Lakáscélú állami támogatások módosításai és gyakorlati kerülői: 12/2001. (I. 31.) Kormányrendelet és annak módosításai

A cikk a lakáscélú állami támogatásokról szóló 12/2001. (I. 31.) Kormányrendelet alapelveit, a hozzá kapcsolódó módosításokat és a fiatalok otthonteremtési támogatásának, a gyermeket nevelő családok és a lakáscélú kölcsönök jogi környezetét tárgyalja. A hatályos szabályok középpontjában a támogatások célja, feltételei, az igénylés és visszafizetés keretrendszere áll, külön figyelemmel a tízéves jelzálogjogi és terhelési tilalomra, amely a jogerős használatbavételi engedély kiadását követően érvényes.

1) Alapvető célok és jogi keretek

Az állami támogatások célja a lakhatási lehetőségek bővítése házaspárok és gyermeket nevelő családok számára, különösen fiatalok otthonteremtésének elősegítése érdekében, valamint a lakbértámogatás bevezetése a gazdasági lehetőségek figyelembevételével.

Az R1. - a 12/2001. Korm. rendelet - a központi költségvetésből nyújtott támogatások jogi keretét adja meg, amely magában foglalja a kamattámogatásokat, vissza nem térítendő támogatásokat, állami kezességvállalást, illetve lakás-takarékpénztári megtakarításokhoz kötött támogatásokat is.

2) Fiatalok otthonteremtési támogatása és kölcsönök

Az új szabályozás elsődleges eleme a fiatalok otthonteremtési támogatásának bővítése, amely magában foglalhatja a megelőlegező kölcsön igénybevételét és az ehhez kapcsolódó kamattámogatást. A támogatás és a kölcsönök részleteit a 4/2005. (I. 12.) Korm. rendelet, a 134/2009. (VI. 23.) Korm. rendelet, illetve a 341/2011. (XII. 29.) Korm. rendelet határozza meg, továbbá a 256/2011. (XII. 6.) Korm. rendelet az 1) részletes szabályokat írja le.

2.1. Forgatókönyv: új és használt lakás, korszerűsítés

Az otthonteremtési kamattámogatás három fő formája létezik: új lakás építéséhez vagy vásárláshoz, használt lakás vásárlásához vagy korszerűsítéséhez szükséges kölcsönök kamattámogatása, illetve a későbbi születésekhez kapcsolódó kedvezmények. A kamattámogatás mértéke a gyermekek számától és a lakás típusától függ: többgyermekes esetekben magasabb arányok érhetők el, míg fiatalok esetében más megközelítést alkalmaznak.

• Új lakás építéséhez vagy vásárlásához: a támogatás mértéke a gyermekek számától függően 70%-ig vagy még alacsonyabb, egyes esetekben 50% körüli értékig terjedhet, a helyi viszonyok és az állampapírhozam alakulása szerint.
• Fiatalok számára: a kamattámogatás időtartama legfeljebb 20 év lehet, de a ténylegesen fizetendő összeg a megelőlegező kölcsön és a hitelösszeg függvénye.
• Korszerűsítés: a támogatás mértéke 40%-50% között mozoghat az állampapírhozam és a referenciahozam alapján, a konkrét érték a gyermekek számától és a lakás energetikai osztályától függ.

2.2. Megelőlegező kölcsön

A megelőlegező kölcsön lehetősége a gyermekvállalás teljesítéséhez kapcsolódik, és a feltételek teljesítése esetén a kedvezmény összegét közvetlenül a hitelintézetnek fizeti ki az állam. A határidők betartása fontos: a gyermekvállalás igazolását követő időszakon belül kell teljesíteni a kölcsön átalakítását kedvezménnyé.

3) Akadálymentesítés és a többgyermekes családok támogatása

Az akadálymentesítésre vonatkozó vissza nem térítendő támogatás a mozgáskorlátozott személyek lakáshasználatának megkönnyítését szolgálja. Az összeg minden esetben a jogosult személyre és a lakás helyzetére vonatkozik, új lakóépület esetében akár 250 ezer forintig terjedhet; meglévő lakáson 150 ezer forintig adható.

• Az akadálymentesítés finanszírozása és a jogosultság felülvizsgálata a jogszabály által meghatározott feltételek szerint történik.
• Az akadálymentesítési támogatás csak a mozgáskorlátozott személyre vonatkozik, nem növeli a lakás piaci értékét.

4) Vissza nem térítendő támogatások részletei

A vissza nem térítendő támogatások között megtalálható a lakásépítés vagy vásárlás, a mozgáskorlátozottak akadálymentesítése, és különböző értelmesen elosztott összegek a lakás felépítésének és korszerűsítésének különböző szakaszaiban. A támogatások összege és jogosultsági feltételei részletesen szabályozottak a 1) és a kapcsolódó rendeletekben:

1. Az építés és vásárlás általános feltételei és összeghatárok érvényben vannak a 2008. évi módosításokkal együtt (pl. 300 ezer forintos költség/m2 keret az energiahatékonyság követelményével).
2. A fiatalok és a többszörös gyermekes családok részére adott vissza nem térítendő támogatások összege meghatározott hasznos alapterület és energetikai minősítés alapján kerül kiszámításra.
3. A kedvezmények együttesen történő igénybevételének lehetősége és korlátozásai részletezve vannak a rendeletekben.

5) Eljárási és elévülési kérdések

A hivatkozott rendeletek szerint a hatósági ellenőrzésre és a visszafizetési kötelezettség megállapítására általában tíz év áll rendelkezésre a jogerős használatbavételi engedély kiadását követően. Ha az ellenőrzés ezt követően történik, a visszafizetési kötelezettség jogszerű eljárásával lehet számolni, azonban az elévülés kérdését a Kúria és joggyakorlat szerint részletesen vizsgálják.

6) Értelmező fogalmak és definíciók

A rendelet a fogalmakat részletesen meghatározza, például a fiatalok, a megváltozott munkaképességű személyek, az akadálymentesítés, a megváltozott munkaképesség tekintetében megjelölt mutatók és a lakás; ezek nélkülözhetetlenek a jogszerű igényléshez és a kötelezettségek teljesítéséhez.

7) Gyakorlati tájékoztatás a kérelmekről

A kedvezmények feltételeinek vizsgálata során a hitelintézetnek igazolnia kell a munkaképességet vagy egészségkárosodást az Országos Rehabilitációs és Szociális Szakértői Intézet által kiadott igazolással, és a szükséges dokumentumok benyújtásával lehet támogatást igényelni. A gyermekvállalás teljesítésének igazolása 60 napos határidőn belül történik a korábbi kedvezmények figyelembevételével, és a kedvezmények mértéke a gyermekek számától, a lakás típusától és a településtől függően változik.

tags: #lakascelu #allami #tamogatasokrol #szolo #12 #2001

Népszerű bejegyzések:

• Hogyan igényelhető energetikai tanúsítvány
• Tanúsítványok kezelése Windows 7 alatt
• Eladó házak Pilisjászfalun
• Eladó új házak
• Az alapító okirat létrehozása