A haszonélvezeti jog és annak hatásköre: ki az úr a háznál?

A haszonélvezeti jog vagy a tulajdonjog az "erősebb"? Hogyan keletkezik és szűnik meg a haszonélvezet? Eladhatja-e a tulajdonos a haszonélvezetet terhelő ingatlanát? Meddig állhat fenn a haszonélvezet természetes személy vagy jogi személy esetén? Mik a haszonélvező jogai és kötelezettségei?

A haszonélvező a más személy tulajdonában álló dolgot (ingatlant) birtokolhatja, használhatja, hasznosíthatja és hasznait szedheti. A haszonélvező a dologban bekövetkezett károkért a szerződésen kívül okozott károkért való felelősség szabályai szerint felel. A haszonélvező viseli - a rendkívüli javítások és helyreállítások kivételével - a dologgal kapcsolatos terheket. A használat joga alapján a jogosult a dolgot a saját szükségleteihez igazíthatja, de nem haladhatja meg a törvényi kereteket. A használatra egyebekben a haszonélvezet szabályait kell alkalmazni. A haszonélvező a haszonélvezet keletkezésekor meglevő, természetüknél fogva elhasználható dolgokkal, gazdasági felszereléssel és állatállománnyal, árukészlettel és pénzzel a rendes gazdálkodás szabályai szerint indokolt mértékben rendelkezhet. A haszonélvezet fennállása alatt a tulajdonos a birtoklás, a használat és a hasznok szedésének jogát csak akkor gyakorolhatja, ha a haszonélvező e jogokkal nem él. A haszonélvezeti jog fennmarad az ingatlan tulajdonosának személyében beállott változásra tekintet nélkül.

A haszonélvezeti jog keletkezése és megszűnése

A haszonélvezeti jog szerződéssel vagy jogszabály rendelkezése folytán jöhet létre. A haszonélvezeti jog alapítása szerződés útján történhet ellenérték fejében vagy ingyenesen is. Ingatlan esetén a haszonélvezeti jogot be kell jegyeztetni az ingatlan-nyilvántartásba; ingó esetén csupán a birtokátruházás szükséges. A haszonélvezeti jog megszűnésekor a haszonélvező köteles a dolgot a tulajdonosnak visszaadni. Ha a haszonélvezet tárgya elpusztul, a tulajdonos nem köteles azt helyreállítani. A haszonélvező a haszonélvezetet átadhatja harmadik félnek ellenérték fejében csak akkor, ha a tulajdonos a dolog használatára vagy a dolog hasznainak szedésére nem tart igényt azonos feltételek mellett. A haszonélvezet megszűnte után a tulajdonos továbbra is gyakorolhatja a birtoklás jogát, ha a haszonélvező nem él e jogokkal.

Ki az úr a háznál? Ki dönthet az ingatlanról?

Az ingatlanon fennálló haszonélvezeti jog lényege, hogy a haszonélvező birtokolhatja és használhatja az ingatlant, míg a tulajdonos rendelkezik a tulajdonjoggal és ennek keretében adhatja el vagy terhelheti az ingatlant. A tulajdonos rendelkezési joga keretében a tulajdonosi részjogosítványairól lemondhat vagy fenntarthatja a saját használati jogait. A tulajdonos tehát dönthet úgy, hogy az ingatlan felhasználását és hasznosítását részben vagy egészben fenntartja magának, és a haszonélvezőt saját javára befolyásolhatja. A haszonélvező nem ruházhatja át a jogát úgy, hogy a tulajdonos ellenőrzése ne legyen érvényesíthető. A jogegységi gyakorlat hangsúlyozza, hogy a haszonélvezet alapítása minden esetben a tulajdonjog mellett, azzal egyidejűleg létező jogosultság, amely származékos úton jön létre: a haszonélvezetet kizárólag a tulajdonos alapíthat. A haszonélvezeti jog alapításának jogcíme tehát a szerződés vagy jogszabály, amely meghatározza a jogok gyakorlását és a viszonyokat.

Jogszabályi alapok és gyakorlati kérdések

A haszonélvezeti jog a Ptk. alapján személyes szolgalomnak minősül, amely a tulajdonjogon belül csak akkor válik láthatóvá, ha a gyakorlására a tulajdonostól különböző személy szerez jogosultságot. A haszonélvezetet a tulajdonos csak akkor alapíthatja, ha a dolog birtokának átruházása és a haszonélvezeti jog alapítása egyidejűleg történik, és a jog megvalósításához szükséges lehet a bejegyzés vagy a szerződés rögzítése. A haszonélvezeti jog ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzéséhez szükséges okirat részleteiről a joggyakorlat egységes álláspontot fogalmaz meg: a jogalap feltüntetése és a jogosult bejegyzési engedélye. A jogegységi határozatok szerint a fenntartott haszonélvezeti jog bejegyzéséhez nem feltétlenül kell a tulajdonjogot megszerző fél bejegyzési engedélye, ha a jog bejegyzése a tulajdonjogról szóló megállapodásban rögzített megállapodás alapján történik. Az EBH 2010.2281. elvi határozat kimondja, hogy a haszonélvezeti jog fenntartásáról szóló megállapodás a bejegyzés alapja lehet, és a tulajdonjog átruházásakor a fenntartott jog fenntartója a bejegyzést kérheti.

A gyakorlatból kiolvasható példák és összefüggések

Az ingatlan eladása során a haszonélvezettel terhelt ingatlan továbbra is terhelve marad; a vevő a haszonélvezetet megtarthatja azzal a feltétellel, hogy a haszonélvező lemondhat az ő jogáról ellenérték fejében, így a tulajdonos is tehermentesítheti az ingatlant. A haszonélvező a használati jogát a saját és vele együtt élő családtagok szükségleteihez igazíthatja, de nem haladhatja meg a szükségleteket. Jogi személy esetén a használat a létesítő okiratban meghatározott célokkal és tevékenységgel összhangban használhatja és szedheti annak hasznait. Ha a haszonélvezet tárgya elpusztul, a tulajdonos nem köteles azt helyreállítani, és a haszonélvező köteles a dolgot a haszonélvezeti jog megszűnésekor visszaadni. A haszonélvező a követelést érvényesítheti, és ha az esedékességhez a hitelező felmondása szükséges, a hitelezőt megilleti a felmondási jog.

Gyakorlati következtetések

Az ingatlanvásárlás vagy -eladás előtti szempontok közé tartozik, hogy a haszonélvezeti jog megkísérli-e a piaci érték befolyásolását, és hogy a jog bejegyzése hogyan befolyásolja a tulajdonjog átruházását. A haszonélvezeti jog ugyanis erős korlátozást jelent a tulajdonjoggal rendelkező félre, és hatással lehet az árképzésre és a tulajdonjog átruházására. A jogi helyzetet leggyakrabban úgy kezelik, hogy a haszonélvezeti jogot lemondás fejében vagy átengedés útján kezelik, így a vevő tehermentesebben szerezheti meg az ingatlant. Az ingatlan-nyilvántartásban történő bejegyzés és a fenntartott jog kérdését a bíróság határozza meg a konkrét körülmények tükrében, figyelembe véve a szerződéses megállapodásokat és a jogegységi határozatokat.

Infografika: Haszonélvezeti jog és tulajdonjog kapcsolata

Ha haszonélvezeti jogot szeretne alapítani vagy töröltetni az ingatlan-nyilvántartásból, keressen bizalommal!

Polgári eljárásjogi egyszerű folyamatábra (1. rész)

5:146-5:159 és kapcsolódó fejezetek szemléltetik a kötelezettségek és jogok összetettségét, amely a tulajdonos és a haszonélvező közötti viszonyt meghatározza.

Táblázat: összevetés a haszonélvezet és a tulajdonjog alapvető elemei között

ElemHaszonélvezeti jogTulajdonjog
Jogosultságbirtoklás, használat, hasznosítás és hasznok szedéserendelkezés joga, birtoklási és hasznosítási jogok
Rendelkezési jogkorlátozottszabad
Bejegyzésingatlan esetén kötelezőalapvető
Átruházásnem ruházható át, kivéve meghatározott feltételekszabad
Megszűnésvisszaadás vagy lemondásfüggetlen

Az információk a rendelkezésre álló törvényi és bírói anyagokra támaszkodnak; a konkrét ügyekben jogi tanácsadásért forduljon szakemberhez. A cikk célja, hogy áttekintést adjon a haszonélvezeti jog lényegéről és gyakorlati következményeiről.

tags: #kuriai #allasfoglalas #haszonelvezeti #jog

Népszerű bejegyzések: