Hagyatéki adó és illeték külföldi hagyatékok esetén: hogyan alakul az öröklési illeték Magyarországon és nemzetközi környezetben
Nagyértékű ingó és ingatlan vagyontárgyakhoz többféle módon is hozzájuthatunk: ezek megvásárlása mellett a vagyonosodás egyik leggyakoribb esete az örökösödés.
Az örökség a hagyatéki eljárás hivatalos keretei között kerül az örökösök birtokába (közjegyző vagy bíróság közvetítésével).
Az örökösödési illetékfizetési kötelezettség eseteit Magyarországon az illetéktörvény rögzíti.
Az örökösödési illeték jogszabály kimondja, hogy akkor kell valakinek örökösödési illetéket fizetnie, ha egy hozzátartozója vagy más örökhagyó hagyatéka útján nagyobb értékű vagyontárgyhoz jut.
Az örökösödési illeték törvény kiterjed a belföldi hagyatékra és minden magyar és Magyarországon élő nem magyar állampolgár által örökölt külföldi ingóhagyatékra, illetve a külföldi hagyatékba tartozó vagyoni értékű jogra.
Ha az illeték megfizetése külföldön már megtörtént, ennek tényét bizonyítanunk kell, hogy belföldön érvényesíthessük illetékmentességünket.
Az örökösödési illetéktörvény megállapítja, hogy az illeték mindig a vagyonosodó felet - esetünkben az örököst - terheli.
Fontos kiemelnünk, hogy szűk családi körben történő öröklés esetén nincs örökösödési illeték, távolabbi rokonok után viszont már kell illetéket fizetni.
Az örökösödési illeték kapcsán gyakran emlegetjük az ún. „20 milliós határt”, amelyről érdemes pár szó erejéig kitérni.
Az örökösödési illetéktörvény szerint 20 millió forintos hagyatéki értékhatárig mentes az illetékfizetési kötelezettség az örökhagyó mostoha- és nevelt gyermekeinek, illetve mostoha- és nevelőszülőjének is.
Természetesen előfordulhat, hogy a hagyaték nem nagykorú személy tulajdonába kerül.
Kiskorú örökös esetén az örökös nagykorúvá válásától számított 2 éven keresztül késedelmi pótlékmentesség jár az örökösödési illeték megfizetésére.
Az örökösödési illeték 2025 évi szabályai szerint nemcsak az számít, hogy kitől örököltünk, hanem az is, hogy mit örököltünk.
Ahogy a fentiekben jeleztük: az örökösödési illeték mértéke attól függ, hogy ki örököl és mit örököl.
- Nem lakhatási célú ingatlanok: alapvetően 9% az illeték, de speciális termőföld esetén ennek fele jár: 4,5%, ha az örökhöz tartozó nyilvántartásban őstermelői családi gazdaság tagjaként bejegyzett magánszemély az örökös.
- Készpénz vagy bankszámla/betét öröklése esetén a készpénzösszeg után 18% illetéket kell fizetni a fenti mentességek figyelembevételével.
- Gépjárművek, pótkocsik és ezekre vonatkozó vagyoni értékű jogok öröklésekor az illeték kétszerese a visszterhes vagyonátruházási illetéknek.
- Használati jog, haszonélvezeti jog vagy üzemben tartói jog öröklése esetén az illeték a törvény szerinti alapelvek szerint kerül megállapításra.
Gyakran előfordul, hogy a hagyaték nem kizárólag egyetlen örökösre száll, hanem több örökös osztozik rajta - ilyen esetben nemcsak az örökség, hanem az örökösödési illeték terhe is megoszlik.
Minden örökösnek az után a tulajdonrész után kell az illetéket megfizetnie, ami a tulajdonába kerül.
Megoldási lehetőségek az öröklési illeték elkerülésére általában két út: az örökség átengedése vagy az örökségről való lemondás; ha nem szeretnénk lemondani, méltányossági alapon kérhetünk részletfizetést a NAV-tól.
A hagyatéki eljárás lezajlását követően a hagyatéki végzés alapján a NAV megállapítja, keletkezik-e örökösödési illetékfizetési kötelezettség.
Amennyiben igen, a NAV fizetési meghagyást küld az illeték alanyának, melynek kézhezvételétől számított 30 napon belül kell megfizetni az illetéket.
A vámhivataltól kiküldött fizetési határozat tartalmazza, hogy mennyi az örökösödési illeték összege, és hogy melyik NAV számlaszámra kell utalni a pénzt.
Ha külföldön maradt vagyont öröklünk, fontos tudni, hogy melyik ország szabályai szerint zajlik az öröklés, és kell-e Magyarországon illetéket fizetni.
Alapvetően az számít, hogy az örökhagyó hol élt, illetve hol található a hagyaték, és az EU-n belül az Európai Öröklési Rendelet szabályozza az eljárást.
Az EU-s rendelet kivétele Dániára és az Egyesült Királyságra vonatkozik, és a haláleset szerinti tartózkodási hely döntő tényező lehet.
Magyarországon az öröklés után öröklési illetéket kell fizetni, ha az örökös és az örökhagyó nem egyenes ági rokonok, egyenes ági rokonok és házastársak esetén pedig illetékmentesség áll fenn.
Az öröklési illeték alapja mindig az örökös által megszerzett vagyon tiszta értéke, amit a hagyatéki terhek levonása után számítanak ki.
A hagyatéki terhek közé tartoznak az adósságok, a temetés költségei, a közjegyzői díjak és a feladatokat ellátó gondnok díja.
A hagyatékban foglalt gépjármű értékét nem kell beleszámítani a hagyaték tiszta értékébe.
Kötelesrész esetén is illetéket kell fizetni, de a kötelesrész értékét csökkenti a kiadásra kötelezett örökös tiszta örökrésze.
Kiskorú örököseknél a nagykorúvá váláskor merül fel az illetékfizetési kötelezettség, és ebben az esetben két éven belül békéssé teheti a fizetést késedelmi pótlék nélkül.
Termőföld öröklése esetén az illeték felét kell befizetni, míg őstermelői családtagként a negyedét.
Öröklési illeték mentessége többek között az egyenes ági rokonok, gyermekek, házastársak, testvérek és adott esetben a közjóléti célú adományok esetében áll fenn.
Az ingóörökség 300 000 forint forgalmi értékhatárig mentes lehet.
Az ingatlanok öröklése esetén a lakástulajdonra és a lakástulajdonhoz kapcsolódó jogokra 9% az illeték, míg egyéb ingatlanokra más szabályok vonatkoznak.
Az külföldön fizetett illetéket általában igazolni kell a magyar hatóságok felé, hogy elkerüljük a duplikált adóztatást.
A külföldi hagyaték utáni illetékfizetés elkerülése érdekében fontos lehet az Európai Öröklési Bizonyítvány beszerzése.
Az Európai Öröklési Rendelet lehetőséget ad az Unión belüli egyszerűbb öröklésre, de harmadik országokban a folyamat bonyolultabb lehet.
Ha külföldön hunyt el az örökhagyó, a halotti anyakönyvi kivonat hiteles fordítására és a megfelelő helyi eljárások lefolytatására is szükség lehet.
Az öröklési eljárás Magyarországon általában a közjegyzőnél vagy az illetékes bíróságon zajlik, és az adóhatóság számolja ki az illetéket a hagyatéki végzés alapján.
Ha a külföldi vagyon értékálló devizában tartására van szükség, a Wise-számla hasznos lehet a valuták közvetítésére és a költségek csökkentésére.
Külföldről örökölt
A külföldi öröklés során érdemes a néhány hónapig tartó magyar eljárási időnél hosszabb folyamatra számítani, különösen akkor, ha több ország érintett.
Az öröklési illetékfizetésre vonatkozó határozatok kézhezvételétől számított 30 napon belül kell teljesíteni a kötelezettséget.
Ha például az örökös valamelyik közeli hozzátartozója, például gyermek vagy házastárs, akkor az illetékmentesség automatikus lehet.
Öröklési adó és illeték gyakorlati érdekessége, hogy a külföldi hagyaték után is van lehetőség az adóhatósággal történő egyeztetéssel és mentességek igénybevételével.
Az őshagyományos magyar szabályozás szerint az öröklési illeték alapja a tiszta érték, amelyből levonhatók a hagyatéki terhek.
Ha a hagyatékban külföldi ingóság is van, akkor annak adózása az adott külföldi szabályok szerint történik, de Magyarországon is adóhatósági kötelezettséget jelenthet, ha nincs más országban illetékfizetés.
tags: #kulfoldrol #orokolt #penz #illeteke
Népszerű bejegyzések:
- Fedezze fel a pilisvörösvári otthonokat: exkluzív újszerű ház a kertvárosi övezetben
- Üllői út 24: hogyan érheted el az irodát – helyi információk
- Új családi ház árak alakulása Magyarországon: piaci tényezők
- Modern otthon Mátészalkán: újépítésű lakások
- A Szigetvár vára története és építészeti alaprajza