Letölthető építési tervek és építészeti örökség online tárháza

A BFL nyilvántartó rendszerében a Tervtár kutatható sorozatainak túlnyomó többségéről tételszintű rekordok állnak rendelkezésre. A levéltár tervtárának különféle keresőfelületeken közzétett adatbázisaiban az 1873 előtti Pest, Buda és Óbuda városok tervtári irategyütteseinek összes tervlapja és a kapcsolódó iratanyag többsége is megtekinthető - a budaiak, az óbudaiak és az 1861 után készült pestiek leíró adatai kereshetőek is.

A modern értelemben vett építési engedélyezési eljárás Pesten és Budán egyaránt a 19. század első évtizedeiben alakult ki, így magánépületek terveivel és az építésükre vonatkozó hivatali iratokkal nagyobb számban ekkortól rendelkezünk. Budán a magán- és középületek tervei az Építési Bizottmány (1810-1827, 1832-1834) és a Szépítő és Építő Bizottmány (1850-1873) sorozataiban lelhetők fel. Pest esetében első helyen említendő a Pest Városi Szépítő Bizottmány, amelyet József nádor hozott létre, majd 1861-től a Pest Városi Építő Bizottmány lépett a helyébe. Óbudán 1861-ben jött létre az Építési Bizottság, amely a városegyesítésig tevékenykedett.

Buda és Óbuda városok tervei (XV.17.a és XV.17.c) megtalálhatók a Közgyűjteményi Portál Térképek és építészeti tervek adatbázisában. A tervek leíró adatai a BFL nyilvántartó rendszerében (Query) is szerepelnek. Az adatbázisban a tervek adatai közé tartozik az építtető, tervező, tervezés éve, az építkezés jellege, az épület korabeli és mai címe, telekszáma, illetve helyrajzi száma is. A tervek és a kapcsolódó iratok digitális felvételei az Elektronikus Levéltári Portálon is megtalálhatók a Queryben fellelt jelzet alapján.

A Pest városában 1861 és 1873 között végzett építkezések terveit és a kapcsolódó iratanyagot feldolgozó adatbázis a Közgyűjteményi Portálon a Térképek és építészeti tervek adatbázisban, valamint az Elektronikus Levéltári Portálon az Elektronikus iratok keresőjében érhető el. Ez az adatbázis a Pest városi Építő Bizottmány működése során tárgyalt több mint 11 000 építési engedélyezési ügy adatait tartalmazza, ehhez kapcsolódik mintegy 6000 tervrajz és a kapcsolódó bizottmányi iratok digitális másolata.

Az évenként újrakezdődő számozással, folyószám/évszám rendben iktatott terv- és iratanyag a benyújtott engedélyezési tervet, engedélykérelmet, valamint a bizottmányi és a tanácsi végzést tartalmazza. Az engedélyezési tervek között bérházépítkezések, középületek, ipari épületek, ideiglenes épületek és kisebb toldaléképítések dokumentumai egyaránt megtalálhatók. A leíró adatokban az építkezés helyszínének egykorú és mai címe és telek/helyrajzi száma, az építész és az építtető neve, valamint az épület jellege szerint lehet keresni.

A fővárosban a városegyesítéstől a 2000-es évek elejéig engedélyezett építkezések tervei és a vonatkozó engedélyiratok az Építési ügyosztályok tervtárában (XV.17.d.329) találhatók, a jelenlegi helyrajzi számok rendjében lerakva. Az irategyüttes egy adott épület eredeti építési tervein túl a későbbi átalakítások, bővítések, bontások, portálépítkezések stb. építészeti és tartószerkezeti terveit is tartalmazza. A Nagy-Budapest kialakításával a fővároshoz csatolt területekre vonatkozóan a tervtár csak 1950 után keletkezett terveket őriz, a korábbi építésügyi iratok - esetlegesen - az elődtelepülések iratai között találhatók meg.

Ezen adatbázisokban az egyes ingatlanokhoz jellemzően több rekord tartozik, hiszen az építkezés fő fázisai és későbbi módosításai különálló lapokon vannak rögzítve. Az adatok között keresni lehet az építész, a kivitelező és az építtető nevére, a helyszínre (egykori és mai címekre), a helyrajzi számokra, valamint az épület típusára. A Budapesti városépítészeti örökség kiemelkedő része Ybl Miklós terveinek gyűjteménye, amely a főváros egyik legnagyobb építészeti hagyatéka. A Ybl-hagyaték közel hétezer tervlapjának darabszintű leírása a Közgyűjteményi Portálon és az Elektronikus Levéltári Portálon is elérhető, digitális felvételekkel kiegészítve a legtöbb tervrészlethez.

Az adatbázisokban található tervanyag minden lapjáról részletes leírás található: felirat, szignó, méret, anyag, technika, a tárgy és a helyszín leírása, a készítési idő és az építéssel összekapcsolódó személyek meghatározása, illetve a legfontosabb szakirodalmi adatok. Az összegzett adatok mellett a mintatervkatalógus és a Nemzeti Mintaterv Katalógus új honlapjai is bemutatják a tervkészítés aktuális lehetőségeit és jogi-szabályozási hátterét.

Az 1950 után keletkezett tervek és az újabb fővárosi tervek adaptálása a helyi települési arculathoz és telekhez szükséges. A mintálttervek között olyan hosszú távú projektek is megtalálhatóak, amelyeket lakóépületek és közületi épületek részben vagy teljes egészében átalakítására dolgoztak ki. A Nemzeti Mintaterv Katalógus célja a magyarországi lakossági építkezések támogatása és a vidéki környezet minőségének javítása. A katalógusban elérhető tervek részben látványtervekkel és részletes tervdokumentációval, amelyeket a későbbi építkezések megkívánt állapotokhoz igazítanak.

Infografika: Tervtár keresőfelületek és adatkészletek áttekintése

A Mintatervkatalógus oldalai és az elektronikus levéltári platformok lehetővé teszik, hogy a keresőfelületeken különböző szempontok szerint szűrjük a terveket: alapterület, szobaszám, telek lejtése, tetőforma, beépítési mód és egyéb paraméterek alapján. A terviratok adaptálása során fontos a hozzáértő építész megkérése, és szükség esetén további szakági tervezők bevonása a tartószerkezeti vagy gépészeti elemek megtervezésére. A 19. századi és 20. századi fővárosi építkezésekre vonatkozó anyagok digitalizált formában is rendelkezésre állnak, hozzájárulva a történeti építészet megértéséhez és tanulmányozásához.

Emellett a PlanRadar és más digitális naplómegoldások példája mutatja, hogy a modern projektmenedzsment és a dokumentáció digitalizálása hogyan segíti a hatékonyabb építkezést, a felek közötti kommunikációt és a naprakész nyilvántartást. A szolgáltatások alapján a digitális építési naplók használatával időt és költséget takaríthatunk meg, míg a mintatervkatalógus és az állami támogatások segítik a lakóépületek és családi otthonok megvalósítását.

Az általános tendencia szerint a terv- és iratállományok digitalizálása lehetővé teszi a kutatók és építészek számára, hogy gyorsabban és pontosabban találják meg a szükséges anyagokat, legyen szó történeti tervlapokról vagy korszerű mintatervekről. A tervtárakban és a mintaterv katalógusokban rejlő adatok intenzíven támogatják az oktatást, a kutatást és a gyakorlati tervezést egyaránt.

Közgyűjteményi Portál - Térképek és építészeti tervek adatbázisának áttekintése

Megtekinthető magyar építészeti örökség és mintatervek

  • A budapesti és budai terveket az XV.17.a és XV.17.c kódok alatt érhetjük el a közgyűjteményi portálon, illetve a BFL Query rendszerében is kereshetők.
  • A Pest város tervei és iratai a XV.17.b.311-312 sorozatokban találhatók, teljes sorozatú adatokkal 1804-1873 közötti időszakból.
  • Óbuda terveit az XV.17.c.321 sorozat tartalmazza, teljes, 1861-1873 közti időszakra vonatkozó adatokkal.
  • Az Ybl Miklós tervei a fővárosi örökség kiemelkedő részei, közel hétkövet területre leírt terv lapjaikkal és digitális felvételekkel.
  • A mintatervkatalógusban jelenleg több mint 40 felhasználható terv érhető el, a jövőben pedig akár száz tervre is bővülhet a kínálat.

A nemzeti mintaterv-katalógus új weboldala lehetővé teszi, hogy korszerű, díjmentesen elérhető tervkészletekhez férjünk hozzá, amelyeket az építőiparban és a lakásépítési programokban is hasznosíthatunk. A tervkészletek adaptálása során szükség van az építész közreműködésére, és szükség esetén a tartószerkezeti és épületgépészeti tervezők bevonására is.

tags: #letoltheto #epitesi #tervek

Népszerű bejegyzések: