Liter onkormanyzat epitesi hatosag hatosagi epitese esetenek kifejtese

Építési tevékenység megkezdéséhez a jogszabályban meghatározott esetekben az építésügyi hatóság engedélye vagy tudomásulvétele szükséges. Az építmény fajtájától függően az építésügyi hatóság lehet általános vagy sajátos építményfajta szerinti építésügyi hatóság. Általános építmény például a lakóépület, az iskola, a kereskedelmi épület, az ipari vagy a mezőgazdasági épület; sajátos építményfajta szerinti építmény például az út, a híd, a vasút, a villamos vezeték és tartószerkezetei, a hírközlési építmény, a vízvezeték, a gázvezeték vagy az energiatermelő berendezések tartószerkezetei (napelempark, szélerőmű).

A hatóság az eljárásait az ÉTDR, az építésügyi és örökségvédelmi hatósági eljárások elektronikus lefolyását támogató dokumentációs rendszerben folytatja le. Az általános építésügyi hatóságok az építésügyi, az örökségvédelmi és a légiközlekedési hatóság, továbbá az általános építésügyi hatóságokra vonatkozó eljárásokat az ÉTDR-ben vezetik. Az általános építésügyi hatóságok az eljárásokat a kérelemre (egyszerű bejelentési, építési engedélyezési, összefoglalt telepítési, fennmaradási engedélyezési és tudomásulvételi, bontás engedélyezési, használatbavételi, hatósági bizonyítvány kiállítása iránti eljárás) vagy hivatalból (az építőipari kivitelezési tevékenység ellenőrzésének eljárása, szabálytalanság esetén intézkedés, bírságolás) folytatja le.

Infografika az ÉTDR és az általános építésügyi hatóságok közötti kapcsolatról

Az örökségvédelmi hatóság jár el, ha az építési tevékenység a nemzeti emléknek minősülő műemlék építménnyel, annak telkével, vagy a nemzeti emléknek minősülő műemlék ingatlannal kapcsolatos. A légiközlekedési hatóság jár el a repülőtér területén lévő, jogszabályban meghatározott általános építmény (terminál, utasforgalmi épület, cargo épület, hangár vagy irányítótorony) építésügyi hatósági eljárásában. A fővárosi és vármegyei kormányhivatalok látják el az építésügyi és örökségvédelmi hatósági feladatokat a megfelelő illetékességi területen, míg a légiközlekedési hatóságként a miniszter jár el.

A „Léginavigációs és Repülőtéri Hatósági Főosztály” hasznos linken kereshető információkat tartalmaz. Műemlékvédelem esetében a „Műemlékvédelem”, a régészeti örökségvédelem a „Régészet”, a világörökség pedig a „Világörökség” hasznos linken található. Az általános építésügyi hatóságok eljárásait az ÉTDR-ben folytatják. Az építésügyi hatóság a kérelmeket (egyszerű bejelentési, engedélyezési, összefoglalt telepítési, fennmaradási engedélyezési és tudomásulvételi, bontási, használatbavételi, kiállítása iránti eljárás) vagy hivatalból (kivitelezés ellenőrzése, szabálytalanság esetén intézkedés, bírság) folytatja le.

Hogyan szerveződnek a hatósági feladatok és hatáskörök?

Az építésügyi hatóság az eljárásait a fővárosi és megyei kormányhivatalok látják el a kormányhivatal illetékességi területén. Általános építésügyi hatáskörrel rendelkezik az építésügyi, az örökségvédelmi és a légiközlekedési hatóság. Az általános építményekre vonatkozó építésügyi hatósági eljárásokat az általános építésügyi hatóság folytatja le, kivéve az örökségvédelmi és a légiközlekedési hatóság hatáskörébe tartozó építmények építésügyi hatósági eljárásait.

Az önkormányzatokra vonatkozó részben 2020-ig történő átalakításokról is szó van: 2020. március 1-jétől az általános építésügyi hatóságokat kivonják a rendszerből, és a jegyzőkhez kerül a hatáskör, a járási hivatalok pedig kiemelt építésügyi hatáskörökkel rendelkeznek. A 2019. évi CX. törvény szerint az átadás és a vagyonátadás részletei, valamint a megállapodások határidői kerültek rögzítésre a települési önkormányzatok és a kormányhivatalok között. A határozat ellen fellebbezés nincs helye, de a közigazgatási per továbbra is indítható.

Átállási folyamat ábra az általános építésügyi hatóság rendszerről 2020-től

A cikk megjegyzi, hogy az elsőfokú általános építésügyi hatóság jelenleg 174 járásban és 23 budapesti kerületben működik, a jegyzőkhöz van telepítve a hatáskör, amely a 2020-as átalakításban változást hoz. A rendeletek és jogszabályok közötti összefüggéseket a Kormány rendeletek és a CX. törvény viszonyában értelmezik, figyelve az egyszerű bejelentés bevezetésére és a hatósági eljárások egységesítésére vonatkozó kormányzati szándékra.

Hatóság Fő feladatkör Jelenlegi státusz
Általános építésügyi hatóság Bejelentések, engedélyek, fennmaradási és használatbavételi eljárások Átültetve a jegyzőkhöz 2020-tól
Örökségvédelmi hatóság Műemlékek, régészeti örökségvédelem, világörökség Átkerült feladatkör
Légiközlekedési hatóság Repülőterek és környék építményeinek engedélyezése Különleges hatáskör

Gyakorlati útmutató az építéshez és az ÉTDR használatához

A részletesebb tájékoztatás a Hasznos linkek menüpont alatt érhető el, különös tekintettel a Lakossági tájékoztatókra. A Vázrajz feltöltés és az E-építési napló alkalmazások használata kulcsfontosságú a digitális eljárásokban. Az építésügyi hatósági eljárások jogszabályi hátteréről a Kiemelt kapcsolódó jogszabályok és a Nemzeti Jogszabálytár ad információkat, díjmentesen hozzáférhetőek és kereshetőek.

Fontos megjegyzés: a 2020. március 1-jétől hatályba lépő egyfokú engedélyezési rendszer várhatóan csökkenti az átfedéseket és az adminisztratív terheket, miközben a bírósági út egyszerűsödik a hatósági döntéseket illetően.

Hasznos jogi és közigazgatási hivatkozások

A 2019. évi CX. törvény leírja a principles változásokat, a megállapodások megkötésének határidejét és az ingyenes használat alapításának feltételeit a kormányhivatalok számára. A 343/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet (Hatásköri rendelet) a jegyző építésügyi feladatainak kijelölését és működési feltételeit rendezte, melyet a CX. törvény és az ebből fakadó módosítások továbbfejtenek. A folyamatban lévő ügyekre vonatkozóan a hatályos szabályok szerint az 2020. március 1-jét megelőző cselekmények hatálya nem érinti a hatóságváltást.

tags: #liter #onkormanyzat #epitesi #hatosag

Népszerű bejegyzések: