Lakáscélú támogatás és SZJA-bevallás: részletes útmutató a 35 év alatti munkavállalók számára

A cikk bemutatja a munkáltatói lakhatási támogatás szabályait, különös tekintettel a 35 év alatti munkavállalóknak adható, béren kívüli juttatásként minősülő támogatásra, továbbá ismerteti a támogatás SZJA- és járulékszabályait, az igényléshez szükséges dokumentumokat és a kifizetés módját. Az alábbiakban a Kormányrendelet és az Szja tv. releváns rendelkezéseiből kiindulva tárgyaljuk a leggyakrabban felmerülő kérdéseket és gyakorlati példákat.

Jogszabályi háttér és a támogatás jellege

2025. január 1-jétől béren kívüli juttatásnak minősül a munkáltató által a 35. életévét be nem töltött munkavállalónak - az Szja törvény 71. § (1b) bekezdése és a 403/2024. (XII. 18.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Tám. rendelet) feltételei szerint - nyújtott lakhatási támogatás.

A lakhatási támogatás az Szja tv. 71. § (1b) bekezdése alapján béren kívüli juttatásnak minősül, mely után a személyi jövedelemadó és a szociális hozzájárulási adó a munkáltatót terheli.

Kik és mire kaphatnak támogatást?

A munkáltató a lakhatási támogatást lakás bérleti díjának megfizetéséhez vagy lakáscélú hitel törlesztéséhez adhatja. A Kormányrendelet 1. § 4. pontja szerint lakhatási célnak minősül a munkavállaló tulajdonában álló vagy tulajdonába kerülő, illetve épülő magyarországi lakóingatlanra pénzügyi intézménytől felvett lakáscélú hitel- vagy kölcsönszerződés törlesztése, valamint a munkavállaló magyarországi lakhatása érdekében írásba foglalt lakásbérleti szerződés alapján fizetett lakbér.

A kormányrendelet értelmében nem adható lakhatási támogatás annak a 35 év alatti fiatalnak, aki más országban bérel lakást. Nagyon fontos azonban, hogy a lakás (ház) Magyarországon legyen.

Igazolási és dokumentációs követelmények

A Kormányrendelet 3. § (1) bekezdése úgy rendelkezik, hogy a lakhatási cél igazolására a munkavállaló a munkáltató rendelkezésére bocsátja az általa megkötött és hatályos lakásbérleti szerződést, illetve lakáscélú hitel- vagy kölcsönszerződést, valamint tájékoztatja a munkáltatóját azon számlaszámról, amelyre a munkáltatói juttatást kéri.

A munkáltatónak a bérleti szerződés bekérésén túl az Szja tv. 70. § (8d) bekezdése szerinti kötelezettsége is felmerül: a munkáltató a lakhatási támogatás juttatása esetén az adóévet követő év január 31-éig az állami adó- és vámhatóság által meghatározott módon adatot szolgáltat az állami adó- és vámhatóság részére a lakhatási támogatással érintett ingatlan azonosító adatairól és a támogatás céljáról.

Kifizetés módja: közvetlen utalás vagy munkavállalói számlára?

A Kormányrendelet 4. §-a alapján lakhatási támogatást kizárólag átutalási megbízással, valamint felhatalmazó levélen alapuló beszedési megbízással lehet megfizetni. Arra vonatkozó jogszabályi rendelkezés nincs, hogy a lakhatási támogatást a munkáltató közvetlenül a bérbeadónak kellene utalnia.

Figyelemmel a fentiekre, a munkavállaló a lakhatási támogatás igénylésekor megadhatja a saját bankszámlaszámát, és lehetőség van arra, hogy közvetlenül a bérbeadó részére utalja a lakás bérleti díját. Ha a munkáltató a munkavállaló saját számlájára utalja a lakhatási támogatást, akkor a munkavállalónak nem áll fenn külön igazolási kötelezettsége arra vonatkozóan, hogy a támogatás ténylegesen a bérleti díj megfizetésére került, hiszen ilyen irányú jogszabályi kötelezettség nem ír elő igazolást.

Hiteltörlesztés esetén: kinek kell közvetlenül a banknak utalni?

A Kormányrendelet 3. § (1) és 4. § alapján a munkavállaló a lakhatási támogatás igénylésekor megadhatja a saját bankszámlaszámát és lehetőség van arra, hogy a munkavállaló fizesse meg a bank felé a hitel törlesztőrészletét. Arra vonatkozó jogszabályi előírás nincs, hogy a hitel törlesztőrészletét a munkáltatónak közvetlenül a bank részére kellene teljesítenie. A törlesztőrészlet megfizetését igazolni nem szükséges.

Több bérlő vagy adóstárs esetek - hogyan számítandó a támogatás?

A lakhatási támogatás összegszerűségének meghatározásakor a magánszemélyek a lakásbérleti szerződésben foglalt bérleti díj erejéig jogosultak (együttesen) a lakhatási támogatásra, a magánszemélyek döntik el, hogy mekkora összegű lakhatási támogatást igényelnek, viszont figyelemmel kell lenni az Szja tv. 70. § (8c) bekezdésben foglalt szankciószabályra.

Adóstárs esetében az adóstárs abban az esetben lehet jogosult lakhatási támogatásra, amennyiben - mint minden más lakhatási támogatásra jogosult esetén - a lakhatási cél teljesül. Tekintettel arra, hogy annak megállapításához, hogy az adóstárs vonatkozásában megvalósul-e a lakhatási cél, nem minden esetben elegendő a hitel- vagy kölcsönszerződés, így esetükben a munkáltató részéről további dokumentumok bekérése is indokolt lehet.

Mire terjedhet ki a támogatás? (rezsi, közös költség, egyéb)

Ha a lakásbérleti szerződésben egy általányösszeg szerepel bérleti díjként, amely magában foglalja a rezsit és a közös költséget is, akkor annak összegét nyújthatja lakhatási támogatásként a munkáltató. Ha azonban a munkavállaló a bérleti díjon felül fizeti a közös költséget vagy a rezsiköltséget a bérbeadónak, és ezek nem a bérleti díj részét képezik, akkor lakhatási támogatás címén ezen összegek nem juttathatók a munkavállaló részére.

Adókövetkezmények, szankciók és adatszolgáltatás

Ha a munkáltató nem rendelkezik az Szja tv.-ben vagy az adópolitikáért felelős miniszter rendeletében meghatározott igazolásokkal, a lakáscélú munkáltatói támogatás 20 százalékkal növelt összegben a támogatásban részesült magánszemély munkaviszonyból származó jövedelmének minősül.

Ha a munkavállalónak juttatott lakhatási támogatás összege meghaladja a lakáscélú keretösszeget, a támogatás egyes meghatározott juttatásként adóköteles. Ha a munkavállaló az adóévben magasabb összegben vette igénybe a lakhatási támogatást, mint amennyit lakásbérleti díjként vagy hiteltörlesztésként igazoltan megfizetett, a meghaladó összeg 50 százalékát az adóévre vonatkozó személyijövedelemadó-bevallásában különbözeti bírságként kell feltüntetnie, és személyi jövedelemadóként megfizetnie.

A lakhatási támogatás adózási terhét lényegében a munkáltató viseli: a lakhatási támogatás összegét a munkáltató által fizetendő személyi jövedelemadó és szociális hozzájárulási adó terheli. Utóbbi esetében az 1,18-as adóalapszorzó miatt megemelkedik a munkáltató által fizetendő szja és szocho.

Időarányosítás, életkor és évközi változások

Az időarányosítást hónapra vagy napra kell elvégezni, annak függvényében, hogy a munkaviszony nem állt fenn egész évben vagy a munkavállaló betölti a 35. életévét. Amennyiben a munkavállaló évközben betölti a 35. életévét, akkor hónapra kell arányosítani. Utoljára azt a hónapot lehet figyelembe venni, amelyben a munkavállaló a 35. életévét betölti.

A munkáltató göngyölítheti a havonta átutalt összegeket. Sem az Szja tv., sem a Tám. rendelet nem tartalmaz olyan előírást, hogy a támogatás havi összegének azonosnak kell lennie. Előfordulhat ugyanis, hogy év közben az albérleti díj emelkedik vagy a munkavállaló költözik egy magasabb bérleti díjjal rendelkező ingatlanba.

Gyakorlati példák

• Tételezzük fel, hogy egy 35 év alatti fiatal munkavállaló évek óta albérletben lakik. A bérleti díj összege 250 000 forint. Munkáltatója havonta 150 000 forint lakhatási támogatást ad. Ez az összeg béren kívüli juttatásként folyósítható.
• Ha a munkavállaló a kormányhivataltól is kap albérleti támogatást (pl. 150 000 forintot havonta) és ezt nem jelzi a munkáltatójának, akkor a munkáltató csak a bérleti díj fennmaradó részére (ez esetben 100 000 forintra) adhatott volna lakbértámogatást.
• Tételezzük fel, hogy egy munkáltató 10 millió forint vissza nem térítendő lakáscélú támogatást folyósít az egyik munkavállalójának. A vissza nem térítendő támogatás nyújtása nem tilos, bár adózási szempontból nem kedvező.
• SZÉP-kártya: Jól ismert, hogy az idei évben a béren kívüli juttatások köre kiegészült úgy, hogy a SZÉP kártya számlán lévő összeg felhasználható a 35 év alatti fiatal részére adható lakhatási támogatásként is. A SZÉP Kártya rendelet 5. pontja és kapcsolódó szabályok határozzák meg a felhasználási korlátokat és a számla nyitóállományára vonatkozó szabályokat.

Széchenyi Pihenő Kártya és lakásfelújításra fordítható összeg

Az idei évben a Széchenyi Pihenő Kártya (SZÉP kártya) számlán lévő összeg felhasználható - többek között - lakásfelújítási célra is. A lakásfelújításra költhető összege nem haladhatja meg a fizetési számlán az adóév első napján nyilvántartott összeg és a felhasználásig folyósított összeg 50 százalékát. A Széchenyi Pihenő Kártya felhasználásának veszélyhelyzeti szabályairól szóló 381/2022. (X. 6.) Korm. rendelet 2. § (1) bekezdése szerint a pénzforgalmi szolgáltató a SZÉP-kártyára átutalt, az utalást követő legalább 365 napos időszak alatt fel nem használt pénzeszköz erejéig 15 százalék egyszeri díjat számít fel március 20. és szeptember 20. napján.

Munkáltatói elszámolás és adatszolgáltatás határidők

A béren kívüli juttatásokról a tárgynegyedévet követő hónap 12-éig kell adatot szolgáltatni. A munkáltató ráfordításként számolja el a munkavállalói részére lakhatási támogatásként folyósított összeget és annak közterheit. Az Szja törvény a lakhatási támogatás juttatása esetén a munkáltató részére adatszolgáltatási kötelezettséget ír elő: a munkáltató az adóévet követő év január 31-éig az állami adó- és vámhatóság által meghatározott módon adatot szolgáltat az állami adó- és vámhatóság részére a lakhatási támogatással érintett ingatlan azonosító adatairól és a támogatás céljáról.

További lehetőségek munkáltatók számára

A munkáltatók többféleképpen tudnak segíteni munkavállalóik lakásgondjainak megoldásában. A segítség az adómentes megoldásoktól a jogviszonynak megfelelő adózású jövedelemig terjed. A munkáltató indirekt módon is tudja támogatni a munkavállaló lakáscélú felhasználásait (pl. önkéntes nyugdíjpénztárba történő munkáltatói hozzájárulás fizetése). A munkáltatói hozzájárulás és az adomány jogviszonynak megfelelően adózik. Az önkéntes pénztárakról szóló 1993. évi XCVI. törvény 74. §-a szerint a pénztár a pénzügyi intézmény által igazolt törlesztési, előtörlesztési kötelezettség alapján közvetlenül a folyósító pénzügyi intézmény részére utalja át. Az önkéntes nyugdíjpénztári összeg munkáltatói lakáscélú kölcsön törlesztésére is fordítható.

Figyelmeztetések és gyakori hibák

• Ne feledje, hogy a lakhatási támogatás csak magyarországi lakásra vonatkozhat, és a munkavállalónak igazolnia kell a lakhatási célt.
• Nem lehetséges ugyanarra a bérleti díjra duplán megkapni a támogatást (például kormányhivatali és munkáltatói támogatás egyidejűleg), kivéve, ha a munkavállaló lemond a kormányhivatali támogatásról.
• Ha a munkáltató nem rendelkezik a szükséges igazolásokkal, a támogatás 20 százalékkal növelt összege a munkavállaló munkaviszonyból származó jövedelmének minősül.
• Figyelni kell az időarányosítást, különösen ha a munkavállaló év közben betölti a 35. életévét vagy munkaviszonya év közben kezdődik vagy szűnik meg.

Hasznos hivatkozások és elérhetőségek

A Kormányrendelet és az Szja tv. hivatkozott rendelkezései (403/2024. (XII. 18.) Korm. rendelet; 1995. évi CXVII. törvény) adnak részletes szabályokat. A Lakástámogatási Főosztály személyes ügyfélszolgálata 2025. május 19-től elérhető a 1139 Budapest, Teve utca 1/A-C. szám alatt található Egészségbiztosítási Főosztály II. sz. ügyfélszolgálaton, illetve postai úton (1364 Budapest, Pf.).

Az itt összegyűjtött információk segítenek eligazodni a lakhatási támogatás jogi és adózási kérdéseiben. Minden konkrét esetben érdemes a munkáltatónál és az adóhatóságnál tájékozódni, illetve könyvelővel vagy adószakértővel egyeztetni a pontos elszámolás és adatszolgáltatás érdekében.

tags: #lakascelu #tamogatas #szja #bevallas

Népszerű bejegyzések:

• Bakonyi eladó ingatlanok között szerepel egy családi ház birtokkal
• Rétság környéki olcsó családi házak: hogyan spórolhatunk?
• Átlátható pénzügyi navigáció az Index epites penzugy cikkében
• Részletes áttekintés: 3 hálószobás L alakú alaprajz a mai házterveknél
• DISR 16M19A EU beépíthető mosogatógép telepítési útmutató