A lakóépület bontásának és a hatósági bizonyítvány kiadásának folyamata

Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (Étv.) 34. § (5) bekezdés b) pontja szerint építmény bontása, vagy új építés esetén az építmény meglétének igazolása céljából hatósági bizonyítványt állít ki az építésügyi hatóság.

A hatósági bizonyítvány olyan hivatalos igazolás, amelyet az építési hatóság állít ki, és amely az adott építkezés jogszerűségét igazolja. Ez az építmény, építményrész bontása, valamint az építési engedélyhez, egyszerű bejelentéshez vagy örökségvédelmi bejelentéshez nem kötött építmény felépítésének, meglétének igazolása céljából kerül kiállításra.

A hatósági bizonyítvány kiállítását természetes vagy jogi személy kezdeményezheti. Az ügyben az ügyfél törvényes képviselője vagy az általa, illetve törvényes képviselője által meghatalmazott személy is eljárhat.

Az a építésügyi hatóság az illetékes a hatósági bizonyítvány iránti kérelem ügyében, ahol az adott telek fekszik.

A hatósági bizonyítvány kiadásának feltételei és eljárása

Az építésfelügyeleti hatóságoknak 2021. január 1. napjától már a 700/2020. (XII. 29.) Korm. rendelet alapján bevezetett új előírások alapján kell kiállítaniuk és továbbítaniuk az egyszerű bejelentéssel létesült épületek hatósági bizonyítványát.

A hatósági bizonyítvány kiállítása iránti eljárás ügyintézési határideje 35 nap. Ezt 2021. január 1. napjától egyértelműsítették, korábban ez 1 és 60 nap közötti időtartam is lehetett.

A hatóság a hatósági bizonyítvány kiadását megtagadja, ha az ügyfél valótlan vagy olyan adat igazolását kéri, amellyel a hatóság nem rendelkezik.

Az építésügyi hatóság vizsgálja az épületek szabályosságát is. Amennyiben az építmény nem jogszerűen épült, vagy a helyi építési szabályoknak, vagy az országos előírásoknak nem felel meg, a hatóság a hatósági bizonyítvány kiadását megtagadja, és építésrendészeti eljárást kezdeményez.

A hatósági bizonyítvány eredetileg - a beruházás fontosabb adatai mellett - az épület felépítésének megtörténtét kellett csak rögzítenie. A 2021. január 1. napját követően kiadásra kerülő hatósági bizonyítványoknak, ha a bejelentés több rendeltetési egységre irányult, már a rendeltetési egységek számát, rendeltetési egységenként az összes hasznos alapterületet is tartalmaznia kell. Az egy lakást tartalmazó épületek esetében a helyiségek számát és rendeltetésének megnevezését fogjuk megtalálni az építésfelügyelet hatósági bizonyítványában.

A hatósági bizonyítványban a megfizetett igazgatási szolgáltatási díj mértékét is fel kell tüntetni, ami egyelőre egy felesleges kötelező elemnek tűnik, mivel jelenleg az építtetőnek semmilyen díjat nem kell fizetnie.

2020. január 1. napjától van lehetőség arra, hogy építésügyi műszaki szakértő bevonása mellett pótolja az építtető a hatósági bizonyítványhoz szükséges fővállalkozói kivitelezői nyilatkozatot (de sajnos csak szűk körben).

A hatósági bizonyítvány kiállításának folyamata

Egyszerű bejelentéshez kötött építési tevékenység és a hatósági bizonyítvány

Az egyszerű bejelentés alapján elkészített épületre használatbavételi engedély és tudomásulvételi eljárás lefolytatása sem szükséges, ezek az építési engedélyhez kötött építési tevékenységek kapcsán maradtak csak fenn.

Az egyszerű bejelentéshez kötött épület felépítésének, bővítésének megtörténtét az építésfelügyeleti hatóság igazolja, hatósági bizonyítvány kiadásával.

Az építtető kérelmezheti ennek kiállítását.

Az egyszerű bejelentéssel folytatott építési tevékenységet a bejelentéstől számított tíz éven belül meg kell valósítani és a felépítés megtörténtét tanúsító hatósági bizonyítványt kell kérni a kormányrendeletben kijelölt szervtől.

Fontos tudni, hogy a hatósági bizonyítvány kiállításától számított 5 évig az egyszerű bejelentés szerinti építési tevékenységgel érintett lakóépület rendeltetése akkor sem változtatható meg, ha egyébként a rendeltetésváltoztatás jogszabályi feltételei fennállnak.

Mi történik, ha a bejelentéstől számított tíz éven belül nem valósították meg az egyszerű bejelentés szerinti építési tevékenységet, azaz nem áll rendelkezésre a hatósági bizonyítvány, de részleges építési tevékenység már volt?

Az új lakóépület építése esetén az elkészült építményt le kell bontani.
Meglévő lakóépület bővítése esetén az építési tevékenységgel érintett építményrészt a visszamaradó lakóépület állékonyságára és rendeltetésszerű használatára tekintettel le kell bontani, és a terep felszínének eredeti állapotát vissza kell állítani.

Abban az esetben, ha a fenti szabályok nem alkalmazhatóak, akkor az Étv. 34. § szerinti építési engedélyezési eljárás lefolytatása szükséges.

Ahol tinédzsereket fenyeget a titkosszolgálat, ott semmi sincs rendben | Választás '26 Benyó Ritával

A hatósági bizonyítvány továbbítása és a kapcsolódó eljárások

A hatósági bizonyítványt az építésfelügyeleti hatóság 2020 decemberéig köteles volt tájékoztatásul megküldeni a települési önkormányzat polgármesterének elektronikus úton.

Újdonság, hogy a hatósági bizonyítványt 2021. január 1. napjától az állami és az önkormányzati adóhatóságnak is meg kell kapnia szintén hivatali kapun keresztül.

Az ingatlanügyi hatósághoz is el kell juttatnia a hatósági bizonyítványokat, de a földhivatalnak ÉTDR felületen keresztül kell továbbítani.

A használatbavételi engedély (vagy hatósági bizonyítvány) kérelme a befejezett építkezések vagy építési munkák után benyújtandó hivatalos eljárás, amely szükséges ahhoz, hogy az újonnan elkészült épületet jogszerűen használatba lehessen venni.

Bontás esetén is szükséges egy hivatalos eljárás a bontás engedélyezéséhez és a bontási munkák szabályos végrehajtásához.

Az épület bontás tényét át kell vezetni az ingatlan-nyilvántartásba. A földhivatali eljárást kell megindítania, annak egyéb kötelező mellékleteinek benyújtásával együtt.

Mit tegyünk az építési szabálytalanságok elkerülése érdekében?

A hatósági határozatok (hatósági bizonyítvány, használatbavételi engedély, fennmaradási engedély) lesznek azok a dokumentumok, amely alapján az épület jogilag is használatra készen áll, a lakóházba be lehet költözni, valamint az épület feltüntetésére vonatkozó, az ingatlanügyi hatóság által záradékolt változási vázrajzzal már kérni lehet az épületnek az ingatlan-nyilvántartásban és a térképen való feltüntetését.

Az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatások szabályait a 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet tartalmazza.

Az építésfelügyeleti eljárás általában úgy indul, hogy a kormányhivatal bejelentést kap, amely alapján hatósági ellenőrzés indul. Ezen eljárást 60 napon belül kell lebonyolítani, amelynek keretében a hatóság helyszíni ellenőrzést tart.

Abban az esetben, ha a helyszíni ellenőrzés során szabálytalanságot észlel, akkor hivatalból megindítja az építésfelügyeleti eljárást. Az eljárás megindításának legkésőbb az építés befejezésétől - ha az nem állapítható meg, akkor az építmény használatbavételétől - számított tíz éven belül van helye.

Szabálytalanság típusa	Leírás
Jogszerűtlen	Az építési tevékenység engedély vagy tudomásulvétel nélkül, attól eltérően, az engedély véglegessé válása nélkül, vagy a végleges engedély végrehajthatóságának felfüggesztése ellenére történik. Egyszerű bejelentéshez kötött építési tevékenység bejelentés nélkül, vagy nem megfelelő módon történik. Építési napló hiányában végzett tevékenység.
Jogosulatlan	Vállalkozó kivitelezői tevékenység jogosultság vagy szakképesítés nélkül, vagy kivitelezői névjegyzéki nyilvántartási szám nélkül végzett tevékenység.
Szakszerűtlen	A helyi építési szabályzat rendelkezéseitől eltérően végzett tevékenység, vagy az alapvető követelmények, szakmai szabályok, előírások megsértésével végzett tevékenység, amely életet, egészséget, közbiztonságot veszélyeztető állapotot vagy használatot eredményez.

A lefolytatott építésfelügyeleti eljárás alapján, ha az építményt, építményrészt jogszerűtlenül vagy szakszerűtlenül valósították meg, az építésügyi hatóság kötelezésként elrendeli a szabályossá tétel érdekében szükséges munkálatok elvégzését, vagy - ha az építmény fennmaradása nem engedélyezhető - a lebontását.

Az építésfelügyeleti eljárás során az ügyfélnek joga van arra, hogy az eljárás iratait megismerje, amelynek legegyszerűbb módja, ha a hatóságtól az ÉTDR rendszerhez való hozzáférést igényel.