Lakásszövetkezeti tisztségviselői díjazása és a kapcsolódó adózási kérdések részletes áttekintése

A lakásszövetkezetek szervezete és működése szabályozott keretek között zajlik: alapszabály, belső szabályozottság és meghatározott szervrendszer biztosítja a tevékenységet. A fent bemutatott példában a közösség 1980-ban alakult meg, 100 lakást tart fenn, és a földszinten 8 bérbeadott helyiség működtetése 3 fős igazgatóság és 3 fős felügyelőbizottság irányítása alatt történik.

A belső tevékenységek és a jogi keretek

A lakásszövetkezetnek nincs saját alkalmazottja; a fenntartási munkák állandó és eseti vállalkozói szerződések útján valósulnak meg. A belső szolgáltatások közé tartozik például a közüzemi szolgáltatások díjainak beszedése és a karbantartási feladatok szervezése. A törvényi szabályozás szerint a belső szolgáltatások (építés, felújítás, üzemeltetés, karbantartás, fenntartás) ellenérték fejében nyújtott szolgáltatások, és ez adózási szempontból számlaadási kötelezettséget vonhat maga után. A közvetített közüzemi szolgáltatás adózása attól függ, hogy ki a tényleges fogyasztó.

A lakásszövetkezet alaptevékenysége a tagok és nem tag tulajdonosok felé történő belső szolgáltatások nyújtása, melyek adózása Az Áfa-törvény alapján történik. A fenntartási költségek havonta beszedett összege azonban nem minősül előlegnek, amíg a közüzemi szolgáltatás ellenértéke és a felhasználás jogcíme nem ismert. Az éves közgyűlés dönti el a maradvány felosztását vagy a pótbefizetést.

A vállalkozási tevékenység kérdése és a Tao-törvény összefüggése

A Lsztv. 56. § alapján a lakásszövetkezet vállalkozási tevékenységet folytathat célja a fenntartás és működés finanszírozása, de ezt kizárólag saját tulajdonú tevékenységek elősegítésére teheti. A társasházkezelői tevékenység például ilyen vállalkozási tevékenység lehet, amely harmadik személyek javára végzett vállalkozási tevékenységként is megjelenhet. A törvény szerint a belső szolgáltatások Áfa-szempontból folyamatosan teljesített szolgáltatásnak minősülhet, és a részkifizetések esedékessége döntő a teljesítés időpontjának meghatározásában.

A közvetített közüzemi szolgáltatás adója levonható, míg a továbbhasznosítás során az adó mértéke a szolgáltatási díjban továbbterhelésre kerülhet. Az éves elszámolás és a közgyűlés általi jóváhagyás időpontja a teljesítési időpont meghatározásának alapja. A tagok felé kiállított számla teljesítésének időpontját az esedékességi nap vagy a közgyűlés által meghatározott nap jelöli ki. A lakásszövetkezet tehát az adóhatóság felé a számlaadási kötelezettségének eleget tesz, akár évente egy alkalommal is.

Alapítás és szervezeti felépítés

A lakásszövetkezet alapításához elengedhetetlen legalább 7 alapító tag, és az alapszabály elfogadása után történő cégbejegyzés szükséges. Az alapszabály megváltoztatása a közgyűlés 2/3-os többségét igényli. A közgyűlés kizárólagos hatáskörében szerepel a díjazások megállapítása, a költségvetés elfogadása, valamint az esetleges egyesülés, szétválás és megszűnés elhatározása. Az igazgatóság három tagból áll, és a közgyűlés minden öt évre választja meg. Az alapszabályban meghatározható, hogy a közgyűlésen meghatalmazással lehet részt venni és szavazni, azonban küldöttgyűlésen ez a lehetőség nem áll fenn.

A Törvény megfogalmazása szerint a lakásszövetkezet közhasznú, kommunális szervezetként működik, ahol a föld és épület vonatkozásában a szövetkezet vagy a tagok közös tulajdona lehet. A kamarai vagy jogi személyek által létrehozott lakásszövetkezetek esetében a tulajdonosi és használati jogok bejegyzése az ingatlan-nyilvántartásban történik.

Közgyűlés és tisztségviselők díjazása

A közgyűlés hatáskörébe tartozik a tisztségviselők díjazásának megállapítása. A díjazást gyakran a lakások száma vagy használati egységek aránya szerint állapítják meg, de a belső szabályzat ezt részletesen is rögzítheti. A közgyűlés a beszámolót és a költségvetést is elfogadja, és dönt az adózott eredmény felhasználásáról. A felügyelőbizottság tagjait szintén a közgyűlés választja meg, akik ellenőrzik az igazgatóság és a gazdálkodás rendjét.

A képviseleti jog a felelős tisztségviselőkre hárul: az igazgatóság elnöke vagy az ügyvezető elnök, az ügyvezető igazgató vagy a közgyűlés által felruházott igazgatósági tag gyakorolja a jogkört. A közgyűlés jogosult a képviselet átruházására is.

A kamerarendszer és adatvédelem

14/A. § A kamerarendszer kiépítéséről és üzemeltetéséről a közgyűlés, illetve a részközgyűlés dönthet a tagok és nem tag tulajdonosok kétharmados többségével. A felvételek tárolása legfeljebb 15 napig történhet, és csak a meghatározott jogalapok alapján továbbíthatóak. Az adatvédelmi és emberi méltóság védelme érdekében a kamerarendszer olyan közös használatban álló területen sem üzemelhet, ahol a megfigyelés sértheti a lakók méltóságát.

A közös költség és a díjak kapcsolata

A közös költség három fő összetevőre oszlik: a rezsire, a lakóingatlan-kezelésre és a felújítási alapra. Ha az egyik tag gazdálkodó, nem tüntethető ki számlát a fűtés költségéről vagy rezsi díjakról, és a közös költségek teljesítésének nyilvántartása szigorú. A közös költség megállapítását és beszedését a közgyűlés határozza meg, és ennek jogi kereteit a társasházakról szóló törvény, illetve a lakásszövetkezeti törvény összhangban szabályozza.

A közös költség tartozás behajtását vállalatunk irodája segíti: fizetési meghagyás kibocsátása, perbeli képviselet, végrehajtási eljárás megindítása, és a figyelemfelhívó felszólítások elkészítése is a szolgáltatások közé tartozik. A közös költség tartozások behajtását követően a jogi eljárások megindítása és a közös költség összegeinek rendezése a közgyűlés hatáskörébe tartozik.

Összegzés: jogi és adózási vonatkozások összhangja

A lakásszövetkezeti működés sajátossága, hogy a belső szolgáltatások ellenértéke adózási és számviteli szempontból komplex: a belső szolgáltatás folyamatosan teljesített szolgáltatásnak minősülhet, a közvetített szolgáltatás adója levonható, a továbbítást pedig a közös költség fedezheti. Az adózási sorokban fontos a teljesítés időpontjának pontos meghatározása, amely a közgyűlés határozataival vagy az esedékességgel összefüggő időpontokra épül. Áfa-szempontból a lakásszövetkezeti közösség által nyújtott közüzemi szolgáltatások és az ebből fakadó bevételek és költségek külön-külön kezelendők, figyelembe véve a közvetített szolgáltatások adózását és az adólevonási lehetőségeket.

Átfogó vizuális ábra a lakásszövetkezet szervezeti felépítéséről, funkcionális költségkörről és adózási kapcsolatról

Új szerepkör igénylése 2025.07.25.

Rész Tartalom
Alapítás 7+ alapító tag, alapszabály elfogadása, cégbejegyzés
Legfőbb szerv Közgyűlés
Tisztségviselők Igazgatóság (3 tag), felügyelőbizottság (3 tag), díjazás megállapítása a közgyűlés hatáskörébe
Adózási szemlélet Belső szolgáltatások Áfa, folyamatos teljesítés; közvetített közüzemi szolgáltatás adó kezelése

tags: #lakasszovetkezet #tisztsegviseloinek #dijazasa #modja

Népszerű bejegyzések: