Lakótelepi játszótér a 70-es években: történet, formák és társadalmi jelentőség
A gyerekek már az őskorban is játszottak: ekkor még a természetben megtalálható anyagokból, különböző kövekből, gallyakból készítettek játékokat. Az ókorra már felfedezték a játékok jelentőségét, így megindult a különböző játékok gyártása is. A mai értelemben vett játszóterek azonban a 19. Legelőször Németországban fogalmazódott meg az igény a játszóterekre. Az első közületi játszótér mégis 1859-ben épült Manchesterben. A közterületi játszóterek megjelenése a nagyvárosok fejlődésével és az iparosodás mértékével hozható párhuzamba. Korábban nem volt erre ilyen nagy szükség, hiszen évszázadokon át a természet volt a gyerekek „játszótere”: fára másztak, patakot ugrottak át, a mezőkön szaladgáltak. Ezzel egy egyidejűleg Amerikában is felmerült az igény egy elkerített, biztonságos játszóterület iránt. Ennek nagy jelentősége volt, ugyanis a nagyvárosi gyerekek jó időben az utcákon és a járdán játszottak, ami a közlekedő autók miatt nem volt biztonságos a számukra. Ezért létrehoztak úgynevezett „játszó utcákat”, ahol a gyerekek veszélytelen környezetben játszhattak. Az első amerikai játszótér 1887-ben nyílt meg San Francisco-ban, a Golden Gate Parkban. Az 1860-as években már Magyarországon is felmerült egy tudatos igény arra nézve, hogy a gyerekek egészséges fejlődése szempontjából létrehozzanak olyan szabadtéri, megtervezett tereket, ahol a gyerekek szabadon mozoghatnak, miközben a friss levegőn vannak. Bárczy István polgármester támogatta ezt az új kezdeményezést és Magyarországon először belevette a költségvetésbe 13 köztéri játszótér építését. Az I. világháború után a modern játszóterek ígérete itthon is megerősödött.
A mai értelemben vett játszóterek az 1920-as évek végén kezdtek el épülni. A játszóterek történetének azon időszaka, amelyekhez sokakat már személyes emlékek és érzelmek fűznek, a második világháború után kezdődött. Ekkor a játszóterek alapanyaga jellemzően acél és beton volt. Az 1960-as években az Építésügyi Minisztérium egy külön bizottságot hozott létre az úgynevezett „kísérleti játszóterek” megtervezésére, amelyek balesetveszélyes voltuk ellenére igencsak népszerűnek számítottak ebben az időszakban. Ilyen kísérleti játszótereket telepítettek a Városmajorba, a Köztársaság térre és a Diószegi utcába. Az 1980-as évekre csökkent ez a játszótér építési hullám, így már csak a szocializmusból maradt, egyre jobban lepusztuló, szinte életveszélyes eszközök maradtak. 1999-ben jött a fordulat az Unióban, ekkor vezették be azt a biztonsági szabványt, ami Magyarországot a 2003-as, EU-ba való belépéssel érte el. 2008-ban még jobban szigorodott az EU-s szabályozás. Innentől kezdve már csak szigorú szabályozásnak megfelelő eszközöket lehetett telepíteni a közterületi játszóterekre. Az elmúlt 10 évben kezdenek újra teret hódítani a fém játszóterek, melyek a fenntarthatóság jegyében jönnek létre. A mai szabványos fém játszóeszközök sokkal modernebbek, mint a szocializmusból jól ismert fém játszóterek eszközei. Ezek az eszközök szinterezve vannak, a porfestésnek köszönhetően egy olyan kopásálló lakkréteg jön létre a fém felületén, mely akár 10-15 éven át tartó védelmet biztosít az eszközöknek. A 21. század fém játszóterei között rendkívül sokféle típust találhatunk: tematikus és öko játszóterek, integráló vagy inkluzív játszóterek is megtalálhatóak. Napjainkban nagyobb szerepe van a játszótereknek, mint valaha: a gyerekek többsége technológiai eszközökkel tölti a napját, így a vestibuláris, taktilis és proprioceptív rendszerek fejlesztése kiemelten fontos a közterületi játéktevékenységek által.
A játszótér-mérlegelés ma nem csak a biztonságról szól, hanem az időtállóságról, esztétikáról és fenntarthatóságról is. A 70-es években a magyar lakótelepi környezetekben megjelentek a természetes anyagokra és a gyerekek által játszó otthonos elemekre építő megoldások, bár a kerítések és elkülönítés idegesítőnek tűnhetett: a beszélgetések szerint a köztereknek integráltnak kell maradniuk a városi életbe, és nem szabad leválasztani a gyerekeket a társadalomról. A Faberland Kft. gondolata, hogy a gyerekek helye a városban van, összességében tükrözi ezt az álláspontot. Fröbel pedagógiájának hatása a homokozó feltalálásán keresztül is érződik: a játszóterek pedagógiai háttere összetett, és a gyerekek kreatív tevékenységét helyezi előtérbe. A Modern városi terekben egyre inkább előtérbe kerül a környezeti és anyaghasználati megfontolás, a tematikus és ökológiai megközelítések pedig szélesebb körben terjednek.
A Flaszter - 1. Budapesti Köztéri Kortárs Művészeti Biennálé kapcsán bemutatott Játszóutca?! projekt kapcsán felmerül a kérdés: hol játszanak ma a gyerekek és hogyan játszanak? A projekt homok használatával és a szabadon formálható elemekkel a játék három lényegi aspektusát feszegeti: a helyszín-kérdés, a játéktevékenység dinamikája és a gyerekek bevonásának módja. Friedrich Fröbel nyomán a homokozók és a közterületi játszóterek kapcsolata a pedagógiai gyökereket erősíti, miközben az adventure playground koncepció a gyermekek közreműködését helyezi előtérbe.
Az EU-konformitás és a katalógusmegközelítés közegében egyre hangsúlyosabbá válik a tematikus és ökológiai megoldások térnyerése. A 70-es évek magyar lakótelepein látott megoldások visszatükrözik a kor igényeit: stabil, tartós eszközök, amelyek között a fiatalok a szabadságot és a biztonságot egyszerre találták meg. A Holdudvar park példája azt mutatja, hogy a közösségi tervezés hogyan képes az ökológiai értékeket és a játszóterek funkcióit ötvözni egy zöld, árnyékos és biztonságos környezetben.
A budapesti példák között a tabáni és belvárosi helyszínek is megjelennek a történelem során: a régi Tabán és a Gellért-hegy környéke például meghatározó elemei voltak a főváros játszóterei fejlődésének. A 20. és 21. század fordulóján a játszóterek sorában a beton-fém elemek mellett megjelent a rekortán felület és a modularitás, amely a karbantartást és a biztonságot is elősegítette. A 2003-as EU-s szabvány kötelezettsége és a 2008-as szigorítás óta a játszóterek csak olyan eszközökkel léphetnek fel, amelyek megfelelnek a legújabb biztonsági elvárásoknak. Ebben a folyamatban a fenntarthatóság és az inkluzivitás egyre hangsúlyosabbá válik.
Ilyen volt a '70-es évek elfeledett Budapestje / HETI NAPLÓ 2024.01.21.
Összegzésül: a 70-es évek lakótelepi játszóterei a megújuló városi élet részeként jelentek meg, és ennek a korszaknak a megoldásai - a természetes anyagok használata, a közösség bevonása és a biztonság/környezeti tudatosság irányai - ma is érzékeny példák a fenntartható tervezésre. A modern fém és öko eszközök modernizációja pedig a jövő játszótereit egyre inkább összekötik a gyermekek képzeletével és a város élhetőségével.
Részletes idővonal és példák Budapesten
- 1912, első budapesti játszótér az állatkerten belül.
- 1929, Gellért-téri játszótér a gyermekvilág boldog szenzációjaként.
- 1960-as évek, közel háromszáz játszótér nyilvántartása.
- 1964/65, 16 féle korcsoport szerinti játszóeszköz és a beton pingpongasztalok megjelenése.
- 1968, Belvárosi példák: a Ratkó-korszak és modern játszóterek legendái.
- 1999-2008, EU-s szabványok bevezetése és szigorúbb előírások.
- 2003-tól kötelező a játékok folyamatos ellenőrzése és javítása.
tags: #lakotelepi #jatszoter #70es #evek