lakásszövetkezet könyvelése kormányrendelet

A lakásszövetkezetek könyvvezetésével és könyvvizsgálati kötelezettségével kapcsolatos tájékoztató alapvető célja, hogy rávilágítson arra, miként értelmezhetők a kötelező könyvvizsgálat feltételei a jogszabályi környezetben. A jogi keretet két fő norma adja meg: a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (tv.) 155. § (2)-(6) bekezdései és a 479/2016. (XII. 28.) Kormányrendelet, amely a számviteli törvény szerinti egyéb szervezetek beszámolási és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságait szabályozza. Ez a kombináció határozza meg, hogy mikor kötelező a könyvvizsgálat a lakásszövetkezetek esetében.

Kötelező könyvvizsgálat feltételei

Az 479/2016-os Kormányrendelet 16. „155. § (2) Kötelező a könyvvizsgálat - a (3) bekezdésben foglaltak kivételével - minden kettős könyvvitelt vezető vállalkozónál” rendelkezése alapján általános elvárás, hogy a könyvvizsgálat kötelező legyen. A 16. § (1) szerint különösen akkor válik kötelezővé a könyvvizsgálat, ha az éves bevétel meghaladja a két előző üzleti év átlagában a 300 millió forintot, és ez a bevétel értelmezhető nem csupán nettó árbevételként, hanem az alaptevékenység bevételének tekintetében is fennáll.

A jogszabály értelmezése hangsúlyozza, hogy a bevétel meghatározásában ideértendőek az alaptevékenységi bevételek, például üzemeltetési és felújítási költségeket is magában foglaló közös költségbefizetések. A jogalkotó azzal a céllal módosított 2021-ben a rendelkezéseket, hogy az alaptevékenységi bevétel legyen figyelembe véve a könyvvizsgálati kötelezettség meghatározása során, nem pedig kizárólag a vállalkozási bevételek.

Felhívást is tartalmaz a rendelet, amely szerint a lakásszövetkezetek és üdülőszövetkezetek figyeljenek arra, hogy a számviteli törvény szerinti értelmezés mellett a 479/2016. (XII. 28.) Kormányrendelet szabályai változtak 2021 óta. Ennek megfelelően az egyéb szervezet egyszerűsített éves beszámolóját a 3. és 4. mellékletek szerinti mérlegből és eredménykimutatásból kell összeállítani, ahogyan a tényállások szerint a Tv. és a rendelet előírja.

Bevétel és azonosítható bevételi források

A bevétel értelmezése a lakásszövetkezetek esetében kiemelten fontos: ide tartoznak az alaptevékenységi bevételek, amelyek közé tartozhatnak a közös költségbefizetések is. Ezek a tételek a könyvvizsgálat szempontjából számításba veendő bevételnek minősülhetnek, és befolyásolják, hogy szükség van-e könyvvizsgálatra. A bevétel megváltoztatásának és értelmezésének fontossága azért lényeges, mert a jogszabály szerint a könyvvizsgálat kötelező lehet ebben a kategóriában is, ha a bevétel eléri vagy meghaladja a megadott küszöböt.

Fontos gyakorlati észrevételek

  • Az eddigi megközelítés, amely a számviteli törvény szerinti értelmezés alapján indult ki, 2021 óta nem feltétlenül tükrözi a 479/2016. KormányRendelet aktuális rendelkezéseit.
  • A bevétel a közös költségbefizetéseket, az alaptevékenységi bevételt és egyéb kapcsolódó bevételeket is magában foglalja, és ezek alapján kerül meghatározásra a könyvvizsgálat kötelezettsége.
  • Az egyszerűsített éves beszámoló összeállításánál a 3. és 4. melléklet szerinti mérleg és eredménykimutatás kerül felhasználásra a Tv. és a rendelet előírásai szerint.

Az olvasó figyelmét ismételten felhívjuk, hogy a 2021 óta hatályos szabályozás szerint a bevétel származási forrása és az alaptevékenységi bevétel figyelembevétele kulcsfontosságú a könyvvizsgálati kötelezettség megállapításához. Ezen felül vigyázni kell a köznevelési, üdülő- vagy lakásszövetkezeti struktúrák sajátos bevételi forrásaira, hogy a kötelező vizsgálat szempontjai pontosan meg legyenek határozva.

Infografika: Könyvvizsgálat és bevételi küszöb

Az országos jogi környezet dinamikusan változik; ezért érdemes rendszeresen ellenőrizni a 479/2016. (XII. 28.) Kormányrendelet aktuális szövegét és a számviteli törvény módosításait, hogy a lakásszövetkezetek tisztában legyenek azzal, mikor szükséges a könyvvizsgálat és hogyan kell helyesen értelmezni a bevételeket a kötelezettség meghatározásához.

Összefoglaló útmutató a gyakorlatban:

  1. Az éves bevétel átlagos értékének számítása a megelőző két üzleti év alapján történik.
  2. A bevételnek minősülő tételek között szerepelnek az alaptevékenységi bevételek is.
  3. A könyvvizsgálat kötelező lehet, ha a bevétel eléri a küszöbértéket.
  4. A 3. és 4. melléklet szerinti beszámolók összeállítása követelmény a 7.§ (6) bekezdés szerint az egyéb szervezet egyszerűsített éves beszámolójában.

Az alábbi táblázat összegzi a lényegi nemzetközi és hazai hivatkozásokat a kötelezettségekhez:

RendeletSzempontKövetkezmény
479/2016. (XII. 28.) Kormányrendelet16. § (1)-(2)Kötelező a könyvvizsgálat a bevételi küszöb elérése esetén
Számvitelről szóló 2000. évi C. Tv.155. § (2)-(6)Általános beszámolási és könyvvezetési kötelezettségek
Megállapítási elvAlaptevékenységi bevételKötelező a könyvvizsgálat, ha az átlag meghaladja a 300 millió forintot

Figyelem: a beviteli és bevételi kategóriák pontos értelmezése miatt továbbra is fontos a jogszabályok naprakész ismerete, és szükség esetén szakértői konzultáció a konkrét lakásszövetkezetekre vonatkozó alkalmazásoknál.

tags: #lakasszovetkezet #konyvelese #kormanyrendelet

Népszerű bejegyzések: