzsa, Hegyi János és Stikker László. Ekkor számottevően emelkedett az Egyesületben töltött évek során a versenyszerű sportolás is: Dér Tamás és ifj. Dér Tamás neve is felmerül.
Az 1990-es évek elején a tornaterem annyira alkalmatlanná vált: 4-5 fokos hőmérséklet, füstös helyiség, gyenge világítás - emiatt az asztalitenisz szakosztály megszűnt. A korszak lezárásaként még említést érdemel Párkányi Mihály és Kulp Holló István neve. A tornacsarnok felújítása után a 2000-es évek közepén Demeter Ágoston vezetésével alakult újra a szakosztály, amely 2007-től versenyszakosztály a megyei B-ligában. Az első év a tanulás éve volt: egy győzelemmel az utolsó helyen végzett, majd a következő években fokozatosan javultak az eredmények.
A 2009-2010-es bajnokságot már erősítették az új támogatókkal: a tinnyei HOLOFON ZRT és Schrammel Zoltán vállalkozó segítette és segíti a működést. Jakab József testnevelő tanár több sikeres pályázatot is nyert az Egyesületnek, és ezekből új asztalok és technikai felszerelések kerültek vásárlásra. A hét több napján - írásunk készültekor hétfőn és szerdán - pattog a labda a tornateremben, ahol gyerekek és felnőttek, versenyzők és amatőrök egyaránt megférnek egymás mellett. A mozgás öröme mindenki számára adott, a sportcsarnok mindenki előtt nyitva áll, és egyre többen élnek ezzel a lehetőséggel.
A történet nem csak a sporteredményekről szól: a csicsói Lion-tó és a Lion-ház különleges környezetéről is szó esik. A Csicsói-holtág a Duna által táplált, védett terület, amelyet az évszázadok során sokszor érintett az emberi tevékenység és a természeti változások hulláma. A Lion-tó keletkezéséről úgy tartják, hogy 1899-ben a gátőr Csicsónál, Kucsera Mihály által történt a gátátvágás, amely a Szakajtás, ma Lion-tó néven ismerté tette ezt a mellette fekvő területet. A holtág ma is a Duna oldalsó folyása, és szintén védett természetvédelmi terület része.
A gátőr szerepe és a környezeti értékek
A gátőri hivatás régi hagyomány volt: a gátőr a töltés menti őrházban élt, feladata a töltés jó állapotának folyamatos ellenőrzése volt. Régen jószágokat tartottak, gyümölcsfákat ültettek, és önellátó életmódra rendezkedtek be, hiszen az őrház távol esett mindentől. A Csicsói dunai holtágat nemzeti természetvédelmi rezervátummá nyilvánították, a mellette lévő tanösvény 6 km hosszú. A Lion-ház ma részben magántulajdon, részben a BROZ természetvédelmi szervezeté, és a ház körül gyümölcsös található, még százéves körtefa is fellelhető. A tanösvény ötletes útvonalán megfigyelhető a liánokkal benőtt erdő, a védett madarak és növények gazdag világa, amely a Csicsói Holtág különleges ökoszisztémáját adja.
A vizsgálatok szerint a holtágban több mint 350 növényfaj él, és az északi pocok példája mutatja, hogy a terület őshonos állat- és növényvilággal büszkélkedhet. A holtág vízmélysége egy métertől hét méterig terjed, itt lakik az őshonos nyurgaponty, a lápi póc pedig a Hami-nádas sekély vizében található. Az ezüstkárász terjeszkedése nyomán a többi őshonos halfaj egy része veszélybe kerülhet. A terület fenntartása érdekében a környező területek állapotát folyamatosan figyelni kell, mert a dunai mellékágak folyamatos átalakuláson mennek keresztül, új tájképet adva.
Jelen és jövő a sportban és a természetvédelmi szemléletben
A Lion-tó és a környező tanösvény olyan értékei a régiónak, amelyeket érdemes megőrizni. A tanösvényen keresztül bevezetés a természetvédelmi szemléletbe: egy olyan ökológiai hálózat része, amelyet meg kell védeni minden lehetséges eszközzel. Az emberi jelenlét és a természeti értékek között fennálló egyensúly megtartása kulcsfontosságú a jövő generációi számára. A kucserai család és Annavölgy sportéletének története összefonódik a helyi közösség identitásával, amely a sport és a természet értékei köré épül.
Így az Annavölgyön megőrzött asztalitenisz-kultúra és a Lion-tó ökoszisztémája is hozzájárul a helyi identitás gazdagításához. A jövőben várhatóan tovább bővül a sportolási lehetőségek köre és a természetvédelmi törekvések is, miközben a közösség élményeket gyűjt a sport és a természet összefonódásában.
Kráter-tó: a Hortobágy tűzben született oázisa
| Időszak | Esemény |
|---|---|
| 1957-58 | Csapatalakulás az üzemi bajnokság keretében |
| 1960 | Kultúrotthon átépítése befejeződik, zeneterem ad otthont a sportágnak |
| 1960-as évek eleje | Járási bajnokságba való belépés |
| 1980-as évek | A csapat megyei bajnokságban.\n |
| 1990-es évek eleje | TORNACSARNOK felújítás előtti válság; szakosztály megszűnik |
| 2000-es évek közepe | Demeter Ágoston vezetésével újraindul a szakosztály |
| 2009-2010 | Támogatók megjelenése: HOLOFON ZRT, Schrammel Zoltán |
| 2009-2010 és tovább | Jakab József pályázatainak köszönhető felszerelés |
Emellett a családi történet is szoros kapcsolatban áll a költözésekkel és a lakóhelyváltozásokkal. A Kucsera Gábor és felesége, Kucsera-Tápai Szabina kisfia, Bence érkezése jelentős esemény volt a sportoló-páros életében. A költözési tervek helyett a felújítás felé fordultak, amely új otthont adott a családnak és a laboratóriumnak tekinthető kertjüknek. A házaspár 2021-ben gyáli házát 110 millió forintért hirdette meg, de végül a meglévő otthon felújítását választották, amely a kerttel együtt modern, virágzó oázissá alakult.
Jellinek Emilio és felesége, Jellinek Tina hosszú ideig fontolgatták új otthon keresését, de végül a meglévő otthon felújítását döntötték. A felújítás során a kert és az udvar is átépült, és ma már az egzotikus hangulatú növények alkotják a környezetet. A poénos hangulatban említik: a kert látványos építészete büszkén mutatja be a család új otthonát, amely az otthonosság és a kényelmes élettér szimbóluma.
tags: #kuceraek #uj #hazba #koltoztek