Közös költség 409 d. – Egyetemleges helytállás és a tulajdonosváltás következményei a társasházi joggyakorlatban

A társasházakról szóló 2003. évi CXXXIII. törvény (Tht.) 24. § (1) bekezdése nem tiltja a tulajdonostársak olyan megállapodását (alapító okirat) vagy határozatát (SZMSZ), amely a korábbi tulajdonos által felhalmozott közös költség hátralék megfizetésére a hátralékos tulajdonos és jogutódja közös helytállását írja elő. Ennek megítéléhez fontos a tényállás: a peres ügyben a 2019. március 13-án kelt adásvételi szerződéssel megszerzett társasházi ingatlan közös költségét a korábbi tulajdonos 2018. november 1. óta nem fizette, és a hátralék a vevő szerzeményét követően is tovább növekedett, meghaladva az 500 ezer forintot.

A felperes - a társasház - alapító okirata szerint a közös költség tartozásért a tulajdonos jogutóda a volt tulajdonossal egyetemlegesen felelős, amit az SZMSZ is ugyanezzel a tartalommal rögzít. A perben alkalmazott jogi érvelés szerint a közös költség viselése kötelmi jellegű, így a tulajdonjog megszűnéséig terheli a tulajdonost, azonban a jogi környezet értelmezése szerint a korábbi és az új tulajdonos egyetemleges felelőssége ilyen szabályozás esetén sem zárható ki.

A bíróságok útja és a Kúria előtti viták

Az elsőfokú bíróság az alperest az alapító okirat és az SZMSZ egyetemleges felelősséget előíró rendelkezései alapján marasztalta. A másodfokú bíróság a marasztalás összegét 22 085 forintra és annak kamataira korlátozta, ugyanakkor az egyetemleges felelősséget nem vitatta el, hanem a jogalapot és a hatályt illetően finomított. A Kúria felülvizsgálati elé állítása során a kérdés alapja az volt, hogy a felperes által elkövetett hibás jogértelmezés miatt fennálló jogsértést fenn kell-e tartani, és egységet kell-e teremteni a precedensek között.

A Kúria vizsgálta az ügyazonosságot: az adásvétel és az előző tulajdonosi helyzet közötti különbség miatt nem áll fenn egyértelmű precedensértékű példázat. Ennek ellenére a Kúria jogi álláspontja - a Tht. 24. § (1) bekezdése, a 46. § (2) bekezdése és a Ptk. összhangja mentén - megerősítette, hogy a közös költség tartozásért minden aktuális tulajdonos felel, és a korábbi tulajdonos helytállása sem zárható ki automatikusan.

Helytállási kötelezettség és az egyetemlegesség

A Kúria kiemelte, hogy az alapító okirat és az SZMSZ olyan állomány, amely a társasház működését és kötelezettségvállalásait meghatározza. Ezek a dokumentumok - a törvény keretei között - kötelező erejűek a vevőre, aki jogutódként lép be a társasházi jogviszonyba. A vevő tehát nem csak az ingatlan-nyilvántartási egységet veszi meg, hanem az eladó társasházban betöltött pozícióját és a hozzá tartozó kötelezettségeket is.

Az egyik fontos megállapítás szerint a Tht. 24. § (1) bekezdése lehetővé teszi, hogy a költségviselést SZMSZ vagy alapító okirat ettől eltérően rendezze. Ugyanakkor a Tht. 46. § (2) bekezdése és a Ptk. általános szabályai szerint a vevő felelőssége a fennálló tartozásra kiterjed, ha a hátralék a megszerzés után keletkezett. Így az új tulajdonos számára nem zárható ki egyetemleges helytállási kötelezettség, ha az alapító okirat vagy az SZMSZ ezt tartalmazza.

Az eljárás tanulságai

  • A vevőnek érdemes alaposan áttekintenie az alapító okiratot és az SZMSZ-t, mielőtt megvásárolja a társasházi ingatlant, mert ezek a dokumentumok meghatározzák a közös költség elmaradása miatti kötelezettségek körét.
  • Ha az alapító okiratban és az SZMSZ-ben egyetemleges helytállás szerepel, az új tulajdonos a fennálló hátralékért teljes mértékben felelhet a szerződés megkötése utáni időszakra vonatkozóan is.
  • A jelzálogjog bejegyzetésének kérdése jelentős hatással lehet a helytállási kötelezettség megállapítására. A döntés szerint a kötelezettség nem automatikusan terhel olyan ingatlant, amelynél a jelzálog bejegyzése hiányzik, de a jogelődökkel szemben fennálló egyezség továbbra is érvényes lehet.

Az ítélet megnyugtatta a feleket: a Kúria határozata szerint a közös költség viselése a mindenkori tulajdonos feladata; az alapító okirat és az SZMSZ egyetemlegességet előíró rendelkezése kötelező erejű lehet, és a vevőt a jogelőd kötelezettségeire vonatkozó követelések vonatkozhatják. Ugyanakkor a kúriai döntések hangsúlyozzák, hogy precedensérték csak akkor keletkezik, ha a helyzet összhangban áll a korábbi decisionsal, és a konkrét tények ezen összhang alapján értelmezhetők.

Gyakorlati következtetések

Ha társasházi ingatlan vásárlásáról van szó, különösen fontos az alábbiak figyelembe vétele:

  • Az alapító okirat és az SZMSZ egyetemleges felelősséget kimondó rendelkezései kötik az új tulajdonost is, kivéve, ha közvetlenül ellentétes jogszabályt tartalmaznak - ezt a jogi kartörvény vizsgálja.
  • A közös költség tartozás megfizetése mindenkori tulajdonosra vonatkozik, és a tartozás megosztása arányát az SZMSZ határozhatja meg, a törvény általános rendelkezései pedig kiegészítőek.
  • Ha jelzálogjog bejegyzésére kerül sor, az ingatlan-nyilvántartási eljárások és a kötelezettségek összhangban vannak - a jogi megfeleltetés növeli a követelések érvényesítésének esélyét.
  • Az ítélkezési gyakorlatban érdemes figyelembe venni a Kúria precedenseit és a BVH (BHGY) határozatokat, hogy meghatározhassuk a hasonló ügyekben a felelősség mértékét és a döntési irányt.
Infografika: hogyan alakul ki egyetemleges helytállás a társasházban

A cikk azonban összefoglalóan azt mutatja, hogy a Tht. és a Ptk. közös szabályai, együtt az alapító okirat és az SZMSZ rendelkezései, meghatározzák, hogy ki és mikor köteles a közös költséget megfizetni. A vevő tehát jogutódként felelőssé válik a fennálló és a később felhalmozott tartozásokért is, ha az alapító okirat vagy az SZMSZ egyetemleges helytállást ír elő.

Az adásvételi szerződés megkötése előtt erősen ajánlott ellenőrizni a közös költségállományt és a hátralékokra vonatkozó megállapodásokat, különösen az alapító okiratban és az SZMSZ-ben foglaltakat, mert ezek közvetlenül befolyásolják az új tulajdonos felelősségét és a jövőbeni teljesítést.

Részletes tényállítási összegzés

A per anyaga alapján a felperes a fennálló közös költség és annak kamataira kötelezést kért 140 668 forint összegben, figyelembe véve, hogy az adásvétel időpontja és a tartozás keletkezésének időpontjai közötti viszony befolyásolta a felelősség kérdését. A Kúria úgy ítélte meg, hogy az alapító okiratban és az SZMSZ-ben foglalt egyetemesség a vevőre is kötelező hatállyal bírhat, mivel a jogszabályok úgy értelmezhetők, hogy az új tulajdonos jogutódként felel a felhalmozott tartozásért.

tags: #kuria #kozos #koltseg #409 #d

Népszerű bejegyzések: