Kozma Lajos—építészet és népművészet találkozása a 20. századi Magyarországon
Kozma Lajos (1884. június 8., Somogy megye, Kiskorpád) szegény zsidó családban Fuchs Lajos néven látta meg a napvilágot. Elemi és középiskoláit Marcaliban, Kaposvárott és Győrben végezte, majd 1902 őszén a budapesti József Nádor Műegyetem Építészmérnöki Szakosztályára iratkozott be. Az ifjú építészeket akkorra elsősorban az Angliából származó szellem hatotta át, amely a lelketlen gyáripar ellenében a kézművességet kívánta felébreszteni, így Kozma is a népművészet felé fordult.
A népi építészet szerkezeti és díszítőelemeit a helyszínen tanulmányozta, vázlatfüzetébe rajzolta őket: előbb a Dunántúlt, majd Erdélyt barangolta be. Grafika iránti vonzódása már egyetemistaként megmutatkozott: a Megfagyott Muzsikus diáklap címlapját és nyolc könyvdíszét ő tervezte 1906-ban. Az orgánum humoros stílusa is tükrözte annak az építészetet ünneplő lelkesedésnek a játékosságát, amely később is jellemző maradt.
Építészeti pályafutásának korai korszakában az iparművészet területén talált maradandó sikereket: az Iparművészek Szövetségének székháza volt az egyik legjelentősebb korai terve (1913). A hivatali helyiségeken túl az utcai részébe kirakatokat is tervezett, hogy a járókelők a különböző iparművészeti termékeket megtekinthessék. Ekkor kezdődött közvetlen kapcsolata a kortárs avantgárddal és a dizájnos belsőépítészet megoldásaival.
Az 1913-as esztendő jelentős fordulópontot hozott számára: kinevezték az Iparrajziskola tanárának, ekkor pedig megalapította Budapesti Műhely nevű saját vállalkozását. Célja a lakásművészet reformja volt: bútorok, enteriőrök és használati tárgyak tervezése és kivitelezése, melyek hétköznapi életet változtattak meg, s nemzetközi hírnevet is szereztek neki. Számos avantgárd művésszel együtt vett részt a Tanácsköztársaság idején a Műegyetemen is tanított, ám a puccs után sem hagyta el az országot, továbbra is magánmegrendelésekkel dolgozott, bútorterveinek népszerűsége pedig töretlen maradt.
Széles körben ismertek lettek Kozma Lajos mesterművei a Kozma-barrokk mint fogalomképződése, amely a magyar építészetben is megjelenített egy sajátos formavilágot. Kezdetben az Alsó-Kiskun-Gomai térségben jelentek meg legismertebb alkotásai, például a Kner nyomdászcsalád gyomai villája (1925) a csigavonal jellegzetes megjelenítésével. Hasonló stílusban épült a Zivatar utca 9., a Stefánia út 65., a Retek utca 32. és a Napraforgó utca 6-8. ikervillák is. Ezek a házak tükrözik a Kozma-lukácsi jellegzetességeket: a díszítéseket visszafogó, de mégis karakteres vonalakat képviseltek.
A harmincas években a díszeket szinte teljesen mellőző modern építészet vált a korai stílus helyi képviselőjévé. A Napraforgó utcai modern villákból álló lakótelepre két házat tervezett (az 5. és a 6-8.). Saját nyaralójánál a Lupa-szigeten ismét a különleges formák került előtérbe: különleges, lábakra állított vasbeton erkélye a Dunára nyúlik ki, egészen újszerű látványt teremtve. Budán, a II. kerületben több megrendelés érkezett magánemberektől: például a Bimbó út 39., 67.; a Csopaki utca 10.; a Hermann Ottó utca 10.; a Trombitás utca 13.; a Berkenye utca 19.; az Orsó utca 21. és az Orsó utca 43. szám alá is. Érdekesség, hogy az Orsó utca 43. alatti házban Nagy Imre élt 1949-1956 között, ami emlékház megnyitásához vezetett 2002-ben a magyar tudományos akadémia égisze alatt.
A II. kerületben a Margit körút 55. szám alatti Átrium-ház Kozma Lajos legismertebb épülete, amely 1935-ben készült el modern stílusban. A homlokzat középső kiugró része teljes szélességében szalagablakokkal tagolt, narancssárga keretekkel hangsúlyozva a belső tér eleganciáját és a külső agresszivitás nélküli látványt. Az előtér fekete-fehér pepitás kőburkolata és üvegmozaikból alkotott oszlopai látszanak, amelyeket négyszögletes acélszilárd pillérek tartanak. A pénztárfal datolyapálma furnírozású volt, amely melegséget adott a fém és üveg hidegességének.
A Régiposta utca 13. szám alatti épület ugyancsak Kozma tervei szerint készült 1938-ban, szintén a neobarok hatásait hordozta, de az 1930-as évek végére már tágabb értelemben vett modern formák felé mozdult. A második világháború idején a származása miatt bujkálni kényszerült, de 1945-ben az új hatalom az Iparművészeti Főiskola igazgatói székébe ültette, s megkapta a Magyar Köztársasági Érdemrend arany fokozatát is. Ugyanebben az időszakban indított új Építészet című folyóiratot (1946), és megkapta az első állami megbízását: a XIII. kerületben egy általános iskolát tervezett (ma Németh László Gimnázium).
Kozma Lajos életműve így a modernizmus és a neobarokk elemeinek ötvözeteként maradt fenn: alakja összeköti a népművészet nézőpontját és a kortárs társadalmi-kulturális áramlatokat. Nyomában olyan épületek és értelmezések maradtak, amelyek a 20. századi magyar építészet arculatát formálták, és amelyek ma is mint szemléltető példák szolgálnak.
- Kozma Lajos születése és tanulmánya
- Az iparművészet felé fordulás és az Iparrajziskola tanárképzése
- A Budapesti Műhely és a lakásművészet reformja
- Neobarokk és modernizmus kapcsolata a korszakban
- Kiemelkedő alkotások: Átrium-ház, Régiposta utca 13., Lupa-sziget
- - A történelem vihara és a nyilvánosság: állami elismerések, emlékház
A főbb alkotások rövid áttekintése alapján látható, hogy Kozma Lajos életműve nem csak az építészetet gazdagította, hanem a népművészet és a modernizmus szintézisét is elősegítette. Az Átrium-ház példája a korszak legizgalmasabb megvalósításait mutatja be, ahol a funkció és a forma egyetlen egésszé kovácsolódott. A Lupa-szigeti nyaraló erkélye pedig a vasbeton lehetőségeit és a mérnöki kreativitást hangsúlyozza.