Ingatlan ajándékozás és illetek a családon belül: jogi és adózási szempontok

A családon belüli ingatlan átírása nem csak „papírozás”: már a jogcím megválasztása előre eldöntheti, hogy a megajándékozott családtag szempontjából az ingatlan házassági különvagyon vagy közös vagyon lesz-e.

Az ingatlan átírása során fontos gondolkodni a haszonélvezeti jog fenntartásáról is, hiszen ez a megoldás biztonságot ad az ajándékozónak, miközben a tulajdonjog már átszáll a megajándékozottra.

A bejegyzett tulajdonjog keletkezése az ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzéssel történik.

A leggyakoribb jogi és adózási kérdések körébe tartozik, hogy az ajándékozáshoz szükséges-e a megajándékozott egyetértése, és hogy milyen illetéket kell fizetni.

Az ajándékozási szerződést írásba kell foglalni, és ügyvéd vagy közjegyző által ellenjegyzett okiratba kell foglalni.

Lakástulajdon ajándékozásakor illetéket kell fizetni, amelynek mértéke 9 százalék; azonban ez illetékmentes lehet egyenes ági rokonok, házastársak vagy testvérek között.

Az ajándékozás egyenes ági rokonok között illetékmentes lehet, és akkor sem kell illetéket fizetni, ha például a rokonok között történik meg a tranzakció.

Ha az ingatlant több személy kapja ajándékba, akkor összegzésben osztatlan közös tulajdon jöhet létre, és ebben esetben fontos a használat meghatározása.

Az ajándékozó visszakövetelheti az ajándékot bizonyos feltételek fennállása esetén, például létfenntartási szükség esetén, vagy súlyos jogsértés esetén, de a szokásos mértékű ajándék visszakövetelése általában nem kerülhet sor.

Az ingatlan ajándékozásának jogi folyamatában a földhivatal csak írásos szerződéssel és közjegyzői/ügyvédi ellenjegyzéssel tudja bejegyezni a tulajdonjog átalakulását.

Az ajándékozás során a megajándékozott elfogadja az ajándékot aláírásával, és a bejegyzéshez szükséges az elfogadó nyilatkozat is.

Az adózási szempontok között szerepel, hogy a személyi jövedelemadó (SZJA) általában nem keletkezik ajándékozás esetén, hiszen az ajándék nem biztosít jövedelmet egyik fél számára sem.

Az ajándékozási illeték mértéke lakóingatlan esetében 9%, míg egyéb ingatlanokra 18% lehet, és a rokoni kapcsolattól függően eltérő lehet az illetékfizetési kötelezettség.

Ha az ajándékozó egyenes ági rokonnal, házastárssal vagy testvérrel ajándékozik, az illetékmentesség gyakran érvényesül.

Az ingatlan ajándékozási szerződésének fontos elemei között szerepelnek a felek azonosító adatai, az ingatlan pontos leírása, az ingatlan értéke, az ajándékozás mentes volta és a szándék kifejezése.

Az ajándékozási szerződés megkötése után a NAV számára be kell jelenteni a vagyonszerzést a kijelölt adatlap (B400) benyújtásával a kormányhivatal felé.

Az illetékfizetési kötelezettség a NAV által kiadott fizetési meghagyás alapján történik.

Az oldalági rokonok vagy távoli hozzátartozók esetében az ajándékozási illeték mértéke lakóingatlanoknál 9%, egyéb ingatlanoknál pedig 18% lehet.

Ha kiskorúnak ajándékoznak ingatlant, a gyámhatóság felügyelete szükséges a jóváhagyáshoz, és a szerződést általában a törvényes képviselők írják alá.

Az ingatlan ajándékozás halálesethez kötött formában is előfordulhat, amikor a megajándékozott csak a megajándékozó halála után válik jogosulttal.

Infografika: hogyan alakul bejegyzésre kerül a tulajdonjog és a haszonélvezet

Ingatlan ajándékozás haszonélvezeti joggal?

Az ingatlan ajándékozása haszonélvezeti jog fenntartásával az egyik leggyakoribb vagyonrendezési forma a családon belül.

Mit jelent ez a gyakorlatban? A megajándékozott lesz a tulajdonos, a haszonélvező pedig az ajándékozó marad a jogban a haszonélvezet fenntartásával.

Kiskorú esetén csak az ajándékozó kaphat haszonélvezeti jogot a gyámhatóság bevonása nélkül.

A házastárs vagyonközössége és az öröklési kérdések szempontjából fontos, hogy a haszonélvezet fenntartása lehetővé tegye az ingatlan használatát vagy hasznainak beszedését a haszonélvező számára.

Családon belüli ajándékhoz kapcsolódó öröklési kérdések

Ha több gyermek vagy unoka örököl, az úgynevezett osztályrabocsátás lehet a kiinduló pont, amely az ajándék értékét befolyásolhatja a hagyaték értékéhez viszonyítva.

Ezt a kockázatot az ajándékozási szerződésben érdemes megfelelően ki zárni.

Ajándékozás kiskorúnak

A kiskorúak esetében az ajándékozás jogi szabályai különböznek: 14 év alattiaknál cselekvőképtelenség áll fenn, 14-18 év között pedig korlátozottan cselekvőképesek, és jognyilatkozataikhoz a törvényes képviselő hozzájárulása szükséges.

Az ajándékozás során a gyámhatóság jóváhagyása szükséges, ha az ingatlan tehermentes, vagyis jelzáloggal terhelt, a korlátozott cselekvőképességű személyek esetében pedig gyakran előírt a képviselet.

Szokásos mértékű ajándék adására is van lehetőség 14-18 év között rokonok között, amelynél a törvény nem rögzít adott összeget, mert a vagyoni állapot befolyásolja a megállapodást.

Infografika: kiskorúak és ajándékozás speciális szabályai

Ingatlan tulajdonjog átruházása családon belül adásvétellel

A családon belüli adásvételi átírás menete hasonló az ajándékozási eljáráshoz: írásbeli szerződés, közjegyzői/ügyvédi ellenjegyzés, illetékfizetés és bejelentés a NAV felé.

Adásvétel esetén a 4%-os illeték a legáltalánosabb, de egyenes ági rokonok és házastársak között az illetékmentesség előfordulhat.

Adásvétel során is fennáll a haszonélvezet joga fenntartásának lehetősége, és öröklési kérdések nem merülnek fel, mivel a vételár kifejezetten pénzügyi tranzakció.

Infografika: adásvételi és ajándékozási különbségek

Ingatlan ajándékozási szerződés - előnyök és kockázatok

Előnyök: illetékmentesség bizonyos rokonok között, a hagyatéki eljárás egyszerűsítése, a megajándékozó céljainak biztosítása.

Kockázatok: személyi jövedelemadó és illetékbeli kötelezettségek a rokonsági foktól és az ingatlan típusától függően, fedezetelvonó szerződések, illetve a rokonok közötti viták lehetősége.

tags: #lakas #ajandekozasa #illetek

Népszerű bejegyzések: