kúria földhivatal pótolható: felülvizsgálat és ingatlanügyek jogértelmezése a Pp. módosítása után

A cikk a magyar polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (Pp.) 2001. évi CV. törvénnyel módosított részeinek hatását vizsgálja a jogerős határozatok felülvizsgálata terén, különös tekintettel az ingatlanügyekre, a földhivatali eljárásokra és az illetékkedvezmények alkalmazására. A 2002. január 1. után meghozott jogerős határozatok tehát alapvetően szűkítették a felülvizsgálat lehetőségét, és a jogértelmezés egységességét célozták meg a Legfelsőbb Bíróság egységsugarú jogértelmezéssel.

A felülvizsgálat alapelvei a Pp. 270-275. §-ai alapján

A felülvizsgálatnak egyik előfeltétele minden esetben jogszabálysértésnek minősülő eljárási vagy anyagi jogsértés igazolása, amely kihat az ügy érdemi elbírálására. A bekezdések konkrétan rögzítik a jogegységi határozatnak való eltérés tilalmát, a joggyakorlat egységének és továbbfejlesztésének a szükségességét, valamint a legtipikusabb kizáró okokat.

A Pp. 270.§ (2) bekezdése alapján felülvizsgálat indítható, ha az érintett határozat jogszabálysértése kihat az ügy érdemi elbírálására, illetve ha joggyakorlat egységének vagy elvi jelentőségű jogkérdés felmerülése miatt indokolt. A (3) bekezdés példálózóan sorolja fel azokat az eseteket, amikor a jogszabály nem ad felülvizsgálati alapot, de a (1)-(2) bekezdések szerint felülvizsgálat nyílik, és ekkor a (3) bekezdésben említett jogszabálysértések is orvosolhatók.

A Legfelsőbb Bíróság - 2002-es és későbbi gyakorlatában - kijelölte az egységes jogértelmezés és jogalkalmazás érdekében, hogy a polgári perben hozható jogerős határozatok közül felülvizsgálat csak a jogerős ítéletet támadhatja, illetve hogy a végzések egy része nem támadható felülvizsgálattal.

Nonperes eljárások és ügyek sajátosságai

Az új szabályozás értelmében a felülvizsgálatot megalapozó végzések között kizárólag azok a végzések támogathatók, amelyek az ügy érdemi elbírálására hatást gyakorolnak, és amelyek korábban kizárólag nemperes eljárásokban születtek. A 271. § szerint bizonyos végzések esetében a felülvizsgálat kizárt vagy nem megengedett, így a kérelmet hivatalból kell elutasítani, ha az nem az érintett jogerős végzés ellen irányul.

A szöveg szerint a 270. § (2) bekezdésének ba)-bb) pontjaiban meghatározott esetekben lehet csak felülvizsgálatot indítani; a többi esetben a joggyakorlat egységének vagy elvi jelentőségű kérdés felvetésének indokolása szükséges. A jog egységének megőrzése érdekében a bíróságok kifejezetten kötelesek követni a Legfelsőbb Bíróság hivatalos gyűjteményében közzétett elvi határozatokat.

Ingatlanügyek, illeték és a cserét pótló vétel kedvezménye

A cikkben részletezett elvek alapján a földhivatali eljárások és az ingatlan-nyilvántartás adatai alapján keletkezik a vagyonszerzési illeték megfizetése. Az Itv. szerint a visszterhes vagyonátruházási illeték az adásvételi szerződés megkötésének napján keletkezik, és az ingatlan-nyilvántartási bejegyzés szükséges a konstitutív hatályhoz. Az Itv. 21. § (2) bekezdésének b) pontja a cserét pótló vétel kedvezményét csak az ingatlan bejegyzésének és a jogosultság igazolásának megléte esetén adhatja meg.

Előfordulhat azonban, hogy a megkötött, a későbbi bejegyzésekhez kötött feltételek nem teljesülnek, és a közigazgatási hatóság ezt a kedvezményt nem nyújtja. Ebben az esetben a felülvizsgálat keretében a jogszabályi összefüggések tisztázására kerül sor. A végzések értékelése során gyakran vizsgálják a bejegyzésre alkalmas szerződés tartalmi elemeit, a határidők betartását és a tulajdon bejegyzésének jogi következményeit.

Kúria döntéseinek összefoglaló jelentősége

A Kúria az Itv. és a Pp. összefüggéseiben kiemelten vizsgálja, hogy a földhivatali bejegyzések és a társasházak alapításával kapcsolatos jogi tények hogyan befolyásolják a jogszabálysértést és a felülvizsgálat megállapításait. A bíróságok a jogegység érdekében figyelembe veszik a Kúria által kiadott elvi határozatokat, elbírálva az olyan kérdéseket, mint például a térképezési vagy területszámítási hibák jogi helyzete, illetve a lakóingatlanok tulajdonjogának bejegyzése és a hozzá kapcsolódó illetékek.

Gyakorlati példák és közigazgatási eljárások összefüggései

A cikkben hivatkozott példák között szerepelhet ingatlanvásárlás előtti és utáni földhivatali eljárások; a földhivatalok illetékes kerületei, ügyfélfogadási rendjei vagy a tamogatott illeték kedvezmény jogi feltételei. Ezek a példák jól mutatják, hogy a felülvizsgálat főként akkor válhat relevánssá, ha a közvetlen jogi intézkedések és a határozatok nem felelnek meg a jogszabályoknak, és a bíróság következetes értelmezése szükséges.

Infografika: jogszabályi összefüggések a felülvizsgálatban

Infografika a Pp. felülvizsgálatának fő feltételeiről és a végzések kapcsolatrendszeréről

Mapa: Földhivatalok kerületi ellátása és illetékeség

Budapest kerületei földhivatalok területi illetékessége

Táblázat: fontosabb jogszabályok és határidők

SzabályÉrvényességFőbb hatás
Pp. 270. §2002-tőlFelülvizsgálat alapja
Pp. 271. §2002-tőlKizárások felsorolása
Pp. 272. §2003-tólHiánypótlás és tartalmi kellékek
Pp. 273. §2003-tólElutasítási alapok

tags: #kuria #foldhivatal #potolhato

Népszerű bejegyzések: