Lakásszövetkezet adómentes bevétele és annak számviteli, adózási vonatkozásai
A lakásszövetkezet adómentes bevétele kapcsán a jogszabályi környezet összetett: a közös költség, a bérleti díj és egyéb szolgáltatások nyereségcél nélküli fenntartási tevékenységei eltérő adózási és szemléletmódot igényelnek. A törvényi definíciók alapján a lakásszövetkezet tevékenységei között megkülönböztethető a saját alaptevékenység és a vállalkozási tevékenység, amely csak meghatározott körben nyereségszerzés céljából folytatható. Ezen túlmenően az Áfa-tv. és a Tao-törvény rendelkezései határozzák meg, mikor minősül bevétel adóalanyra és hogyan lehet ezeket a bevételeket és költségeket elszámolni.
A bevételek és adózási szempontok alapelvei
A közös költség befizetése a tagok részéről az Áfa-tv. alkalmazása szempontjából ingatlan-bérbeadás ellenértékének minősülhet, amely adómentes lehet az Áfa-tv. 86. § (1) bekezdése alapján, hacsak nincs eltérő adózási nyilatkozat. Ugyanakkor a közös költség befizetései a tárgyévet követően kerülnek felhasználásra, és a közgyűlés döntése alapján alakul ki a tényleges bevétel és kiadás. Az ilyen adómentes szolgáltatás tekintetében az adóalany mentesül az Áfa-tv. számlakibocsátási kötelezettsége alól, feltéve hogy gondoskodik olyan bizonylat kiállításáról, amely számviteli bizonylatnak minősül.
2007-től változott az Áfa-tv. előírása a lakásszövetkezeti tevékenységre vonatkozóan: a közös használatot biztosító ingatlan közös költségeinek és a szövetkezeti tulajdon használatáért fizetett díj adózási kezelése attól függ, hogy a szövetkezet hogyan minősíti a tevékenységét (adóköteles vagy adómentes). A módosítások értelmében a lakásszövetkezet tulajdonában álló közös használatú ingatlan bérbeadása 2007. július 1-jétől egyes esetekben adómentes lett, amennyiben a szolgáltatás tényleges ellenértéke a közgyűlés által elfogadott összeg szerint történik, és a számlázás ezen időpontokhoz kötődik.
Mi számít adómentesnek és miként kell számlázni?
Az Áfa-tv. 86. § (1) bekezdés l) pontja alapján az ingatlan-bérbeadás ellenértéke adómentes lehet, ha az az Áfa-tv. rendelkezései szerint ítélt adózási státusszal és a kapcsolódó bizonylatok kiállítása megfelel a szt- előírásainak. Az ilyen adómentes szolgáltatás esetében az adóalany mentesül az adóalanyiság szerinti számlaadási kötelezettség alól, feltéve hogy gondoskodik a számviteli bizonylatról. A közös költség fizetése és annak felhasználása befolyásolja a teljesítési időpontot és az adókulcsokat, de a bevétel elszámolása a közgyűlés által elfogadott összeg és a teljesítés időpontja alapján történik.
Az adózási megközelítésnél kiemelt fontosságú, hogy a lakásszövetkezeti belső szolgáltatások (építés, felújítás, üzemeltetés, karbantartás, fenntartás) után a szolgáltatásnyújtás adókötelezettséggel járhat, és általában a számlaadási kötelezettség is felmerülhet. Ha ezek a belső szolgáltatások a tagok és nem tag tulajdonosok felé nyújtott szolgáltatások, akkor a számlázás és az adóalanyiság alakulása a TEÁOR-kód és a fő tevékenység besorolása alapján történik. Amennyiben a fő tevékenység adó mértékét érinti a fordított adózás, ezt a gyakorlatban alakuló adózásra kell alkalmazni, kivéve ha az alanyi adómentesség van érvényben.
Kikre és mikor vonatkoznak a speciális szabályok?
A lakásszövetkezet tevékenységeit a Lsztv., azaz a lakásszövetkezeti törvény szabályozza. A belső szolgáltatások adózása és a közös költségek elszámolása függ attól, hogy a szövetkezet milyen módon és milyen jogviszonyokat tart fenn a tagokkal és nem tag tulajdonosokkal. A bérbeadásra vonatkozó adómentesség tehát gyakran a konkrét alapszabály és a cégnyilvántartásban rögzített tevékenység alapján kerül alkalmazásra. Ugyanakkor a jogszabályok tartalma szerint a lakásszövetkezet vállalkozási tevékenységet is folytathat - de csak olyan formában és célból, amely nem nyereségszerzés, és amely a saját, szövetkezeti célokra szolgál, például a társasházkezelői, ingatlankezelői tevékenység kizárólag saját közösség részére történik.
A területi és szervezeti sajátosságok hatása
A szövetkezetek különleges jogi státusza miatt a Ptk. és Lsztv. közötti összhangot is figyelembe kell venni. A lakásszövetkezetek tekintetében a közös tulajdon és a szövetkezeti tulajdon intézményének fennállása adja meg a kereteket, és a tulajdonjog megosztása, a használati jog és ezekbe történt rendelkezések mind befolyásolják a bevételek és kiadások adózási kezelését. A belső szolgáltatások díjait és a közüzemi szolgáltatások közvetítését a törvény 8. §-a szerint kell értelmezni, és a közvetített szolgáltatások adója levonható lehet, miközben a befizetett adó a kiszámlázott összeg alapján kerül megfizetésre.
Előforduló gyakorlati példák és megállapítások
- Ha a közös költség a közösség használatáért kerül felszámításra és ezt a pénzügyi év végén a közgyűlés felosztja üzemeltetési és felújítási alap között, akkor a tárgyévi teljesítésről adóköteles bevétel keletkezhet, amely adózási szempontból be kell vallani.
- A lakásszövetkezeti belső szolgáltatások esetében az adólevonások és az adóköteles szolgáltatások körének meghatározása a fő tevékenység és a TEÁOR-kód alapján történik, figyelembe véve a fordított adózás lehetőségét és az alanyi adómentesség feltételeit.
- A közüzemi szolgáltatások közvetítésével kapcsolatos bevételek és adózási kötelezettségek attól függenek, hogy a közüzemi szolgáltató kiállítja-e a számlát közvetítőként a szövetkezet nevére vagy közvetlenül a tagokra. A közvetített szolgáltatások adója általában levonható, de a számlán feltüntetendő adó mértéke és a teljesítés időpontja a törvényi előírások szerint történik.

Ajánlott olvasmányok és további részletek
A 2007 és 2008 között megjelent számviteli és adózási írások részletesen tárgyalják a lakásszövetkezeti adózási problémákat, beleértve az alanyi adómentesség határait, a fordított adózás alkalmazhatóságát és a közvetített szolgáltatások adózási kezelését. Ezek a dokumentumok kiemelten foglalkoznak a közös költségek és a felújítási alapok működtetésével kapcsolatos adózási kérdésekkel, és gyakorlatias példákat adnak a bevételek és kiadások helyes könyvelésére.
- Ismerje meg a Lsztv. 56. § szerinti tevékenység-meghatározást és a belső szolgáltatások adózási kezelését.
- Tájékozódjon az Áfa-tv. adómentességi és számlázási szabályairól a közös költség és a használati jog vonatkozásában.
- Vizsgálja meg alapszabályában a fő tevékenység TEÁOR-kódját, és ennek hatását a fordított adózásra és a levonható adó mértékére.
Az alapítás és működés részletei szigorú követelményeket támasztanak a tagokkal szemben: minimum 10 személy vagy jogi személy szükséges, az alapító tagok többségének részvételével lehet határozatot hozni, és az alapszabály 2/3-os többséggel fogadható el. Az alapszabály elfogadását követően a cégbejegyzés és a földhivatali bejegyzés játszanak kulcsszerepet a jogi státusz stabilizálásában. A feladatok közé tartozik továbbá az előírt adózási forma kiválasztása, legyen az alanyi adómentesség vagy általános áfa kör, figyelembe véve a bevételek és a működési költségek jellegét.
| Témakör | Kiemelt szempontok | Adózási következmények |
|---|---|---|
| Közös költség | használat, üzemeltetés, felújítás | adozási státusz az Áfa-tv. szerint; adómentesség lehet |
| Belépő szolgáltatások | stabilizált belső szolgáltatások, számlázás | számlaadási kötelezettség, adózási megoldások |
| Vállalkozási tevékenység | csak saját közösség érdekében, nyereség cél nélkül | Tao-törvény szerinti adózás |
tags: #lakasszovetkezet #adomentes #beveteli
