A lakhatási támogatás lakáscélú adóbevallásban való feltüntetésének részletes útmutatója
Január 1-jétől a munkáltató 35 év alatti munkavállalónak adhat lakhatási támogatást, amely az Szja tv. 71. § (1b) bekezdése alapján béren kívüli juttatásnak minősül, így az adó és a szociális hozzájárulási adó a munkáltatót terheli. A támogatás célja a lakhatási kiadások megkönnyítése, legyen szó lakásbérleti díjról vagy lakáscélú hitel törlesztéséről. A támogatás igénylésekor a munkavállalónak be kell mutatnia a bérleti vagy hitelszerződést a munkáltatónak, és tájékoztatnia kell a banki/céges számlaszámról, amelyre a juttatást kéri.
1. Lakásbérleti díjának megfizetéséhez nyújtott lakhatási támogatás
1.1. A támogatás megvalósulhat úgy, hogy a munkáltató a munkavállaló saját bankszámlájára utalja a támogatást, vagy közvetlenül a bérbeadónak utalja azt. Amennyiben a munkáltató a munkavállaló saját számlájára utal, felmerül a kérdés, hogy havonta szükséges-e igazolni a bérleti díj kiegyenítését. A Kormányrendelet 3. § (1) bekezdése szerint az igazolásra nincs kötelezettség, azonban a rendelkezés szerint a lakhatási cél igazolására a munkavállaló a megkötött lakásbérleti szerződést, vagy hitel- illetve kölcsönszerződést kell átadja a munkáltatónak, továbbá tájékoztatja az ottani bankszámlaszámról a juttatás igénybevételét.
1.1. Ha a támogatás a bérleti díj kiegyenlítésére kerül, a munkáltató dönthet úgy is, hogy a teljes összeget a bérlő (munkavállaló) saját bankszámlájára utalja, és ő intézkedik a bérbeadó felé történő átutalásról. A törvényi előírás szerint nincs olyan rendelkezés, amely szerint a munkáltatónak közvetlenül a bérbeadó felé kell teljesítenie a támogatást. A munkavállaló tehát a saját bankszámlájáról intézheti a bérleti díj kiegyenlítését.
1.2. A lakásbérleti díjon felül a közös költség vagy rezsiköltség is finanszírozható-e a támogatásként? Ha a bérleti díj részeként kerül meghatározásra a rezsi és a közös költség, akkor ezek finanszírozhatók. Ha viszont a rezsiköltség vagy közös költség nem a bérleti díj részét képezi, akkor nem adható Lakhatási támogatás címen. A tényleges díj meghatározásánál figyelembe veszik, hogy a szerződés csak a díj erejéig lehet meghatározva.
1.3. Ha a munkavállaló nem egyedüli bérlő a szerződésben (pl. házastárs is bérlő), a támogatás összege a havi bérleti díj 50%-át érintheti, figyelembe véve az Szja tv. 70. § (8c) szankciós szabályait. A magánszemélyek összességében a szerződésben foglalt díj erejéig jogosultak a támogatásra, de a max összeg meghatározása az Szja tv. rendelkezései szerint történik.
1.4. Van-e egyéb kötelezettség a munkáltató részéről? A munkáltatónak (a 70. § (8d) alapján) az adóév végét követő január 31-éig adatszolgáltatási kötelezettsége van az állami adó- és vámhatóság felé a lakhatási támogatás érintett ingatlan azonosító adatairól és a támogatás céljáról. E kötelezettség teljesítése alapvető az adózási nyomonkövethetőség érdekében.
2. Lakásbérleti díján felül nyújtott közvetítő támogatás - közös költség és rezsiköltség
2.1. A hiteles megoldás az, hogy a munkáltató a bérleti díj összege alapján nyújt támogatást, a szerződés legyen a munkáltató és a bérbeadó között, és a számla a munkavállaló nevére szóljon. Ha a munkáltató a bérbeadó felé utal, az Áfa levonhatóságát is figyelembe kell venni, és minden egyéb feltétel teljesüljön. A hiteltörlesztés esetén a jogszabály szerint nincs előírás, hogy a részlet a bank felé közvetlenül fizetendő legyen; a munkavállaló is fizetheti a részleteket, és ezt igazolni nem szükséges.
2.2. Az adózási részletek szerint a munkáltató adhat lakhatási támogatást akkor is, ha a hitelszerződésben adóstársként szerepelő személy is van, de a támogatás mértéke ezt függően kerül meghatározásra. A hitelszerződésből adóstárs esetén a lakhatási cél megvalósulása vizsgálható meg, és a támogatás kereteire vonatkozóan a magánszemélyek döntik el a jogosultság mértékét, figyelemmel a Szja tv. 70. § (8c) rendelkezéseire.
2.3. Egyéb kötelezettség a hitelszerződés bekérésén túl nincs, kivéve ha az adóstárs vonatkozásában a lakhatási cél megállapítása további dokumentumokat igényelhet, mivel a hitel- és adózási szabályok szerint az adóstársnak is lehetővé kell válni a lakhatási cél megvalósítása.
2.4. A törlesztőt igazolni nem feltétlenül szükséges, azonban a részletek pontos bontásának és megfizetésének nyomon követése érdekében érdemes lehet ezt rögzíteni.
3. Lakhatási cél és adózási kapcsolatok - Általános összefüggések
3.1. A 403/2024. (XII. 18.) Kormányrendelet és az Szja tv. vonatkozó rendelkezései alapján a munkavállaló a lakhatási cél konkrét megjelölésével kérheti a munkáltatótól a lakhatási hozzájárulást. A 70. § (1b) alapján ez béren kívüli juttatásnak minősül, amely után az adó és a hozzájárulási adó a munkáltatót terheli.
3.2. A 2025. január 1-jétől bevezetett kedvező adózású lehetőség a lakhatási támogatás, amelynek maximális összege havi 150 ezer forint, éves szinten 1,8 millió forint. Ha a támogatást lakáscélú hitel törlesztésére adják, a juttatást közvetlenül a bank felé lehet utalni. A Széchenyi Pihenő Kártyához hasonló adózási kontextusban a támogatás adóterhelése 28% körüli összeg lehet.
3.3. A jogszabályok alapján a munkáltatók többféle módon támogathatják dolgozóikat lakáscélokban: közvetlen bérleti díj-támogatás, hiteltörlesztés támogatása, önkéntes pénztárakon keresztüli finanszírozás vagy egyéb adózott juttatások formájában. A pénzügyi intézményekkel kapcsolatos feltételek és a jogszabályi keretek folyamatosan változnak, ezért érdemes naprakész információkat követni.
4. Gyakorlati példák és megfontolások
4.1. Ha a munkáltató bruttó cafeteria keretében ad lakbér-hozzájárulást, akkor a költségek adózása ebben a keretben történik, és a járulékfizetés a munkáltatót terheli. A példák szerint az adózás pozíciója a támogatás összegétől és a szerződés típusától függően változik, ezért érdemes tisztázni a konkrét konstrukció részleteit.
4.2. A 35 év alatti fiatalok számára többféle otthonteremtési és lakhatási program létezik (CSOK Plusz, Falusi CSOK, Babaváró hitel, CSOK-hitel, stb.). Ezek kombinálhatók, és a támogatásokat különféle számlázási és igazolási kötelezettségek kísérik. A részletes feltételek és összegek településenként és családi körülményenként eltérőek.
Jogi hivatkozások és releváns rendeletek
- Szja tv. 70. §, 71. §; 403/2024. (XII. 18.) Korm. rendelet
- A munkáltatónak adható lakhatási támogatás részletei a Kormányrendelet 1-4. §-aiban
- Szja tv. 1. melléklet, 6.9-pont, 9.3. pont - adómentes feltételek
- Magyarországi hitelintézetek és külföldi intézmények feltételei a lakáscélú hitelek vonatkozásában
Meta adatok
tags: #lakascelu #tamogatas #feltuntet