Lehet kivülről glettelni a vályogházat: gyakorlati útmutató válogatott tanácsokkal
A glettelés általában egy sima, sík felület létrehozását jelenti, amelyet falakra, mennyezetekre és más építészeti felületekre alkalmaznak.
A glettelés során a glettanyagot egy lapáttal vagy simítóval a falra viszik fel, majd simítják, valamint csiszolják, hogy egy sima, homogén felületet hozzanak létre.
A glettanyag általában egy speciális keverék, amely gipszből, cementből, mészporból vagy más anyagokból állhat.
A glettanyagban lehetnek különböző adalékok is, például polimer adalékanyagok, amelyek javítják a tapadást és a kopásállóságot.
Összességében a glettelés egy fontos technikai folyamat az építési munkálatok során építkezéskor, vagy lakásfelújításkor egyaránt.
A glettelés további előnye, hogy a sima felület megkönnyíti a festési folyamatot, mivel a festék egyenletesen, simán ragad a felületen.
A glettelés nem csak az építőiparban használatos, hanem a lakásfelújítás során is.
Ha például egy régi, kopott falat szeretnél felújítani, akkor a glettelés lehetővé teszi a rések, repedések, valamint egyéb hibák kijavítását.
Milyen a jó glett?
A jó glettanyag több szempontból is megfelelőnek kell lennie. Először is, a glettnek könnyen felvihetőnek kell lennie és sima felületet kell biztosítania, amely könnyen csiszolható és festhető.
A glettanyagok számos típusa létezik, amelyek különböző anyagokat, összetevőket tartalmaznak és különböző felhasználási célokkal rendelkeznek.
Gipsz alapú glett - Ez az egyik leggyakrabban használt típus. Könnyen felvihető, sima felületet biztosít, és gyorsan szárad.
Általában könnyű, vagy közepesen nehéz terhelésű felületekhez használják, például falakhoz, mennyezetekhez.
Cement alapú glett - Ez a glettanyag a nagy terhelésnek kitett felületekhez ajánlott. Például a padlóhoz és olyan falakhoz, amelyeknek nedvességgel, mechanikai terheléssel szemben ellenállónak kell lenniük.
Akril alapú glett, vagy diszperziós glett - Ez a típus a nagyobb tapadóképességének és kopásállóságának köszönhetően kiválóan alkalmas a magas forgalmú felületekhez. Például boltok, irodák falaihoz.
Fontos megjegyezni! Az egyes glettanyag típusokat megfelelően kell kiválasztani a felhasználási céltól és az adott felülettől függően, hogy a legjobb eredményeket érhesd el!
A szakember segítségét mindenképpen javaslom, ha biztosra akarsz menni a glettelés során. Keress fel minket, a Mr. Mindenben nagy tapasztalattal rendelkezünk a megfelelő glettanyag kiválasztásában!
1. A glettelés első lépése a falak megfelelő előkészítése. Ez azt jelenti, hogy alaposan le kell tisztítanod a falakat.
A korábbi festékrétegeket, a szennyeződéseket, tapétát le kell vakarni, illetve ha vannak falhibák, azokat is be kell javítani.
Lakásfelújításkor tehát számolj azzal, hogy szó szerint nagy port fogsz kavarni.
Amikor eljutottál levakolt falig, akkor kezdheted meg az „építkezést”.
Ha a falak nagyon egyenetlenek, akkor mindenképpen használj valamilyen alapozót. Számos márka termékéből válogathatsz, mint például a Héra Falfix.
Fontos!
2. Ha megfelelően kiszáradtak a falak, akkor kapaszkodj meg, érdemes megnedvesíteni azokat, hogy a glett megfelelő ütemben száradhasson meg!
Ehhez használhatsz hengert, vagy egy sima permetezőt is.
A glettelés folyamata a kiválasztott glett típustól függ. De az az általános gyakorlat, hogy az első réteget vastagon viszed fel és ha szükséges több réteg felvitele, azok legyenek egyre vékonyabbak.
Hány óra kell egy-egy réteg száradásához?
Miután megvagy az utolsó réteggel és vársz legalább 24 órát, akkor jön a munka oroszlánrésze, a csiszolás.
Erre azért van szükség, hogy glettelés utána egyenletes, sima és esztétikus felületet kapj.
Csiszolás után a falat ismét szükséges portalanítani, megtisztítani, majd festés előtt ismét alapozni.
Portalanítani lehet nedves ronggyal, vagy erre alkalmas porszívóval, ez rád van bízva.
Azonban az otthoni porszívót ne engedd rá, mert a glettpor sokkal finomabb, mint amire a háztartási porszívót tervezték.
3. Ha nem szeretnél kudarcba fulladni a lakásfelújítással, vagy nem akarsz fölöslegesen dolgozni, vegyél normális szerszámokat a gletteléshez!
Tehát úgy készülj, a glettelés egy hosszabb, nagyobb előkészítési folyamatot igénylő munka lesz.
- A vödör több alkalommal is kelleni fog, először az alapozó felvitelekor, majd pedig a glett kikeveréséhez.
- Alapozó ecset - Ha a falon korábban nem volt glett, akkor érdemes egy alapozó anyagot felvinni, amely segíti a glettanyag tapadását a falon. Alapozáshoz pedig elengedhetetlen egy jó minőségű ecset.
- Spakli - Az egyik leghasznosabb cucc, amire szükséged lesz.
- Glettvas - A glettvasból a legjobb, ha az egyik oldalán fogazottat veszel.
- Simító - Nem összekeverendő a glettvassal, hiszen a glett simítónak más a fogása, ezzel precíziós munkát tudsz végezni.
- Csiszolópapír - A glettelés után a falat simára kell csiszolni, hogy ne legyenek láthatóak a felhordott rétegek. A szabály úgy szól, minél durvábbal indulj, hogy a nagyobb egyenetlenségeket, hibákat könnyebb legyen eltüntetni. Ezután pedig haladj a finomabb csiszolópapír irányába.
- Keverőszár - Külön pontba vettem a keverőszárat, mert az a tapasztalatom, hiába forintos tétel, szinte soha nincs otthon kéznél, amikor kell. Vagy ha van, akkor a szomszéd/haver kölcsönkéri és soha többé nem látod viszont. Glettelésnél, illetve az alapozáshoz nagyon fontos, hogy jól elkevert, homogén masszád legyen, amivel nemcsak dolgozni lesz könnyű, de jobb felületet kapsz.
Összességében tehát láthatod, a glettelés egy összetett, bonyolult, időigényes, nehéz feladat. Azonban nem ördögtől való és tulajdonképpen bárki képes lehet a helyes, esztétikus kivitelezésre. Mindehhez csak türelem, meg némi affinitás szükséges. Na meg persze megfelelő szerszámok, amit nálunk a Mr. Mindenben könnyen beszerezhetsz.
A közhiedelem úgy tartja, hogy a vályog nagyszerű szigetelőanyag, így pedig a vályogházakat már nem is kell külön szigetelni. A helyzet azonban az, hogy egy régebbi vályogház energiaigénye sokkal nagyobb a téli szezonban mint képzelnénk, és ha nincs megfelelően szigetelve, akkor hatalmas lesz a fűtésszámla.
Sokan persze úgy tartják, hogy a vályogot nem is lehet szigetelni, így nem tehetünk semmit. A vályogházakkal kapcsolatban meglehetősen elterjedt nézet az is, hogy nem lehet őket külső szigeteléssel ellátni, ugyanis ha így teszünk, összedől a ház, esetleg egyben marad, de penészesedni fog.
Mielőtt belevágunk a vályogházunk szigetelésbe, tisztában kell lennünk a vályog alapvető tulajdonságaival. A vályog ugyanis egy természetes és környezetbarát anyag, amely nagyon gyorsan képes felvenni a környezet páráját. A rosszul megválasztott szigetelőanyag következménye emiatt a penészesedés lesz, de a ház szerkezete is sérülhet.
A vályogház szigetelésével kapcsolatos gyakori álláspontok közé tartozik, hogy az EPS lapok vályog esetén nem használhatók, mert a páratechnikai viselkedésük kedvezőtlen lehet. Bár létezik olyan álláspont, hogy a megfelelő vízszigetelés után az EPS lapok is felhelyezhetőek, érdemes a fent felsorolt szigetelőanyagok közül választani.
Az alábbi válaszok gyorsan adnak célzott és lényeges információt, így időt takarítanak meg Önnek.
A magyarországi lakásállomány közel 30%-át még napjainkban is hagyományos vályogházak alkotják, amelyek ráadásul javarészt belvizes területen találhatóak.
A 19.század végén, 20. században a vályog teherhordó falazat száraz állapotában, állandó páratartalom mellett nagyon stabil és jó hőszigetelő tulajdonsággal rendelkezik, ám a vízterhelés hatására ezen értékei rohamosan csökkennek.
A tartófalak károsodása, „kikagylósodott” anyaghiányosságok kialakulása jellemző probléma, amely gyakorlatilag az összes hagyományos vályog épületen jelentkezik.
Javításuk, korszerűsítésük azért különösen nehéz, mivel injektálásos, sajtolásos technológiával a hiányzó vízszigetelést nem lehet utólag pótolni.
Egy vályogház felújítása megkezdése előtt a nulladik lépés az, hogy feltárjuk a károsodás okát. Ez elsősorban vizesedésből fakadhat, de okozhatja tartószerkezeti hiba, vagy a nem megfelelő karbantartás (felület lezárása).
A vályogház felújítás 1. A nedvesedés sok esetben a nem megfelelően kialakított csapadékvíz elvezetésből (pl. hiányos eresz, rossz helyre kivezetett ejtőcső), meghibásodott szerkezeti elemekből (tető), illetve nem megfelelő lejtéssel kialakított felszíni burkolatból fakad. Talaj- és rétegvíz, talajnedvesség időszakos megjelenése.
A nedvesség útját az épület alapozási síkjában, vagy lehetőség szerint az alatt kell lezárni és elvezetni.
Erre több lehetőség van a helyi adottságoktól függően pl. szívókutak alkalmazása, vagy az alapozási sík alá leásott szivárgócső fektetése az épület körül, biztosítva a bejutó nedvesség elvezetését.
A vályogház felújítás 2. Ekkor kerülhet sor a meghibásodott, kikagylósodott falszakasz helyreállítására. Csak abban az esetben szabad a javításnak nekiállni, amennyiben a károsító körülményt (pl. talajnedvesség felszívódását) megszüntették, kiküszöbölték.
Vályogház felújításakor olyan vakolatot kell választani, amely igazodik a vályogfal sajátos működéséhez: nem zárja le a szerkezetet, hanem lehetővé teszi a pára és a falazatban lévő nedvesség távozását.
A vályog száraz állapotban stabil és jó hőszigetelő tulajdonságú, vízterhelés hatására azonban gyorsan veszíthet szilárdságából, ezért különösen fontos, hogy a felületre ne kerüljön lég- vagy vízzáró réteg.
A hagyományos vályogos vagy korhű anyaghasználat mellett bizonyos esetekben mész-cement kötőanyagú, könnyített és páraáteresztő felújító rétegrend is alkalmazható, ha az nem terheli túl a szerkezetet, és illeszkedik a fal nedvességi állapotához.
Először a falsíktól 3 cm-t meghaladó mélyedéseket kell kitölteni. Erre legcélszerűbb a „2072 ISOPUTZ” könnyített hőszigetelő vakolat rabicháló erősítéssel. Ezt követően a megszilárdult és kiszáradt alapvakolat rétegre, illetve a 3 cm-nél nem mélyebb hiányosságokra ki lehet alakítani az Eurosan szárítóvakolat réteget (2130 EUROSAN VS gúzoló, 2132 EUROSAN EP szárítóvakolat).
A felhordása és kialakítása hasonló az agyag vakolatéhoz. A belső oldali falak helyreállítására használjunk 4611 DURVA AGYAG ALAPVAKOLAT-ot tétegesen felhordva. Egy réteg ne legyen vastagabb 1,5 cm-nél és mindig nedvesítsük be az alapfelületet. A túl vastag vakolatréteg elkerülésére, illetve a fa betétekre elhelyezhetünk nádszövet betétet. Az egymást követő rétegeknek köszönhetően egyre kisebb és kevesebb repedés alakul ki a vakolatban, míg a végső befejező 4613 FINOM AGYAG SIMÍTÓVAKOLAT-al teljesen sima ás homogén felület érhető el.
Kültéri felületekhez lehetőség szerint ne használjunk agyag vakolatot, mert a felület sérüléseinél könnyebben kimosódhat. Erre a feladatra a mész és puccolán kötőanyagú vakolat termékcsaláddal a legmegfelelőbb dolgozunk. A felhordása és kialakítása hasonló az agyag vakolatéhoz.
A termékcsalád három rétegből áll, 2750 MÉSZ GÚZOLÓ, 2752 MÉSZ ALAPVAKOLAT, 2753 MÉSZ SIMÍTÓVAKOLAT.
Vályogfal glettelése - Vályogházban élünk, és sokszor nedvesedik a fal. Lehet, hogy cementes vakolatot raktak fel a falakra, vagy műanyagos festéket, glettanyagot használtak. Ezek az anyagok gátolják a vályog természetes szellőzését.
Első megoldás a meszes glett vagy szilikátos glett visszavétele és visszavétele után szilikátos vagy meszes festékkel festés. Keim, Profi, McBauchemia, Baumit rendszerei erre kiválóak.
Klíma glettet ajánlok, légáteresztő anyaggal dolgozni. Baumit Klima glett. Vályogházban tapasztásnál érdemes lekaparni az utolsó rétegig és alapozni mélyalapozóval és mészalapú glettel glettelni, vagy vályogfal cementes vakolattal behúzva simítva azt lehet glettelni gipsz alapú anyaggal.
Mindenképpen figyelni kell arra, hogy ne zárjuk le a falat így klíma glett. Célszerű légáteresztő anyagokat használni vályogházon.
Régi vályogházak esetében csakis fa ablakok beépítését javasoljuk, mert az illik a stílushoz, az összképhez. Megrendelői igény esetén választható műanyag nyílászáró is.
A vályogházak története és jellemzői
A magyarországi vályogházak viszonylag későn, a 19. századtól kezdtek el megjelenni és szélesebb körben elterjedni.
A vályog egy természetes és környezetbarát anyag, amely gyorsan felveszi a környezet páráját, de víz hatására romlik a szerkezete, ezért kiemelten fontos a páraáteresztő vakolatok alkalmazása.
A vályogtégla készítésének folyamata vályogvetés, a vetők mérete 32x15x12 vagy 30x15x15 cm, az épület pedig kiszárított vályogtéglákból áll.
A vályog vakolatai belső és külső felületek vakolására is használhatók, és a nedvesség elleni védelem érdekében páraáteresztő megoldások előnyösek.
Vályogfal előkészítve, glettelés, meszelés. Klíma glett vs. vályog nemesvakolat.
A felújítás során is olyan szakember munkáját érdemes igénybe venni, aki valóban ért a vályogházakhoz, és tudja, milyen építőanyagokat szabad alkalmazni az ilyen épületekhez. A nem megfelelő vízszigetelés, vakolat vagy szigetelőanyag vizesedést, penészedést, vakolatmállást, repedéseket és akár statikai problémákat is okozhat.
A vályogház felújításának előkészítő fázisai és kivitelezése során fontos a párásodás és nedvesség megfelelő kezelése, a külső és belső vakolat kiválasztása pedig mindig páraáteresztő legyen.
A vályogházak energiatakarékossága és környezeti hatása pozitív, hiszen a megfelelő szigetelés és vakolatok alkalmazása mellett csökkenhet a fűtési költség és javulhat az életkomfort.
A vályogházak modernizációja során a víz és nedvesség elleni védelem kiemelt szerepet kap, és a használt vakolatoknak, glettanyagoknak és festékeknek is légáteresztőeknek kell lenniük.
tags: #lehet #kivulrol #glettelni #a #valyoghazat