Lakcímbejelentés és közös képviselő: mire kell figyelni a regisztráció során?
Az utóbbi időben sokakban felmerült a kérdés: mikor és hogyan kell regisztrálniuk a társasházak közös képviselőinek, és valóban kötelező-e a szakképesítés megszerzése számukra? A társasházi törvény (2003. évi CXXXIII. törvény) módosítása alapján 2024. október 1-jétől kezdve a társasházi közgyűlés által megválasztott közös képviselő vagy az intézőbizottság elnöke köteles e minőségét az ingatlan-nyilvántartásba bejegyeztetni.
Miért fontos a közös képviselők nyilvántartásba vétele?
Az új szabályozás célja: az átláthatóság növelése - ne kelljen nyomozásba fogni, ha egy érdekelt szeretné megtudni, hogy ki jogosult képviselni a társasházat.
A jegyző törvényességi felügyeleti szerepének erősítése - hiszen a társasházi közgyűléseket sokszor a tulajdonosok érdektelensége kíséri.
A hatósági eljárások során a megfelelő kapcsolattartás biztosítása - gondoljunk csak a lakásokkal, vagy teremgarázsokkal kapcsolatos elővásárlási jogra!
Kötelezettség hatálya és határidők
A kötelezettség minden hatlakásosnál nagyobb, a Tht. hatálya alatt működő társasházat érint. A bejelentésre nyitva álló határidő utolsó napja: 2026. 10. 31. Ezt követően a társasház közgyűlése által korábban megválasztott közös képviselő vagy az intézőbizottság elnöke az úgynevezett közösség ügyintézését ellátó tevékenységét csak akkor láthatja el, ha a tisztség keletkezésének tényét a földhivatal a társasházi törzslapra bejegyezte.
Mi történik, ha elmarad a regisztráció?
Fontos tudni, hogy a regisztráció elmaradása nem eredményezi a közös képviselői státusz megszűnését, csak a harmadik személyekkel szembeni képviseletet lehetetleníti el.
Ha valaki nem jelentkezik be közös képviselőként az ingatlan-nyilvántartásba, a következő következményekkel számolhat:
- Ügyintézési akadályok: Egyes hatósági vagy bírósági eljárások során elengedhetetlen, hogy a társasház bejegyzett közös képviselővel rendelkezzen. Nyilvántartás hiányában a társasház nem tud érvényes jognyilatkozatokat tenni, például szerződéskötés vagy jogviták rendezése során, de az is kérdéses, hogy a bankszámláihoz hozzáfér-e.
- Felelősségi kérdések: A közös képviselőként eljáró személy felelősségre vonható lehet, ha elmulasztja a nyilvántartásba vételt, különösen, ha emiatt kárt okoz a társasházközösségnek: például ha a nyilvántartás hiánya akadályozza a hatósági ügyintézést vagy a közös költség behajtását.
Ki érintett: minden társasházra vonatkozik?
A kötelezettség minden hatlakásost meghaladó társasházra érvényes, de térjünk ki néhány gondolat erejéig azokra a társasházakra, amelyek hatlakásosnál kisebbek. Az ilyen lakóközösségek dönthetnek arról, hogy szervezetükre és működésükre a törvényben meghatározott rendelkezéseket alkalmazzák, azaz nem alakítanak ki saját szabályzatot. Ha a közösség ilyen határozatot nem hoz, e törvénynek a szervezeti-működési szabályzatra, a közgyűlésre, a közös képviselőre, illetőleg az intézőbizottságra és a számvizsgáló bizottságra vonatkozó rendelkezései helyett a Ptk. közös tulajdonra vonatkozó szabályait kell alkalmazni.
Tehát ha nincs SZMSZ, akkor nincs közös képviselő, lakógyűlés és semmi „társasházszerűség”, ilyenkor csak a Ptk. szabályai érvényesülnek. Ha viszont választottak közös képviselőt, akkor rájuk is vonatkozik a bejelentési kötelezettség.
Az intézőbizottság elnöke
A társasház közösségének ügyeit vagy a közös képviselő, vagy tulajdonosokból álló intézőbizottság bonyolítja. Az intézőbizottság elnökének jogállása megegyezik a közös képviselőjével. Fontos tudni, hogy az intézőbizottság elnökére is vonatkozik a bejelentési kötelezettség.
A regisztráció költségei és kötelező jogi képviselet
Az új Inytv. 88. § 5) bek 20. pont a) alpontja szerint tárgyánál fogva egyelőre díjmentes a közösség ügyintézését ellátó közös képviselő vagy az intézőbizottság elnöke adatainak bejegyzésére, törlésére, megváltozására, a közgyűlés által elfogadott számviteli szabályok szerinti beszámoló benyújtására és helyesbítésére irányuló földhivatali eljárás. Az államnak tehát nem kell a bejelentésért fizetni.
A kötelező jogi képviselet miatt azonban ügyvédi díjjal mindenképpen kell számolni! Mivel az eljárás során az ingatlan-nyilvántartásról szóló jogszabályokat kell alkalmazni, a bejegyzés alapjául szolgáló okiratot ügyvédi ellenjegyzéssel kell ellátni és az eljárás során az ügyvédi képviselet is kötelező. Budapesten 5-6 hetes földhivatali ügyintézési időre kell számítani.
A közös képviselői nyilvántartásba vétel menete
Röviden a következő menetrenddel kell számolni:
- Kérelem benyújtása
A jogszabály értelmében a közös képviselő vagy az intézőbizottság elnöke látja el a nyilvántartásba vétellel és az adatváltozás bejelentésével kapcsolatos, jogszabályban foglalt feladatait. A kérelem benyújtására jogi képviselőt (praktikusan ügyvédet) kell megbízni. - Alapdokumentum: közgyűlési jegyzőkönyv
A bejegyzés alapjául szolgáló okirat a közgyűlés jegyzőkönyve, amely tartalmazza: a közös képviselő vagy az intézőbizottság elnöke megválasztásáról szóló határozatot; a határozat szövegét és a szavazás eredményeit. A közös képviselő, illetve az intézőbizottság elnökének tekintetében - ha természetes személyek - az okiratnak nem valamennyi természetes személyazonosító adatot tartalmaznia, csak amit a Tht. előír. - Jegyzőkönyv aláírása és hitelesítése
A jegyzőkönyvet az alábbi személyeknek kell aláírniuk: a közgyűlés levezető elnöke, a jegyzőkönyvvezető, két, a közgyűlés által megválasztott hitelesítő tulajdonostárs. Nagyon fontos, hogy az aláírók neve és tisztsége olvashatóan szerepeljen a dokumentumban. - Ügyvédi ellenjegyzés
Az Inytv. 35. § (2) bekezdése szerint belföldön kiállított magánokirat bejegyzés alapjául csak akkor szolgálhat, ha kitűnik belőle a keltezés helye és ideje, az okiratot ügyvéd (vagy kamarai jogtanácsos) ellenjegyzéssel látta el. A bejegyzés alapjául szolgáló közgyűlési jegyzőkönyv nem kivétel ez alól. Az ellenjegyzést végző ügyvédnek nem kell ellenőriznie a közgyűlésen megjelent társasházi tulajdonosok, illetve meghatalmazottak nevét és aláírását, a meghatalmazások szabályszerűségét, illetve azt, hogy a megjelentek, illetve meghatalmazottaik valóban társasházi tulajdonostársak-e.
A Tht. 55/B. §-a tartalmazza azokat az adatoknak a körét, amelyek a közös képviselői tisztség bejegyzéséhez elengedhetetlenül szükségesek.
Korábban megválasztott közös képviselő esetén
A korábbi közgyűlési jegyzőkönyv mellé elég, ha a közös képviselő által tett és ügyvéd által ellenjegyzett nyilatkozatot csatolnak. Az ügyvéd az okiratok jogszabályszerűségét ellenőrzi, de ez sosem az összehívásra, mint eljárásra, hanem arra vonatkozik, hogy a közös képviselő megválasztására nézve a közgyűlési jegyzőkönyvben rögzített eljárás a közös képviselő megválasztásának szabályszerűségére nézve a jogszabályoknak megfelelt-e.
Hogyan lehet közös képviselőt választani?
Ha a társasház közös képviselő nélkül működik, akkor először is szükség lehet a közös képviselő megválasztására. A közös képviselő megválasztása a társasházi közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik. Ez azt jelenti, hogy erről a kérdésről csak a tulajdonostársak közgyűlésén hozott határozattal lehet dönteni. A közgyűlésen való részvétel és szavazás a tulajdonosok tulajdoni hányada alapján történik.
A közgyűlést írásban kell összehívni, amelyben meg kell határozni a napirendi pontokat, például a közös képviselő megválasztását. A közgyűlés határozatképességéhez a tulajdonostársak által képviselt tulajdoni hányadnak el kell érnie a törvényben meghatározott minimumot (általában 50% + 1 szavazat). A közös képviselő megválasztásáról egyszerű szótöbbséggel (50% + 1 szavazat) döntenek.
A közgyűlésen elhangzottakról és a meghozott határozatokról jegyzőkönyvet kell készíteni, amely tartalmazza a közös képviselő megválasztásáról hozott határozatot, a szavazás pontos eredményét és a jegyzőkönyv hitelesítőinek aláírását.
Elektronikus ügyintézés és e-aláírás
Abban az esetben, ha a közös képviselő minősített elektronikus aláírással rendelkezik (e-szignó, netlock, stb.) bizonyos földhivatalok befogadják az e-papíron érkezett beadványokat. Baranya és Veszprém vármegyékben befogadták az e-papíros kérelmeket. Budapest Főváros Kormányhivatala Földhivatali Főosztály Társasházi Ügyek Osztálya azonban azt a nem hivatalos tájékoztatást adta, hogy a papír alapú beadványokat tudják feldolgozni.
Nem hivatalos információk szerint nem fogadják be az e-papíros bejelentést a következő földhivatalok sem: Győr-Moson-Sopron Vármegye, Zala Vármegye, Bács-Kiskun Vármegye. Ezeken az illetékességi területeken érdemes papír alapon próbálkozni.
Ki nem tartozik a szabály alá?
A lakásszövetkezeteket nyilvántartja a cégbíróság, rájuk a földhivatalnál nem kell nyilvántartásba venni. A lakásszövetkezetet az igazgatóság elnöke vagy az - igazgatóság helyett megválasztott - ügyvezető elnök, vagy az ügyvezető igazgató, vagy a közgyűlés által képviseleti joggal felruházott igazgatósági tag képviseli.
Részletek a lakcímbejelentés gyakorlati szabályairól
Az eljáró szervezeti egység például: Balatonkenese Polgármesteri Hivatal Igazgatási Csoport/anyakönyvezető. A lakcím bejelentési kötelezettséget „Lakcímjelentő lapon” kell teljesíteni mely a Polgármesteri Hivatalban és az Okmányirodákban igényelhető.
Az eljárás megindítása személyes megjelenéshez kötött. A lakcímbejelentés során meghatalmazott is eljárhat, melyhez 2 tanú aláírásával ellátott írásbeli meghatalmazás, a meghatalmazó személyazonosító igazolványa és lakcímkártyája szükséges. Csatolandó mellékletek lehetnek többek között érvényes személyazonosító igazolvány, lakcímigazolvány, bérleti szerződés önkormányzati bérlakás esetén, vagy használatbavételi engedély új építésű ingatlan esetén.
Az elektronikus úton történő lakcímbejelentés nyilvántartásba vételére tekintettel a polgár lakcímigazolványa érvénytelenítésre kerül.

Milyen jogosultságokat és feladatokat jelent a közös képviselői tisztség?
A közös képviselő egy társasház vagy lakóközösség képviseletében dolgozó személy vagy szervezet, aki felügyeli a közös tulajdonban álló területeket és épületeket, valamint irányítja a közös dolgok használatát. Az ő feladata az is, hogy az épület karbantartása és felújítása érdekében kapcsolatot tartson a szakemberekkel és a szolgáltatókkal, valamint az ügyfelekkel és az érdekeltekkel való kommunikáció és kapcsolattartás.
A közös képviselő feladatai közé tartozik többek közt, hogy előkészítse és végrehajtsa a közgyűlés határozatait, gondoskodva arról, hogy azok megfeleljenek a jogszabályoknak, az alapító okiratnak és az SZMSZ rendelkezéseinek. Minden szükséges intézkedést meg kell tennie az épület fenntartásának biztosítása érdekében, képviselnie kell a társasházat jogi ügyekben és együtt kell működnie a helyi jegyzővel és a hatóságokkal.
A közös képviselő feladata és felelősségei közé tartozik továbbá a közös költségek behajtása, a lakókkal való rendszeres tájékoztatás, szerződések kezelése, valamint az SZMSZ és alapító okiratban előírt iratok, jegyzőkönyvek kezelése.

Mi a különbség a közös képviselő és a társasházkezelő között?
A közös képviselő és a társasházkezelő fogalma a gyakorlatban gyakran összemosódik. A hatályos törvény szakmai végzettség megszerzését kizárólag az üzletszerűen végzett társasházkezelői, illetve üzletszerűen végzett ingatlankezelői tevékenység esetében teszi kötelezővé. Szakképesítést csak annak kell szereznie, aki üzletszerűen folytat társasházkezelői tevékenységet.
A jogi értelmezés alapján a közös képviselő szerződésében fel kellene tüntetni, hogy társasházkezelői tevékenységet is ellát. Ellenkező esetben - az egyes szakvélemények szerint - szakképesítés sem szükséges a közös képviselőnek, akkor sem, ha „üzletszerűen”, több házban is dolgozik.
Jogorvoslatok, leváltás és felelősség
A közös képviselő leváltásához a társasház tulajdonosainak rendkívüli közgyűlést kell összehívniuk, amelyen a tulajdoni hányadok szerinti szavazattöbbséggel döntenek a leváltásról és az új képviselő megválasztásáról. A leváltás kezdeményezéséhez az összes tulajdoni hányad legalább 10%-ával rendelkező tulajdonosok írásbeli kérelme szükséges.
A közgyűlés a közös képviselőt, az intéző-, illetőleg a számvizsgáló bizottságot bármikor felmentheti. A felmentett közös képviselő azonban az ügyvitel folyamatosságának biztosítása érdekében a közgyűlés határozata alapján köteles az új közös képviselő megválasztásáig, de legfeljebb felmentésétől számított 90 nap leteltéig ügyvivőként ellátni a közösség ügyeinek intézését. A rendes felmentés mellett a közgyűlés azonnali hatállyal is felmentheti a közös képviselőt és visszavonhatja a társasház-kezelői megbízatását, ha a közös képviselő valamelyik súlyos kötelezettségét mulasztotta el.
Hasznos tanácsok társasházaknak és közös képviselőknek
- Érdemes a 2026-ban esedékes rendes évi közgyűlésen a regisztrációról is dönteni.
- Az ügyvédi képviselet költségét kalkulálják be a bejelentési folyamat költségei közé.
- Ha hiányos a korábbi jegyzőkönyv, csatoljanak ügyvéd által ellenjegyzett kiegészítő nyilatkozatot a közös képviselő által aláírva.
- Előzetesen érdeklődjenek az illetékes földhivatalnál az e-papír elfogadásáról, különösen Budapesten és a megyei hivataloknál mutatkozhat eltérés.
| Jelenség | Fontos információ |
|---|---|
| Regisztráció kezdete | 2024. október 1. |
| Határidő a bejegyzésre | 2026.10.31. |
| Kötelező ellenjegyzés | Ügyvéd vagy kamarai jogtanácsos |
| Díj a földhivatali eljárásért | Jelenleg díjmentes |
| Földhivatali ügyintézési idő (Bp.) | 5-6 hét |
Ha további részletekre van szükségük a közös képviselői regisztráció menetéről, érdemes ügyvédhez fordulni, és a közgyűlésen a szükséges dokumentumokat előkészíteni.
tags: #lakcimbejelentes #kozos #kepviselo
