Kunmadaras rendezési terv alátámasztó munkarész részletes bemutatása
A cikk a Ku manifordott rendezési terv alátámasztó munkarészének alapvető fogalmait és tartalmi elemeit tárgyalja, amelyeket a bekezdések és terminológia részletesen dolgoznak fel. A dokumentum összefoglalja a település képi, funkcionális és jogi kereteit, kiemelve a megvalósításhoz szükséges alátámasztó vizsgálatok, a településképi rendelet és a kapcsolódó szabályozási elemek szerepét.
1. Alapvető arculati elemek és fogalmak
1. arculati jellemző: a települési környezet vizuális megjelenését meghatározó jellemző, amely lehet kulturális, léptékbeli, formai, anyaghasználati és minőségi; 2. cégér: valamely mesterségre vagy tevékenységre utaló tárgyat, figurális elemet, címerszerű ábrát, feliratot tartalmazó épülettartozék; 3. egyéb műszaki berendezés: épületre szerelt műszaki eszköz; 4. helyi építészeti örökség: a település múltja és lakóinak közösségi hovatartozás-tudata szempontjából meghatározó építészeti örökség; 5. hosszú táv: 10 évet meghaladó időtáv; 6. kerületi építési szabályzat: a fővárosi kerületben a fővárosi rendezési szabályzattal összhangban álló, az építés rendjét a helyi sajátosságoknak megfelelően megállapító és biztosító önkormányzati rendelet, amely építési jogot keletkeztet; 7. kiemelt fejlesztési terület: egy adott fejlesztés megvalósítása céljából a fejlesztési tervben kijelölt fejlesztési akcióterület; 8. középtáv: legalább 4, legfeljebb 10 éves időtáv; 9. magánszolgáltatások: az e rendelet hatálya alá tartozó településfejlesztési projektek során, azok sikeressége érdekében, piaci szereplőtől igénybe vett szolgáltatások, amelyek a projektben alkalmazott formájukban más célra nem felhasználhatók; 10. okos város: olyan település vagy önkormányzatok közös tervezésében részt vevő település, amely a fejlesztési tervét okos város módszertan alapján készíti el és hajtja végre; 11. okos város módszertan: települések vagy települések csoportjának olyan településfejlesztési módszertana, amely azok társadalmi, természeti és épített környezetét, digitális infrastruktúráját, valamint az állami ügyintézési szolgáltatás, közszolgáltatás, közműszolgáltatás, önkormányzati szolgáltatások és magánszolgáltatások elérhetővé tétele települési szolgáltatások körét, minőségét és hatékonyságát korszerű technológiák és módszerek alkalmazásával, fenntartható módon, a lakosság, a helyi társadalmi és gazdasági partnerek fokozott bevonásával fejleszti.
2. Szabályozási elemek és tervezési tartalmak
12. szabályozási elem: a helyi építési szabályzatban meghatározott vagy szabályozási terven feltüntetett rajzi elem, lehatárolás és adat, amelyhez jogszabály előírást rendel; 13. szegregációs mutató: a legutolsó népszámlálási adatok alapján a Központi Statisztikai Hivatal által számított mutató, amely a szegregált vagy szegregációval veszélyeztetett területek lehatárolásának alapja; 14. szegregált vagy szegregációval veszélyeztetett terület: szegregációs mutatóval lehatárolt olyan egybefüggő terület, amelyen az alacsony társadalmi státuszú családok koncentráltan élnek együtt vagy a társadalmi státuszcsökkenés jelei tapasztalhatók, ezért a területen közösségi beavatkozás szükséges, és amely lehet önálló településrész, vagy egy vagy több településrész része is; 15. szintterületi átlagérték: olyan, a főváros beépítésre szánt területén és beépítésre nem szánt különleges területén alkalmazandó érték, amely az általános használat szerinti területeken elhelyezhető szintterületnek és az általános használat szerinti területek területének hányadosa; 16. szintterületi mutató: a telken elhelyezhető szintterületnek és a telek területének hányadosa; 17. telepítési tanulmányterv: egy adott építési beruházással kapcsolatos önkormányzati döntést elősegítő dokumentáció, amely bemutatja a tervezett építési beruházást és annak az épített és természeti környezettel való viszonyát; 18. települési szolgáltatások: a településen vagy a települések csoportjában elérhető önkormányzati, állami közszolgáltatások és magánszolgáltatások összessége; 19. településkarakter: az épített és a természeti környezet településképi jellemzőinek összessége, így a természetes környezet, a település megjelenése a tájban, a településszerkezet, a jellegzetes épülettípus, a tömegformálás, a homlokzati kialakítás, az anyaghasználat és növényzet; 20. településkép: a település vagy településrész épített és természeti környezetének vizuális megjelenése; 21. településképi szempontból meghatározó terület: jellegzetes, értékes vagy hagyományt őrző építészet arculatot hordozó vagy meghatározó település, vagy egy település ilyen jellemzőkkel bíró, lehatárolható meglévő vagy tervezett településrésze; 22. településszerkezeti egység: a környezet sajátosságai, adottságai, karaktere szempontjából egy egységként kezelendő gyűjtőút vagy magasabb rendű út, vasútvonal, vízfolyás, természeti elem által határolt összefüggő településrész.
3. Megalapozó vizsgálat, alátámasztó javaslat és a településterv
2. 5. § A településterv, a megalapozó vizsgálat és az alátámasztó javaslat a VII. 3. II. 4. 7. § (1) A településterv, valamint annak módosítása megalapozó vizsgálat alapján készül, és a településtervet alátámasztó javaslat készíti elő. A megalapozó vizsgálat tartalmi követelményeit az 1. melléklet, az alátámasztó javaslat tartalmi követelményeit a 2. (4) A 2. melléklet 2. (8) A (7) bekezdés szerinti feljegyzést a képviselő-testületnek jóvá kell hagynia, és az a megalapozó vizsgálat és az alátámasztó javaslat mellékletének részét képezi. (9) A településterv módosításánál a megalapozó vizsgálatot és az alátámasztó javaslatot - a szerkezeti összefüggések egyidejű bemutatásával - a módosítás várható hatásának figyelembevételével meghatározott területre kell elkészíteni. 5. (2) Nem kell megalapozó vizsgálatot és alátámasztó javaslatot készíteni az (1) bekezdésben foglaltakon túl, ha a 7. (3) Ha a (2) bekezdés szerint nem készül megalapozó vizsgálat és alátámasztó javaslat, a tervező a településterv módosítását szakmai összefoglalóban indokolja. A szakmai összefoglaló tartalmazza a módosításokat, azok indokolását, a jogszabályi követelményeknek való megfelelést és a 7. 9. § A kézikönyv és a településképi rendelet kidolgozásához és módosításához megalapozó vizsgálat és alátámasztó javaslat nem készül, azonban a 31. § (1) bekezdése szerinti helyi védelmet megállapító településképi rendelethez a 32. III. 6. (3) A Központi Statisztikai Hivatal a tervezés elkezdésekor aktuális helységnévtára szerint ötezer főnél kisebb lakónépességű települések esetében a fejlesztési terv kidolgozása során a 3. melléklet 4., 6. és 7. (4) A 3. melléklet 6. (5) Az okos város a fejlesztési tervét a Lechner Tudásközpont Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság okos város módszertana figyelembevételével, a 3. 7. (2) A helyi építési szabályzat tartalmi követelményeit a 4. (3) A helyi építési szabályzat 4. (4) Ha az Étv. 13. § (7) bekezdése alapján a településre nem készül helyi építési szabályzat, a közigazgatási részterületre a helyi építési szabályzat legalább településszerkezeti egységre, módosítása legalább telektömbre készül.
4. Helyi védelem és településképi rendelet
31. § (1) Helyi védelem alatt áll az a helyi építészeti örökség, amelyet a települési önkormányzat - a fővárosban a fővárosi vagy kerületi önkormányzat - településképi rendeletében védetté nyilvánít. 32. § (1) A településképi rendelet 31. § (2) bekezdése szerinti helyi védelmet meghatározó előírása értékvizsgálat alapján készül. 33. § (1) A helyi védelem a 32. (3) A területi védelem esetében a védelem tárgya lehet a településszerkezet, a telekstruktúra, az utcavonal-vezetés, az utcakép vagy utcaképrészlet, a növényzet, továbbá a település- és tájkarakterelemek megőrzése, értékóvó fenntartása és fejlesztése. 40-41. § A Kormány és a miniszter előzetes településképi véleményének rendje, valamint a véleményezési és dokumentációs kötelezettségek részletezése.
5. Településrendezési eszközök és példák
A szövegek között található példák és hivatkozások - településrendezési terv alátámasztó munkarészek, településrendezési terv szerkezeti terv, Helyi építési szabályzat - segítik a gyakorlati alkalmazást és a különböző településméretekhez való igazítást. A táblázat- és melléklet-hivatkozások részletezik a tervezési anyagok, feljegyzések és jóváhagyási folyamatok sorrendjét, ahogy a jogszabály- és hatósági követelmények megkövetelik.

tags: #kunmadaras #rendezesi #terv #alatamaszto #munkaresz
Népszerű bejegyzések:
- Megbízható takarítás és betegápolás: részletek a korulí munkak regen című írásban
- Gépészeti engedélyek és építési engedélyek jogi háttere
- Kutatás Esztergom kulturházának alaprajzairól és a középkori örökségről
- Debreceni havi kauciós albérletek – teljes útmutató
- Nagykanizsai körzeti földhivatal szolgáltatások
