Labas panel építése Békásmegyeren: Táncsics Mihály utca — panel és jelen találkozása
A Táncsics Mihály utca választóvonal a panel és a jelen között. Az utca egyik oldalán a békásmegyeri lakótelep második ütemének széle, a másikon a mostanában épült családi és társasházak. Az egyik oldalon a szürkeség egyenruhájába öltözött hétköznapi realitás kényszere, a dühödten telefirkált felvonókkal és lépcsőházi falakkal, a másikon egy csodaváró akarat megy neki a falnak - a szó szoros értelmében - ugyanolyan indulattal, és aggatja rá sajátosan tipikus álom-rekvizítumait.
Hajnal Zsolt épülete már indíttatásában is érdekes, mert a társasház-építésben több évtizedes tapasztalatokkal rendelkező OTP igen jól képviseli a fent vázolt közvetítői szerepkört. Hajnal Zsolt és az OTP együttműködése nem tekinthető véletlennek, az építésznek több sikeres munkája van ebben a felállásban. Ilyen volt korábban a Petrezselyem utcai három lakóépületből álló együttese (Wéber Józseffel), vagy ilyen a most éppen engedélyezés alatt álló Kapás utcai együttes.
A helyszín tehát adott volt: a Táncsics Mihály utca egyik oldalán a panelházak, a másikon a jelen családi és társasház-építkezéseinek összevisszasága. Itt kellett felmutatni valami alternatívát, valami rendet, valami jövőképet, és ez meg is történt. (Csak azt nem érti az ember, hogy miért nem lehetett az utca egész hosszában valami hasonlót csinálni már korábban?)
Az építészeti szerep és a közvetítőként fellépő beruházó
A pasaréti napok keretében két évvel ezelőtt elhangzott előadásomban elmondtam, hogy szerintem a helyzet az építész és használó között kialakítandó valamiféle közvetítői szerep intézményesítésével volna feloldható, amely a társadalom, az állam vagy nemzet érdekeit volna hivatott érvényesíteni, természetesen nem korlátozva a létrehozó akaratban résztvevő előző kettőt, megteremtve mindhárom akarat szimbiózisát.
Megjegyzendő persze, hogy a közvetítői szerepkör nem valami új találmány, beruházók, bonyolítók személyében régebben is jelen volt. De most a közvetítők építészekhez való viszonyában történt változás: míg korábban valamiféle szakmapolitikai kontrollt jelentettek az építészek felett, ma a használót képviselve gyakorolnak döntő befolyást az építészeti alkotás közegére. Persze a "felállás" önmagában nem biztosíték. Ugyanebben a felállásban tudnék sorolni sikertelen példákat is. Az alkotó folyamatban résztvevők tehetsége meghatározó, és a használó ember sem csak staffázsként szerepel ebben az építészetben.
Az OTP által meghatározott "adatok" és következményeik
Most néhány szó az ún. adatokról. Adatoknak azokat a határozott elvárásokat tekintem, amelyeket az OTP (a közvetítő) már a tervezési munka indításakor megfogalmazott az építész felé. Ezek a következők voltak: csak föld feletti garázsok épülhetnek, a földszinten csak korlátozott számban lehetnek üzletek, a felületképzés mindenhol vakolat, kényszerszellőztetéssel ellátott műanyag ablakok alkalmazandók, a tetőfedés cserép legyen, kevés faanyag építendő be, a burkolatok: greslap, szalagparketta és padlószőnyeg.
Természetesen adatoknak tekinthetők az olyan OTÉK előírások következtében kialakult belső nyílásméretek is, amelyek miatt például a kiszolgáló helyiségek és közlekedő területek kissé szélesebbek lettek, és így tovább. Itt azt kell megérteni, hogy a fent vázolt igényekről mint az építészeti tervezést akadályozó dolgokról szoktunk beszélni. Az adatokra-tervezés, mint alkotói magatartás, a közvetítő elfogadásának következménye.
Az újdonság abban van, hogy a közvetítő nem funkciót közvetít, hanem jellemző, aktuális és valóságos adatokat a leendő vagy tényleges használó felől, amelyben minden építészeti prekoncepció megkérdőjeleződik. A forma tehát elsődlegesen nem a funkcióval, hanem fenti információkkal van összefüggésben. Ezért van az, hogy Hajnal Zsolt különböző lakóépületei stílusukban is eltérnek egymástól, viszont éppen ettől újszerűek, vagyis eltűnnek a stílus-konstansok.
Hajnal Zsolt megoldásai a Táncsics Mihály utcai társasházakon
Hajnal Zsolt tehetsége a pszichikai teljesítményeket kifejező információk, a tiszta, kétfogatú, jól átszellőztethető, jól benapozott, jó kilátással rendelkező lakások feszes szerkesztésében van jelen, vagy abban, hogy a négy épület igen jó arányú belső udvart zár körül, amelynek pihenésre alkalmas zöldfelülete úgy van megemelve, hogy az ember látóhorizontja a garázskapu-sor fölé kerüljön.
Az építész tehetsége kell az olyan érzékeny, szép megoldásokhoz is, mint a második emelet visszahúzott tömege előtt megjelenő terasz-sor, a maga eltérő színezésével, és a felette lévő szép üvegtetővel. Vagy ilyen a loggia-erkély találmány is, ahol kényelmesen elfér például egy a reggeliző asztal.
Alázat és újfajta tervezői attitűd
Újfajta hozzáállás, más fajta alázat ez. Alázata abban az önkorlátozó tudatosságban mutatkozik meg, amelyben az építész képes a gondolkodást megtermékenyítő adatokká traszformálni a korábban akadályoztatásnak hitt információkat. A forma tehát elsődlegesen nem a funkcióval, hanem fenti információkkal van összefüggésben.
Békásmegyer történeti háttér - miért volt fontos a lakótelep
Békásmegyer már az ókorban is lakott hely volt, az első írásos említés, amely a falu történetéhez kapcsolódik 1368-ra datálható. A Rókahegy, Ezüsthegy és Kálvária-hegy lábától a Dunáig elterülő, egykor termékeny síkság bőséges lehetőséget biztosított az állandó megtelepedésre. A kutatások már ötezer éves településformákat is tártak itt fel gazdag leletanyaggal.
A modernkori Békásmegyer története két relevánsan elválasztható fejezetre bontható. Az egyik, a manapság Ófalunak nevezett egykori település krónikája, amely a XVIII. század első felétől az 1970-es évekig tartott, beleértve a fővároshoz történő csatolást (1950) is, amikor már nagyközségi rangban volt. A település népességének és összetételének változását, a szőlőművelés virágzását és pusztulását, a filoxéra pusztítását és a XX. századi társadalmi átalakulásokat mind befolyásolták a település sorsát.
Az 1970-es években a budapesti városfejlesztés lényegében panelházakban gondolkodott. A nagy méretű lakótelepeket, a külvárosok új központját mind-mind házgyári lakásokkal kívánták felépíteni. A fő mozgatórugó a lakásínség volt, hiszen az erőltetett budapesti iparosítás, a családmodellek változása azt hozta, hogy Budapesten tömeges lakásépítésre volt szükség. Szűkebb hazámat, a békásmegyeri lakótelepet 1971-ben kezdték el építeni, és 1983-ra készült el teljesen.
A panelprogram szervezete és hatása
A 43. sz. ÁÉV munkatársai a Békásmegyer, 642. jelű épület építésénél. A Közép-Európa egyik legnagyobb lakásépítő vállalatának tartott 43. sz. Állami Építőipari Vállalat két közepes méretű magánvállalkozás államosításával jött létre 1948. szeptember 24-én. A vállalat első jelentősebb feladatai Budapesten a Vígszínház, a Szépművészeti Múzeum és a Nemzeti Múzeum helyreállítása voltak, majd később a lakásépítés lett a fő profilja.
Budapesten az 1970-es és az 1980-as években épültek a legnagyobb lakótelepek, s természetesen a rendelet szabályai ezekre is vonatkoztak. Eszerint egy egyhektáros területen átlagosan legfeljebb 360 lakás építhető (külterületen csak 280), a tömbtelek területének legfeljebb 30 százaléka építhető be, és területének legalább 30 százalékát zöld felületként kell kialakítani. Vannak olyan rendelkezései is, amelyek azonban még ma is csak vágyálomnak tűnhetnek. A rendelkezés külön szólt a fákról is a 103. paragrafus 2.
| Időszak / esemény | Jelentőség |
|---|---|
| 1368 | Első írásos említés Békásmegyerről |
| 1740 körül | Telepítés német telepesekkel |
| 1950 | Csatolás Budapesthez |
| 1971-1983 | Békásmegyeri lakótelep építése |
| 1975 | Budapest új városrendezési szabályzata |
A panel és a helyi közösség kapcsolata
Az új lakótelepen olyan sok fiatal család jutott otthonhoz, hogy az első időben az általános iskolák nem is tudták befogadni az összes itt élő gyereket. Békásmegyeren 1975 és 1984 között több mint 13 ezer lakás épült, amely napjainkban mintegy 70 ezer ember otthona. A panel lakótelep megépülése ismét új társadalmi viszonyokat, kereteket és városszerkezetet eredményezett Békásmegyer életében.
A panel Békásmegyer mintegy fél évszázados története lassan indokolttá teszi az új helyi kötődés - lokálpatriotizmus - kialakulását, hiszen már több generáció is felnőtt a területén. A régi és az új azonban még most is együtt van jelen, legyen szó a lakosság összetételéről vagy akár a település szerkezetéről.
Összefoglaló megjegyzések az építészeti megoldások és a hely kontextusáról
Az alkotó folyamatban résztvevők tehetsége meghatározó, és a használó ember sem csak staffázsként szerepel ebben az építészetben. Hajnal Zsolt tehetsége a tiszta, kétfogatú, jól átszellőztethető, jól benapozott, jó kilátással rendelkező lakások feszes szerkesztésében van jelen. Az építész tehetsége kell az olyan érzékeny, szép megoldásokhoz is, mint a második emelet visszahúzott tömege előtt megjelenő terasz-sor, a maga eltérő színezésével, és a felette lévő szép üvegtetővel.
A forma tehát elsődlegesen nem a funkcióval, hanem a használó felől érkező adatokkal van összefüggésben. Ez az újfajta tervezői alázat lehetőséget ad arra, hogy a panel és a jelen határán épülő társasházak ne csupán hatékony lakáshelyeket adjanak, hanem a hely szellemét és a közösségi igényeket is tükröző, élhető környezetet teremtsenek.
tags: #labas #panel #epitese #bekasmegyer