Lakás kiadás közös költség elszámolása: gyakorlati útmutató
Ha valaki kiadja lakását, a jövedelem után 15 százalék személyi jövedelemadót kell fizetnie negyedévenkénti adóelőleg formájában. A jövedelem nem egyezik meg a bevétellel, mert a költségeket le lehet vonni a befolyó összegből. De hogyan, mit és mennyit lehet költségként elszámolni?
Az ingatlan-bérbeadás jövedelmének kiszámítása
A bérbeadás jövedelme önálló tevékenységből származó jövedelemnek számít, amit az összevont adóalapba kell beszámítani a bevalláskor. A jövedelmet a bevételből, a költségek levonásával kell kiszámítani.
Bevételnek számítanak ezek a tételek is, ha azokat a bérlő fizeti: a társasház biztosítási és takarítási díja, a közös képviselő díja, a felújítási alapba fizetett összeg, a közös költség, még ha az tartalmaz is például vízdíjat, szemétdíjat, a fix összegű bérleti díj, amiben benne van a rezsiköltség is, vagy a fix összegű költségtérítés, ha a bérbeadó átalánydíjat fizet a közműszolgáltatónak, de bérlője a fogyasztásmérő-órák állása szerint fizeti neki a rezsit. Nem számít bevételnek: a bérlőre áthárított, jellemzően közüzemi szolgáltatások díja, feltéve, hogy a lakás bérlője a fogyasztásmérők által mért pontos összeget fizeti meg a bérbeadónak, és a bérbeadó is a tényleges fogyasztás alapján számol el a szolgáltatóval.
A jövedelemszámítás módszerei
10 százalék levonása költségként: a bevétel 90 százaléka után kell megfizetni a személyi jövedelemadót. Akkor célszerű ezt választani, ha a bérbeadás nem jár kiadásokkal. Külön tételekről nem kell számlákat gyűjteni, mert a 10 százalékon felül, egyenként nem számolható el semmilyen további költség.
Tételes költségelszámolás: ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a bérbeadó a bérbeadással kapcsolatban felmerült, számlával igazolt, kifizetett kiadásokat levonhatja a bevételéből. Levonható költségek: a használattal kapcsolatos kiadások, például a rezsiköltség, a karbantartás, javítás, felújítás költségei, valamint az értékcsökkenés.
Ha a bérbeadó máshol maga is bérel, a bérbeadás bevételéből le lehet vonni a más településen bérelt lakás bérleti díját, ha a bérlés időtartama 90 napnál hosszabb, és az illető a bérelt lakásra nem számol el költséget. Ilyenkor a bérbeadásából nem kell adóelőleget levonni, ha a bérbeadó nyilatkozik saját bérleti díja beszámításáról.
A jövedelem után év közben 15 százalék adóelőleget kell fizetni negyedévente, a következő hónap 12. napjáig. Ha cég vagy egyéni vállalkozó veszi ki az ingatlant, akkor annak kell az adóelőleget levonni és megfizetni a bérbeadó számítása alapján. Erről a kifizetőnek igazolást kell kiállítania.
Számlázás, adószám és bizonylatok
Az adószám alapvetően ingatlant bérbeadni adószám nélkül, adóazonosítóval is lehet. Adószám akkor szükséges, ha a bérbeadó: egyéni vállalkozó; olyan ingatlant ad ki, például garázst, amelynek bérbeadása nem áfamentes; maga választja az áfaalanyiságot; közösségi adószám kiváltására kötelezett; számviteli bizonylat helyett számlát vagy nyugtát állítana ki. Az adószámot a bérbeadást megelőzően, a ’T101 jelű adatlapon kell kérni, legegyszerűbben az Online Nyomtatványkitöltő Alkalmazásban (ONYA) igényelhető.
Minthogy az ingatlan-bérbeadás áfamentes, számla helyett elég számviteli bizonylatot kiállítani. Ezen szerepel: sorszám, bérbeadó neve, címe, adóazonosító jele, bérlő neve, bérbeadott ingatlan címe, a bérlőtől átvett összeg és az az időszak, melyre vonatkozik, dátum. Áfaköteles bérbeadás vagy garázs alanyi adómentesen történő bérbeadása esetén számlát kell kibocsátani.
Mikor kell áfát fizetni?
Garázs, parkolóhely bérbeadása esetén adószámot kell kiváltani, a bérbeadás után áfát kell fizetni és főszabály szerint számlát kell kiállítani. Nem kell áfát fizetni és áfabevallást benyújtani, ha a bérbeadó az adószám kérésekor, vagy december 31-éig, a következő évre nézve alanyi adómentességet választ. Ezt 12 millió forint éves bevételi határig teheti meg. Áfafizetési kötelezettség bármely ingatlan bérbeadására választható. Ez akkor célszerű, ha van olyan vásárláskor, felújításkor, berendezéskor, karbantartáskor kifizetett áfa, ami a fizetendő áfából levonható. Áfafizetés esetén kötelező pénzforgalmi számlát nyitni és áfabevallást benyújtani.
Könyvviteli és jogi keretek
Az önálló tevékenységből származó bevételt az Szja tv. 2. és 4. számú mellékletének rendelkezései szerint kell figyelembe venni. Nem számít bevételnek az ingatlan használatához kapcsolódó más személy által nyújtott szolgáltatásnak a bérbeadó által a bérbevevőre arányosan áthárított díja, különösen a közüzemi szolgáltatások díja. A rendelkezés azoknak a más személytől vásárolt szolgáltatásoknak a bérlőre áthárított díjára vonatkozik, amelyek az ingatlan használatával függenek össze. Így a társasházi biztosítás és takarítás díjára, a közös képviselő díjazására, a lakók által a felújítási alapba fizetett összegre például a kedvező szabály nem alkalmazható. A bérlő által a bérbeadónak megfizetett közös költség tehát ingatlan-bérbeadásból származó bevétel, amellyel szemben költségelszámolásra van lehetőség.
Ha a bérlő fix összegű bérleti díjat fizet, amely tartalmazza a lakás rezsiköltségeit is, vagy a bérlő és a bérbeadó fix összegű költségtérítésben állapodnak meg, a fenti kedvező szabály nem alkalmazható, mivel ilyenkor a szolgáltatás díját nem hárítják át az igénybevétellel arányosan a bérlőre. A bérbeadó levonhatja a lakás bérbeadásából származó bevételéből az általa más településen bérbe vett lakás ugyanazon évben igazoltan megfizetett bérleti díját. A bevétel ilyen címen azonban csak akkor csökkenthető, ha a bérbeadás időtartama meghaladja a 90 napot, és az adott hónapban a magánszemély más tevékenységből származó bevételével szemben nem számol el költséget, vagy az igazoltan megfizetett bérleti díjat számára még részben sem térítik meg.
Az ingatlan bérbeadása tárgyi adómentes az áfatörvény 86. § alapján. A szálláshely-szolgáltatás jellemzően rövid idejű bérleti viszonyra vonatkozik, csak adószám birtokában üzemeltethető, valamint be kell hozzá szerezni a szükséges szálláshely-üzemeltetési engedélyt is. A bérbeadó kétféle adózási mód közül választhat szálláshely-szolgáltatóként: tételes átalányadózás vagy önálló tevékenységből származó jövedelem utáni adózás.
Közös költség a társasházakban
A közös költség a társasházban a közös tulajdon fenntartásához, üzemeltetéséhez, karbantartásához, javításához és felújításához szükséges kiadásokra szolgál. A közös költség viselésének jogi hátterét a társasházakról szóló 2003. évi CXXXIII. törvény (Tht.) és a Polgári Törvénykönyv (Ptk.) adja meg. A közös költség a tulajdonostársakat tulajdoni hányaduk szerint terheli, hacsak az SZMSZ másként nem rendelkezik. A közös költség meghatározásakor az SZMSZ-ben leírt számítási mód és költségnemek alapján járnak el.
A közös költség fizetésének kötelezettsége a tulajdonostársakat terheli, függetlenül attól, hogy ténylegesen használják-e a közös részeket. A fizetési kötelezettség a tulajdonos ingatlan-nyilvántartási bejegyzésétől annak törléséig tart, és adásvétel esetén a felek eltérően is dönthetnek a birtokbaadás időpontjától. A korábbi tulajdonos tartozásáért az új tulajdonos nem felel, ezt a szabályt a jogszabályok írják elő, és az SZMSZ nem írhatja felül.
A közös költség rendes gazdálkodás körébe tartozó kiadásokra korlátozódik, és a közös költség összetételét, megállapításának módját az SZMSZ-ben kell meghatározni. A közgyűlés határozza meg a költségvetési javaslatot és az elszámolást, és minden felújítási munka esetén az ajánlatok elfogadása a közgyűlés feladata. A közös költség fizetése elmaradása esetén a társasház jogosult követelését behajtani, ami írásbeli emlékeztetővel és fizetési felszólítással kezdődik. A fizetési meghagyásos eljárás költségei a tartozást növelhetik, és ellentmondás esetén a bírósági út is megnyílhat.
Röviden: a közös költség a társasház mindennapjainak biztosítására szolgál, és minden tulajdonostárs köteles fizetni a tulajdoni hányad szerint, kivéve, ha az SZMSZ másként rendelkezik vagy a külön jogszabályok megengedik az eltérő elszámolást a közös költség meghatározásában.

Így adj bérbe ingatlant! - Hogy biztosan megérje!
tags: #lakaskiadas #kozos #koltseg #elszamolasa
